Pénzügy
forint (forint, )

Vincze: “Aki akar, tud dolgozni!”

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2013. 10. 08. 16:18

A feltétel nélküli alapjövedelem támogatói szerint mindenkinek annyi garantált bevételt kellene biztosítani, hogy meg tudjon élni. Jövedelmet, nem segélyt. Egy kormánypárti képviselő szerint erre nincs szükség, mert aki akar, az tud dolgozni.

Hogy pontosan mit is jelentene a feltétel nélküli alapjövedelem (fna), kiknek járna, és mennyi lenne, arra többféle elképzelés van. Magyarországi szorgalmazói szerint 120 ezer forintnyit alapjövedelmet kellene mindenkinek garantálni. Szanyi Tibor nemrégiben 85 ezer forintra lőtte be az összeget. Van, aki azt mondja, csak akarat kérdése a bevezetés. Van, aki szerint képtelenség, államcsődöt okozna.

Európában 15 országban (köztük Magyarországon) indítottak polgári kezdeményezést a feltétel nélküli alapjövedelemért. Alaszkában például már bevezették, Svájcban pedig hamarosan népszavazást tartanak róla.

Nálunk az MSZP azt próbálta elérni, hogy legalább foglalkozzon a kormány a feltétel nélküli alapjövedelem kérdésével.

A teljes foglalkoztatottság elérése utópia

Szili Katalin vetette fel a témát Parlament Szociális Bizottságában szeptember végén. Azt szerette volna elérni, hogy a bizottság kezdeményezze a kormánynál, vizsgálják meg, mivel járna a bevezetés.

Szili abból indult ki, hogy a teljes foglalkoztatottság utópia. Aztán hivatkozott arra, hogy a magyar Alaptörvény is megfogalmazza az emberi méltósághoz való jogot. S rögzíti: Magyarország törekszik rá, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Márpedig ez nem teljesül a képviselő szerint, hiszen a rengeteg munkanélküli kilátástalan helyzetben van.

A bevezetés előnyei közül is megemlített párat, például azt, hogy gátat szabna a szegénységnek, enyhítené a társadalmi megosztottságot és mindenki számára biztosítaná a társadalmi szabadságot. Szili egyébként nem mondott összeget, vagyis hogy mennyi legyen a garantált alapjövedelem.

Miből?

A bizottsági megbeszélésen a jobbikos Baráth Zsolt egy nagyon fontos kérdést firtatott a javaslattal kapcsolatban, hogy milyen költségvetési hatással járna a bevezetés. Szili erre a kérdésre azért nem válaszolt, mert szerinte előzetes vizsgálat nélkül nem lehet sem nfa-összeget mondani, sem a költségvetési hatást számszerűsíteni. Mint mondta, pont ezért szeretnék, hogy a kormány vizsgálja meg, a gazdaság teherbíró képessége megengedi-e a bevezetést. Aztán lehet számokat mondani – tette hozzá.

Baráth szerint egyébként Magyarország nincs olyan helyzetben, hogy a feltehetőleg több százmilliárdos kiadással járó garantált alapjövedelmet bevezesse. Később kitérünk rá, igaza lehet. De ő abban sem volt biztos, hogy a mintegy négymillió szegény embernek, aki megkapná a garantált alapjövedelmet, valóban javulna-e a szociális helyzete.

Ki dolgozna?

Vincze László Fideszes képviselő jó szándékúnak, ám túl idealistának tartja az elképzelést. Szerinte azt eredményezheti, hogy még azokat is leszoktatják a munkáról, akik, ha kevés bérért is, de jelenleg dolgoznak (a videón 12 perc után beszélt erről). A lábat lógató emberek sokasága pedig nem is akar majd dolgozni – valószínűsítette.

Példálózott mezőgazdasági tapasztalataival is, aminek az volt a lényege, hogy az emberek egy része akkor sem megy dolgozni, ha van pl. alkalmi munka. Hanem inkább kifogásokat keres. Úgy véli, biztosan lennének szép számban, akik a garantált alapjövedelem mellett is dolgoznának. De szerinte nem kevesen lennének azok sem, akik a fna mellett egy fűszálat sem tennének keresztbe.

Az elgondolás hazai támogatói egyébként úgy vélik, néhány kivétellel mindenki dolgozna, aki jelenleg is dolgozik. A fizetett munka pedig továbbra is vonzó lenne, hiszen magasabb életszínvonalat tenne lehetővé, mint az nfa.

