A magyar felnőttek 85 százaléka kávéfogyasztónak vallja magát, többségük előnyben részesíti a klasszikus pörkölt kávét, bár a fiatalabbak kedvelik az instant és kapszulás megoldásokat is. Ráadásul minden második kávéfogyasztó akkor is rendszeresen hódol szenvedélyének, amikor dolgozik. A munkahelyi kávézás több, mint egy egyszerű szertartás, hiszen a kollégák ilyenkor pihenhetnek, illetve beszélgethetnek. A kávézás teremtette miliő és beszédtéma pedig komoly közösségformáló erővel bír – derül ki a Tchibo felméréséből.
Csak egy csésze feketét – a szokásaink nem változnak
Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé: például a rokonainknak tartott finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét is megisznak fejenként, az olaszok pedig háromszor annyit, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5.7 és 4.5 kg/fő/év) .
A kávézás azonban szorosan hozzátartozik a magyar gasztronómiai kultúrához is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a felnőttek többsége, 85 százaléka legalább alkalmanként kávézik. Négy kávéfogyasztóból három még mindig a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.
Ezek a számok azért is érdekesek, mert a megkérdezettek 81 százalékának egyáltalán nem változtak a kávézási szokásai az elmúlt években, és csupán minden tízedik megkérdezett csökkentette az elfogyasztott mennyiséget, ugyanakkor legalább ennyien többet is ittak. A csökkenés hátterében főként egészségügyi motivációk állnak, például az, hogy a dohányzásról való leszokással egyidejűleg lecsökken a kávézások száma is.
A munkahelyi kávék egynegyede még mindig gyenge
A megkérdezettek több mint a fele rendszeresen kávézik a munkahelyén is, a 18-55 év közöttiek körében ez a szám meghaladja a 65 százalékot is. A nők sokkal igényesebbek a kávétípusokra és fajtákra, sokkal nyitottabbak az új ízek és variációk kipróbálására, mint a férfiak, akik többnyire ragaszkodnak a megszokott erős feketéhez.
A munkahelyeken a kávé különleges szerepet tölt be, hiszen nemcsak egyfajta „jutalmat” jelent a mindennapokban, de komoly közösségformáló erővel is bír. A csapat belső működésére minden bizonnyal kihathat az is, hogy a kollégák milyen kávéhoz jutnak hozzá, amikor dolgoznak. Érdekes, hogy a kávézók többségének nincs lehetősége arra a munkahelyén, hogy az otthon megszokott kávéját fogyassza.
A kávézás komoly közösségformáló erővel bír
A kávézást a megkérdezettek 100 százaléka egyfajta jutalomként éli meg, és ez a jelleg a munkahelyen még inkább jelen van. A kávézás komoly szerepet tölt be egy cég, vállalat, munkahelyi közösség életében: egyrészt pihenőidőt biztosít a kollégáknak a nap folyamán, másrészt lehetőséget ad a munkatársak közötti információcserére. Kávéfogyasztás közben tárgyalják meg a legfontosabb céges eseményeket, híreket és történéseket, itt terjednek leginkább a közösség sztorijai.
Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus szerint a konyha, a teakonyha, az ebédlő fontos színtér, hiszen ezeken a helyeken találkozhatnak és beszélgethetnek informálisan a kollégák. A belső információáramlás minősége pedig nagyban befolyásolja egy közösség működését, hangulatát. Ma már például általános elvárás az építészekkel szemben, hogy a munkatereket információbarát módon tervezzék meg, azaz legyenek jól használható közösségi helyiségek. Az egyik legfontosabb ilyen helyiség az ebédlő és a konyha, az emberek itt kávéznak a leggyakrabban.
Ha önnek van egy jó munkahelyi kávézási sztorija, itt oszthatja meg.
