Pénzügy
bankkártya (Array)

Egyforintonként csalják ki a pénzünket? Vagy nem?

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 07. 01. 07:00

Ez volt a benyomása nyugdíjas olvasónknak, mikor új helyen, egy kisboltban többször is kártyával fizetett. Felfelé kerekítettek neki. Kiderült azonban, hogy nincs igaza.

Korábban a témában:

Lajos bácsi azzal keresett meg minket, hogy üdülése során a boltban a kártyás vásárlásnál kerekítenek neki. Ráadásul mindig felfelé. Ezt azért furcsállotta nagyon, mert állandó lakhelyén sosem kerekítettek a pénztárnál, ha kártyával fizetett. És úgy tudta, ez a szabály. 

Szóvá is tette ezt az üdülőhelyen lévő kisbolt pénztárosának, aki magyarázatot nem adott neki, csak utasította, hogy ne kekeckedjen. Emiatt még inkább azt hitte, hogy becsapják. Kiderült azonban, hogy a kerekítéssel kapcsolatban nincs igaza. De a bolt is hibázott.

Kerekítés

2008. március 1-jétől érvényesek a kerekítési szabályok, amióta kivonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket az MNB.

A törvény értelmében ha forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) fizetünk, és a végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor a fizetendő összeget a következő szabály alapján kell megállapítani és kiegyenlíteni:
– 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
– 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
– 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
– 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni – áll a NAV oldalán

A nyugtán a kerekítés tényét egyébként nem kell feltüntetni, mert a különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak. A kerekítési különbözet pedig nem képez áfaalapot.

Bankkártyás vásárlásnál viszont az a helyzet, hogy a törvény nem zárja ki a kerekítés lehetőségét. Ezért nem volt igaza olvasónknak, amikor reklamált. Egy feltétel azonban van: az üzletnek előre tájékoztatnia kell a vásárlókat, hogy a kártyás vásárlásnál ők alkalmazzák a kerekítést. A minimum tehát az lett volna, hogy ha már az előzetes tájékoztatás nem volt meg, akkor legalább rákérdezésre, de megnyugtatóan ismertetik, mi a szabály.

Olvasónkat megkérdeztük még, hogy ha 1 vagy 2, illetve 6 vagy 7 forintra végződő összeget kell fizetnie a boltban, akkor is kerekítettek-e neki, lefelé. Ilyen esetre nem emlékezett. Kiderült, hogy az üzletben szinte mindennek 9-re végződik az ára, és ő általában csak 1-2 dolgot vásárol. Vagyis a végösszege többnyire 8-ra vagy 9-re végződik. Tanácsoltuk, fele olyan sűrűn menjen a boltba, amíg üdül, és egyszerre vegyen legalább 3 vagy 4 dolgot, hogy vesztesből nyertessé váljon.

Kíváncsiak voltunk rá, vajon a nagyobb üzletláncok hogyan állnak kártyás vásárlásnál a kerekítés kérdéséhez, és hogy az 1 és 2 forintosok hiánya vajon összességében pluszt vagy mínuszt jelent-e nekik.

A multik nem kerekítenek a kártyás vásárlásnál

A CBA-tól azt a választ kaptuk, hogy nincsenek pontos adataik arról, melyik módozatot milyen arányban használják náluk a vállalkozások. A cég kommunikációs igazgatója, Fodor Attila azonban hozzátette: tapasztalatai szerint a franchise lánc tagjainak többsége a bankkártyás fizetésnél nem alkalmazza a kerekítési szabályokat, vagyis pontosan annyit vesznek le a plasztiktulajdonos számlájáról, amennyi a blokkon szerepel.

A Tesco kizárólag a készpénzes fizetésnél alkalmazza a kerekítési szabályokat, egyéb fizetőeszközzel történő fizetésnél nem, így bankkártyás fizetés esetében sem.

Arról nem kaptunk infót kettejüktől, hogy céges szinten a kerekítés jelent-e pluszt vagy mínuszt .

A SPAR élve a lehetőséggel nem alkalmazza kártyás vásárlásnál a kerekítési szabályokat, tehát a vásárlók a kerekítés nélküli blokkvégösszeget fizetik meg minden egyes esetben. A cég azért döntött így, mert szerintük ez a lehető legkorrektebb eljárás a kártyás fizetési tranzakcióknál. Készpénzes fizetéseknél mérhető pluszbevétel, illetve pluszkiadás nem keletkezik náluk, ugyanis mint írták, a +1/+2 és -1/-2 forintos kerekítések statisztikailag kioltják egymást. Mi is erre tippeltünk volna. 

Az Auchannál sem alkalmaznak a kártyás fizetéseknél kerekítést, tehát a vásárló a bevásárlása pontos végösszegét fizeti ki. Az áruházlánc azt is írta válaszában, hogy a teljes forgalomhoz mérten nem számottevő a – csak a készpénzes fizetéseknél alkalmazott – kerekítésből adódó különbözet, mert sok vásárló választja a kártyás fizetés lehetőségét a pénztáraknál.

A Lidl Magyarország az áruházaiban a kártyás fizetéskor szintén nem alkalmaz semmilyen kerekítést, a vásárlók annyit fizetnek, amennyi a kassza kijelzőjén látható.

A készpénzfizetéses kerekítésekből pedig a vállalat tájékoztatása szerint sem többletbevételt, sem kiadást nem könyvelnek el, mert a két tétel kioltja egymást.

Hasonló a gyakorlat és a tapasztalat a Pennynél is: a kártyás vásárlásoknál azért nem alkalmaznak kerekítést, mivel ebben az esetben a pontos végösszeg kifizetése kerekítés nélkül is lehetséges. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.