Pénzügy
csalad(1)(430x286)(2).jpg (család, )

Mire jó a gyed extra?

24.hu
24.hu

2013. 11. 11. 15:07

Fogy a magyar, szegény is, de jön a gyed extra! Mire lesz elég?

Korábban a témában:

A gyermekes családok helyzetét könnyítendő, ezáltal pedig az ország vészjósló demográfiai folyamatait megfordítandó a kormány múlt héten döntött a gyed extra bevezetéséről.

Ennek értelmében január 1-jétől a gyes és a gyed folyósítása mellett is lehet majd munkát vállalni a gyermek egyéves kora fölött. Testvér születésekor megmarad az első gyerek után járó pénz is, így akár kétszeres gyedet, illetve gyest is lehet majd kapni. Emellett megteremtik a diplomás gyedet, aminek keretében a felsőfokú tanulmányokat folytatók is kaphatnak majd gyedet a minimálbérből kalkulálva.

Elvan a gyerek

Tegyük fel, hogy az anyának van hová visszamennie dolgozni. Ehhez természetesen a gyereket valahova tenni kell napközben, bölcsődét kell tehát találni.

Jelenleg 38 ezer bölcsődei férőhely van, amely jövőre 41 ezerre bővül.

blabla

A gond elsősorban nem is a férőhelyek hiánya – hiszen szakemberek szerint a rendszer akár 15-20 százalékos gyerekszámbővülést is elbírna, bár kétség kívül a minőség rovására menne a nagyobb terheltség – hanem azok egyenetlen eloszlása: amíg az ország egyes területein nem töltik fel a csoportokat, addig például Közép-Magyarországon és a fővárosban sokszor a bölcsődei helyhiány tartja otthon az anyákat.

Kinek kell?

Feltehetően azonban nem élnek majd tömegek a gyed extrával, hiszen ahhoz, hogy az anya teljes állásba visszamenjen dolgozni, legalább napi kilenc órát kellene távol töltenie a mindössze egyéves gyerektől. A tapasztalatok szerint ezt önszántukból kevesen vállalják, hacsak nem áll fenn súlyos anyagi kényszer.

Erre a problémára nyújtana megoldást például a részmunkaidős foglalkoztatás, amely amellett, hogy a bölcsődei rendszert is kíméli, hiszen egy férőhelyet két gyerek közösen tölt be, úgy kínál munkát és fizetést az anyának, hogy közben még a családi életre is marad idő.

Részmunkaidős állások azonban nemigen akadnak. A KSH adatai szerint ugyan a részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2001 óta megduplázódott Magyarországon, tavaly még mindig csak az összfoglalkoztatás 6,6 százalékát tette ki. Ezzel az unióban az ötödikek vagyunk  Bulgária (2,2%), Szlovénia (4,0%), Csehország (5,1%) és Horvátország (6,3%) mögött.

Az uniós átlag 19,2 százalék, a világelső Svájc 34,5 százalékkal.

Azt, hogy a vállalt gyermekek száma és a részmunkaidős lehetőségek között szoros összefüggés van, még maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismeri. Októberi közleményükben kiemelték: uniós adatok alapján látható, hogy azokban az országokban serken a gyermekvállalási kedv, ahol a nők a gyerekek mellett fokozatosan térhetnek vissza a munka világába.

Éppen ezért kérdéses, hogy a gyed extra – amellett, hogy a gyed-gyes halmozhatóságával valóban javít a családok helyzetén – képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket és megváltoztatni Magyarország aggasztó demográfiai tendenciáit.

Mire elég?

Szintén a kisgyerekes anyák munkaerőpiacra való visszaterelését hivatott segíteni a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a gyesről, gyedről visszatérő szülőket foglalkoztató cégeknek kínál járulékkedvezményt.

A kormány állítása szerint a 300 milliárd forintba kerülő munkahelyvédelmi akcióterv sikere azonban kétséges.

A Jó-Lét Alapítvány júliusi, nem reprezentatív felméréséből az derül ki, hogy a járulékkedvezmény kevéssé befolyásolja a munkáltatót a munkaerő-választásban. Arra a kérdésre, hogy mennyiben beflyásola a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a -5-től +5-ig terjedő listán 0,5 százalékot adtak a megkérdezett vállalatok. Többet nyom a latban a jelentkező motiváltsága és képességei.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.