Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben mint egy évvel ezelőtt. – derül ki a portál legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.
Erősödik a vidéki lakáspiac
A legfrissebb adatokból látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken. Másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését, kommentált a portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.
Elemzésük szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok.
Azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal. Nekik két lehetőségük maradt: hitelt vesznek fel vagy pedig másik városban vásárolnak alacsonyabb áron
– tette hozzá. Balogh László rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlásoknál a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. Emellett egy érdekes kettősség is látható. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz. Ezzel szemben a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők – fogalmazott a szakember a lakópark.ingatlan.com adataira hivatkozva.
Árkörkép: hatalmasak a különbségek
A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt. A portál elemzése szerint a kínálati lakásárakban is hasonlóan nagy a szakadék. Budapesten például 524 ezer forint a lakások átlagos négyzetméterára, de a legdrágább kerületekben – például az I.-ben, az V.-ben és a II.-ban – átlagosan legalább 700 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Vannak olyan városrészek is – többek között a XXIII. és XXI. kerület – ahol 350 ezer forint alatt maradt az átlagos kínálati négyzetméterár.
A fővároson kívül jóval kedvezőbbek az árak: a közép-magyarországi régióban található városokban 318-343 ezer forint volt október közepén az átlagos négyzetméterár. A dunántúli régió városaiban 220-267 ezer forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi térség városaiban pedig 139-247 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét.
Kiemelt kép: MTI, Czeglédi Zsolt
