Bilibók Botond a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója nem tapasztal pánikot az értékpapírpiacon. A befektetési alapok nem vezetnek számlát, az általuk kezelt vagyon kötelezően banki letétkezelésben van, így az ügyfelek pénze – a befektetési alapok esetében is – bankok felügyelete, ellenőrzése alatt áll – mondta.
“A független alapkezelők piaci részesedése mindössze 6-7 százalék és az ő esetükben is a vagyon a bankoknál van – a bankok a biztonság letéteményesei. Amíg ez nem világos az ügyfeleknek, addig a független alapkezelők ügyfelei körében lehet most idegesebb a hangulat – indokolatlanul” – mondta a vezérigazgató.
Az idő elrehaladtával egyre többet tudni a Quaestor-ügyről. Piaci információk szerint, a Quaestor Financial indoklása, miszerint az ügyfelek hirtelen kötvényértékesítése miatt került volna veszélybe a cég, erősen sántít. „A piacnak nincs tudomása, hogy lejárt volna kötvény a Quaestornál. Márpedig ha egy kötvény forgalomképes, a forgalmazó köteles árat jegyezni rá, és visszavenni, ha az ügyfél azt el akarja adni” – mondta egy bróker a Hír24-nek, aki szerint az történhetett, hogy a kezelő más ügyleteken – például ingatlanon – elköltötte a pénzét, és így nem tudta visszavenni, még alacsony áron sem a kötvényeket.
Zsiday Viktor írása a blogján ugyanezt erősíti. Ő azt írja, hogy a Quaestor csoport ezeket a kötvényeket úgy árulta, mint likvid instrumentumot, amit az ügyfelektől kérésre vissza is vásároltak. Mivel a kötvénykibocsátásából származó lakossági pénzt a cég a saját illikvid eszközeibe fektette (pl. ingatlan), törvényszerű volt a csőd. “Ezért ugyanaz a probléma merült fel, mint 2008-ban az ingatlanalapoknál: amikor a Buda-Cash csődje miatt megijedt ügyfelek hirtelen sok kötvényt akartak visszaváltani (azaz hitelt kellett a Quaestornak törleszteni), akkor egy idő után nem volt likviditásuk ezt visszavásárolni, és nem tudtak fizetni” – írta Zsiday,
