Pénzügy

Felköthetik a gatyájukat a hentesek

Gigadugóra talán nem kell számítani, de ha kérdez a vevő, el kell tudni mondani, hogy milyen allergén anyagok vannak a felvágottban. Vagy legalább meg kell mutatni, hol a tájékoztató.

Megváltoznak az élelmiszer-címkézési szabályok december 13-ától, ami azt jelenti, hogy az allergén anyagokról tájékoztatni kell a fogyasztót. Ráadásul ezt a szabályt a nem előre csomagolt termékeknél is alkalmazni kell. Vagyis például a hentesnél, ha mondjuk 20 deka parizert kérünk.

A Bors ezzel kapcsolatban keddi cikkében azt írta, hogy a tájékoztatási kötelezettség miatt kígyózó sorokra kell majd számítani a henteseknél.

Megszólaltatott hentesük, Petró József pedig azt nyilatkozta a lapnak, elképzelhetetlennek tartja, hogy minden munkatársát betanítsa a felvágottak összetételére. Petró negyvenhat éve hentes, de ilyesmit még soha nem kérdezett tőle vevő.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Tájékoztatni kell, de a mód megválasztható

A cikk kapcsán rákérdeztünk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH), hogy tényleg muszáj lesz-e a hentesnek szóban tájékoztatnia a vevőt a termék összetételéről, ha azt nem tudja rányomtatni? Vagy csak akkor kell ezt megtennie, ha a vevő kéri?

A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága azt válaszolta, hogy a rendelet előírja: a nem előrecsomagolt termékeknél is tájékoztatni kell a fogyasztót az allergén információkról. Azonban a tájékoztatás módjára vonatkozó szabályt nem határoz meg az előírás. Vagyis a tagállamok saját nemzeti rendelkezésben írhatják elő, hogy milyen eszközök segítségével és milyen formában kell közölni azokat. Jogos a kérdés, hogy akkor ez hogyan lesz nálunk.

A magyar rendelet még készül

Magyarországon jelenleg is készül az erre vonatkozó nemzeti rendelkezés, miszerint a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergén információját nem lesz kötelező a termékeken/termékeknél jelölni. Hanem elegendő lesz jól olvasható módon az értékesítő helyen kifüggeszteni/elhelyezni az információt, mely tájékoztatja a végső fogyasztót az allergén információ elérhetőségének helyéről és módjáról az adott létesítményben (ez lehet fizikai vagy elektronikus hordozó útján is).

De elegendő lehet, hogy az adott termékre vonatkozó allergén információt (írásos dokumentáció alapján) az arra kijelölt felelős személy a fogyasztó kérésére szóban adja meg.

Az allergének listáját a 1169/2011/EU rendelet II. melléklete tartalmazza, mely az alábbi 14 féle anyag:

1. Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza (például tönkölybúza vagy khorasan búza), rozs, árpa, zab, illetve hibridizált fajtáik, valamint a belőlük készült termékek, kivéve:
a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is;
b) búzából készült maltodextrin;
c) árpából készült glükózszirup;
d) alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt gabonafélék.

2. Rákfélék és a belőlük készült termékek.

3. Tojás és a belőle készült termékek.

4. Hal és a belőle készült termékek, kivéve:
a) vitaminok vagy karotinoidkészítmények hordozójaként használt halenyv;
b) a sör és a bor derítőanyagaként használt halenyv vagy vizahólyag.

5. Földimogyoró és a belőle készült termékek.

6. Szójabab és a belőle készült termékek, kivéve:
a) teljes mértékben finomított szójababolaj és zsír;
b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol-szukcinát;
c) szójabab olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol-észterek;
d) szójabab olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter.

7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt), kivéve:

a) alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt tejsavó;
b) laktit.

8. Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió (Carya illinoinensis [Wangenh.] K. Koch), brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia vagy queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és a belőlük készült termékek, kivéve az alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt csonthéjasok.

9. Zeller és a belőle készült termékek.

10. Mustár és a belőle készült termékek.

11. Szezámmag és a belőle készült termékek.

12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; a számítást a fogyasztásra kész termékekre vagy a gyártó utasítása alapján elkészített termékekre vonatkozóan kell elvégezni.

13. Csillagfürt és a belőle készült termékek.

14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

A hazai szabályozás a NÉBIH szerint tehát lehetővé (de nem kötelezővé) teszi majd, hogy a vásárló/fogyasztó kérésére az adott élelmiszer allergén tartalmáról szóban tájékoztatást adhasson a kereskedő a gyártótól kapott dokumentáció alapján.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik