Diákok tízezrei vállalnak munkát a szünidő alatt. Akár egyszerűbb irodai munkát végeznek, akár a nyári fesztiválokon vagy strandokon dolgoznak a vakáció idején a fiatalok, nem árt az óvatosság, hiszen ők az idősebb munkavállalókkal szemben jóval kiszolgáltatottabbak és sérülékenyebbek – figyelmeztet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).
Trükközhetnek a cégek
Nem csak az életkorukról és a munkaerőpiaci tapasztalatok hiányáról van szó, hanem arról is, hogy a munka rövid időtartama miatt egyes munkaadók is másképp állnak hozzájuk, és megpróbálhatják kihasználni őket. Így nem árt, ha a szülők is odafigyelnek néhány fontos dologra, ha gyermekük munkát vállal.
Például arra, hogy a 18 évnél fiatalabbak csak szülői engedéllyel vállalhatnak munkát, közülük a 15-16 évesek kizárólag szünidőben dolgozhatnak. A diákokat – akárcsak a felnőtt munkavállalókat – munkaviszonyban és egyéb jogviszonyokban is lehet alkalmazni, például megbízási szerződés alapján, valamint egyszerűsített foglalkoztatottként, például idénymunkásként.
Feketén ne!
Az NMH szerint gyakran előfordul, hogy a fiatal munkavállalókat munkaszerződés és/vagy adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatják. A diákok számára rendszerint a pénz fontos, nem az, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, vagy hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve. Pedig ez a két dolog – amellett, hogy kötelező – sok problémát előzhet meg.
A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkeznie kell a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő, diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.
Csekkoljuk le a céget!
A munkaviszonyt a foglalkoztatónak előre, de legkésőbb a tényleges foglalkoztatás megkezdéséig be kell jelentenie az adóhatóságnak, ezt nem árt leellenőrizni az Ügyfélkapun. Az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés hiánya – amellett, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem kapja meg rendesen a munkabérét.
Minimum bérek
A minimálbért mindenképpen meg kell kapniuk a diákoknak: ez havonta es 101 500 forint, óradíjas foglalkoztatásnál 584 forint óránként (lásd az alábbi táblázatot). Ennél persze többet is lehet keresni: a könnyű fizikai munkáért általában bruttó 584-650 forint órabér jár, de programozási, fejlesztői munkáért akár bruttó 1400-1500 forintot is adhatnak óránként.
| 8 óra | 6 óra | 4 óra | |
| havi bér | 101 500 | 76 125 | 50 750 |
| heti bér | 23 360 | 17 520 | 11 680 |
| napi bér | 4 670 | 3 502,5 | 2 335 |
| órabér | 584 | 584 | 584 |
Ha a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez természetesen csak a 18. év felett jöhet szóba) magasabb összegű, úgynevezett garantált bérminimum jár. Ennek összege 2014-ben:
- Havibér: 118 000 forint
- Hetibér: 27 160 forint
- Napibér: 5 430 forint
- Órabér: 679 forint
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.
Jár a szabadság!
A munkáltatók hajlamosak elfelejteni, hogy munkaviszonyban a diákok is jogosultak az éves szabadság időarányos részére, sőt a fiatal munkavállalók pótszabadságra is. Általános szabály szerint a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi 5 munkanap pótszabadság is jár.
A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.
