Az ÖBB osztrák vasút évekkel ezelőtt kiszervezte a vonatain a cateringes tevékenységet. A nyertes pályázó magyar leányvállalatán és egy magyar munkaerő-kölcsönző cégen keresztül magyarokat is foglalkoztat a büfékocsikban. Harmada annyi bérét, mint amennyit az osztrákok kapnak.
Belengették az egyenlő bért
A nyertes E-express nevű osztrák cateringes cég 2010-ben Foom Hungary Kft. néven alapított magyar leányvállalatot. A leányvállalat pedig a Trankwalder magyar munkaerő-kölcsönző céget kérte meg a toborzásra, így nemsokára elkezdhettek dolgozni a magyarok is. Harmada annyi bérért (ötszáz euróért) végezték ugyanazt a munkát, mint az osztrákok. De a felvételkor azt ígérték nekik a Foomnál, hogy néhány hónap múlva átveszi őket az osztrák leánycég, s akkor már nem lesz különbség a bérekben. Erre azonban azóta sem került sor.
Cégek jöttek-mentek, a bér maradt
Időközben az E-express és a Foom megszűnt, az új pályázaton a Do&Co nyert, amely szintén alapított egy magyar leányvállalatot, a Henry am Zug Kft.-t. A magyar leányvállalatnál továbbra is ugyanazok az osztrák képviselők dolgoztak, mint a Foomnál, és a kölcsönzött magyar munkaerőt is továbbfoglalkoztatták, tehát csak a cégnevek cserélődtek.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
S az sem változott, hogy változatlanul kábé harmada annyi bérért dolgoztak a magyarok, mint az osztrák dolgozók. A felvételkor tett ígéretet pedig (vagyis hogy majd átveszi őket az osztrák leányvállalat, és annyit kereshetnek, mint az osztrák dolgozók) hiába kérték számon a magyar leányvállalat vezetőin. Többek között ezért is fordultak hozzánk.
Más panaszuk is van
Nem csak a leértékelt bérben nyilvánul meg azonban a hátrányos megkülönböztetés. Az osztrák dolgozók például kapnak 13. havi fizetést is, a magyarok pedig nem. Fizetésemelés pedig a magyaroknál nemigen volt az utóbbi években.
Étkezési hozzájárulás most már van, ami kevesebb, mint az osztrák dolgozók által kapott diätent. A magyarok nagyjából 20 ezer forintnak megfelelő eurója pedig most sem elég az étkezésre, mivel a munkavégzés 80 százalékban külföldön van. Ennyiből semmiképpen nem jön ki az étel. Hét vagy többnapos folyamatos munkavégzésnél ehhez még, úgy tudjuk, Erzsébet-utalványt kapnak.
Nehéz a pihenés
A Budapest-Frankfurt út 12 órás oda és vissza is, közötte mindössze 3 óra pihenés lehetséges. Nem tudják megoldani a csapatváltást vagy a cserét, 8 órás pihenésről szó sincs. A bécsiek egyébként úgy tudjuk, nem kapnak ilyen túrát, mert akkor a kinti szakszervezet megálljt parancsolna.
Az ilyen hosszú túrákon korábban sokszor a vonaton próbáltak aludni a magyarok. Az állásidőt egyébként tudomásunk szerint nem fizetik nekik. S mivel négy hónapos munkaidőkeretben dolgoznak, van olyan hónap, hogy 220-260 óra munkára osztják be a magyarokat (ezt az új Munka Törvénykönyve lehetővé teszi).
Az is bántja őket, hogy sok esetben úgy érzik, mondvacsinált okkal adták őket vissza a munkaerő-kölcsönzőnek.
A Henry am Zug Kft. hallgat
Szerettük volna a Henry am Zug Kft. álláspontját is meghallgatni, ezért még tavasszal e-mailen kérdeztünk rá Michael Kogelbauernél, az iroda vezetőjénél azokra a dolgokra, amiket a dolgozók kifogásoltak. Válasz azonban nem érkezett tőle.
Jogilag egyébként a Trankwalder foglalkoztatja a magyarokat, viszont a feltételeket nyilván nem ők szabják. A magyar munkaerő-kölcsönző cég érdeklődésünkre azt írta, a magyar dolgozók bére valóban jóval alacsonyabb, mint az osztrákoké, azonban a hazai átlagbérnél többet keresnek. Az pedig természetes szerintük, hogy az osztrák cégnél foglalkoztatott osztrák dolgozók osztrák bért kapnak, a magyar cégnél foglalkoztatott magyar dolgozók pedig magyart bért.
