Július 1-jétől családi házanként maximum 2,5 millió forintos állami támogatást lehet igényelni családi házak korszerűsítésére, összesen pedig 5 milliárd forintos keret áll a rendelkezésre. Abban az esetben, ha valamennyi pályázó a maximális összeget megkapja, akkor 2 ezer családi ház felújítására kerülhet sor a program keretében. Az ingatlanos portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint a lakóingatlanok – legyen szó lakásról vagy családi házról – felújítása időszerű, mivel az utóbbi években alig épültek új lakások és családi házak, így a lakóingatlan-állomány átlagos minősége feltehetően romlott.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint 2,5 millió családi ház található az országban, amelyek több mint kétharmada – 68 százaléka – 1980 előtt épült, a 31 százalékuk pedig az utóbbi 35 évben készült el.
Hosszú távon megtérül
A szakember szerint a felújítás hosszú távon megtérülő beruházás a családi házaknál is. A portáljukon kiadásra meghirdetett családi házak adatai alapján a felújítandó családi házak átlagos havi rezsiköltsége négyzetméterenként 360 forint, ezzel szemben az normál állapotúként hirdetett családi házaknál négyzetméterenként 328 forint ez az összeg, míg az újszerűként vagy felújítottként hirdetett családi házaknál 266 forint. A felújított családi házakban a rezsiköltségek tehát átlagosan 19-26 százalékkal lesznek alacsonyabbak.
Balogh László szerint a fenntartási költségek csökkenése mellett a felújításból adódó értéknövekedést is érdemes figyelembe venni. A 2016-os hirdetések alapján a felújított családi házak négyzetméterára országos átlagban 238 ezer forint volt a kínálati piacon, ami 70 százalékkal magasabb, mint a felújítandó családi házakra vonatkozó 140 ezer forintos átlag. Budapesten 30 százalékkal drágábban hirdetik a felújított családi házakat a felújítandóknál. Balogh László kiemelte, hogy a kisebb településeken még nagyobb a különbség, a községekben a felújított családi házaknál 172 ezer forint az átlagos négyzetméterár, szemben a felújítandó családi házak 80 ezres árával, ami több mint 100 százalékos differencia. Hozzátette: a települések méretének csökkenésével párhuzamosan nő a különbség, ami azzal magyarázható, hogy a kisebb településeken ugyanis sokkal nagyobb a verseny a vevőkért.
A fenntartási költségeknél jelentkező különbségek és az értéknövekedés miatt azoknak is érdemes megfontolniuk a felújítást, akik esetleg nem jutnak állami támogatáshoz. “A felújítás akár lakástakarék-pénztári megtakarításból vagy banki hitelből is finanszírozható. A rezsiköltségek csökkenése miatt a kiadásaink egy része már rövid távon megtérül, hosszabb távon pedig pluszba lendülhet a mérleg” – tette hozzá a szakember.