Azt is hozzátették, hogy az unión belüli szabad munkaerő-áramlás az érintett munkavállalók számára elvileg lehetővé teszi, hogy ők is Do&Co alkalmazottaiként dolgozzanak a vonatokon. Ami leginkább úgy lehetséges, ha valaki a határ mellől ingázik, vagy kiköltözik Bécsbe. Viszont egy magyar munkaerő-kölcsönző nem kölcsönözhet külföldre dolgozókat, tehát a Trenkwalder sem közvetíthet osztrák cégnek magyarokat.
Legfeljebb erkölcsileg kifogásolható
Megkérdeztük Vida Sándor munkajogászt, munkajogilag kifogásolható-e az, hogy a magyar dolgozók kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint az osztrákok. Kiderült, hogy nem. Legfeljebb erkölcsileg. A konstrukció ugyanis nagyon ügyes. Hogy miért?
Ausztriában idén január óta törvény van arra, hogy a kölcsönzött munkaerő nem szenvedhet hátrányt a saját munkaerővel szemben. Így például nem kaphat kevesebb bért sem. Magyarországon is törvény van arra, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Azonban olyan törvény nincs, hogy ha egy magyar cég foglalkoztatja azt a magyar munkavállalót, aki munkaideje nagy részében például Ausztriában dolgozik, akkor annak ugyanannyi bért kellene adni, mint az osztrák kollégáinak.
Vida Sándor szerint pedig a szóban tett ígéret (hogy fél év múlva átveszi az osztrák leányvállalat a magyar dolgozókat) nem számon kérhető a magyar leányvállalat vezetőin. Erre csak akkor lenne alap, ha írásban rögzítették volna az ígéretet.
A szakszervezet is próbál közbenjárni
A dolgozók megkeresték ügyükkel a Magyarországi Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét is. Cser Ágnes szerint a Trenkwalder és a Henry am Zug kölcsönadó és kölcsönvevő cégek rendkívül udvariasak és kedvesek voltak a megbeszéléseken. A gond csak az, hogy továbbra sem biztosítanak az osztrák és a magyar dolgozóknak egyforma juttatásokat és a javadalmat az osztrák, német és magyar útvonalakon közlekedő vonatokon.
Arra hivatkoznak, hogy ha a felvételüket kérik az osztrák céghez, akkor megkaphatják az osztrákoknak járó juttatásokat és jövedelmet. Ehhez azonban kint kellene élniük. Csakhogy a magyarok itthon szeretnének élni, itt szeretnének felszállni a vonatra, és nem Ausztriában.
A szakszervezet közreműködése révén egyébként annyi javulást sikerült már elérni, hogy kaptak étkezési pénzt a dolgozók, és normálisabb körülmények között tölthetik el a nappali pihenőidejüket. De az éjszakára ez már nem érvényes, mert a szállások nagyon messze vannak a pályaudvaroktól, és oda nem tudnak tömegközlekedéssel kijutni.
Európai megoldást szeretnének
Cser Ágnes szerint a kérdés az, hogy ha osztrákok és magyarok ugyanazt a munkát végzik, ugyanabban a vagonban, akkor hogyan lehetséges, hogy eltérő bért és juttatást kapnak. Erről az a véleménye, hogy súlyosan sérti az egyenlő teljesítményért egyenlő bér elvét.
Ezért felvette a kapcsolatot az osztrák szakszervezeti szövetséggel, és az ottani munkavédelmi felügyelőséggel is, hogy segítséget kérjenek a konkrét ügyben.
Cser Ágnes azt is hangsúlyozta, hogy a szakszervezetük az európai szakszervezeti szövetséggel egyetértésben szeretné meghonosítani a határon átnyúló kollektív szerződés intézményét, amit Andor László biztos is támogat. Ez is hozzájárulna ahhoz, hogy akár magyar, akár osztrák, akár saját, akár kölcsönvett a dolgozó, ha ugyanott ugyanazt a munkát látja el, akkor egyenlő bért és juttatásokat kapjon a munkájáért.