Aki akar, tud dolgozni

Vincze kijelentette: inkább a munka világába kellene visszavezetni az embereket, mint ahogy szerinte a kormány is teszi. Meggyőződése szerint (erről 15.20-kor beszél a videón) aki nagyon akar dolgozni, az hozzájut a munkalehetőséghez.

A hozzá fordulóknak egyébként mindig azt tanácsolja: el kell vállalni, a (rang)létra legalján kínálkozó legelső álláslehetőséget is. Mert szerinte aki ott bizonyít, az feljebb kerülhet.

A képviselő is feltette azt a kérdést, vajon miből is lenne pénz nálunk a garantált alapjövedelemre? Úgy vélte az olajnagyhatalmaknál talán megvalósítható a program (itt nyilván Alaszkára utalt), de nálunk nem.

Jogos kérdés, de

Snider Tamás jobbikos képviselő szerint filozófiai kérdés is a kezdeményezés. Hiszen valóban felmerül, méghozzá jogosan, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan megjelenő munkanélküliséget hogyan kezelje a társadalom. Úgy gondolja, van tehát létjogosultsága a javaslatnak.

De szerinte ma Magyarországon a rossz gazdasági döntések miatt van kevés munkahely, amin változtatni lehetne. Példaként említette, hogy ha a mezőgazdaságban nem a nagyüzemek térnyerése lenne jellemző, hanem a kisüzemeké, akkor több munkahely lenne. Ő is amondó volt, hogy a kormánynak inkább a munkahelyteremtéssel kellene foglalkoznia, nem az fna-val.

A civilek öt percet sem kaptak

Az ülés vége előtt a jelen lévő civilek, vagyis a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért (FNA) egyesület és az Emberközpontú Országért (EKO) mozgalom kért öt percet, hogy kifejtse érveit. Szót azonban nem kaptak.

S mivel a bizottságban csak ketten támogatták a javaslatot, 19 -en pedig tartózkodtak, így nem veszik tárgysorozatba.

Átfogó felmérés egyébként nem készült még arról, kivitelezhető lenne-e Magyarországon az fna, és ha igen, mikortól, milyen feltételek mellett, és mennyiből. De azért az ismert számokból ki lehet indulni.

Mennyibe kerülne?

A magyar támogatók azt mondják, havi 120 ezer, azaz évi 1,44 millió forintnyi kellene hogy legyen a feltétlen alapjövedelem. Ha úgy vesszük, hogy csecsemőtől aggastyánig mindenkire vonatkozna az fna, akkor az évi több mint 14 ezermilliárd forintos kiadást jelentene, vagyis a GDP felének megfelelő lyukat ütne a büdzsében.

Svájcban például 2500 frankos alapjövedelem bevezetéséről lesz népszavazás hamarosan, és náluk a gyerekekre 600 frank járna.

Ön szerint jó lenne, ha mindenkinek járna a feltétel nélküli alapjövedelem?

Kiváltaná a szociális kiadásokat

Viszont mivel az fna az elképzelés szerint kiváltaná a segélyeket, a családos és más szociális juttatásokat és a legkisebb nyugdíjakat is, ezzel megtakarítás is keletkezne. 2013-ra jóléti szolgáltatásokra és nyugdíjra a GDP 17,2 százalékát tervezték (amiben persze nem csak a minimálnyugdíj van benne). Plusz, ha felszámolható lenne a szociális juttatási rendszer, akkor az az állami adminisztrációban is jelentős megtakarítást eredményezne. Így akár feleakkora is lehetne a lyuk, mint első ránézésre gondolnánk.

De még mindig hatalmas hiány lenne a költségvetésben, amit nyilván adóemeléssel kellene befoltozni. Tavaly áfából és jövedéki adóból kevesebb mint 4 ezer milliárd forintnyi folyt be. Ahhoz, hogy a lyuk eltűnjön, még legalább kétszer ennyi kellene, hogy befolyjon. Ami képtelenség.

Lehet azonban, hogy ha más modellből indulnánk ki, más eredményre jutnánk. Az FNA-nál már dolgoznak egyébként egy olyan koncepción (TERV-MALAP), ami reményeik szerint megvalósítható lesz.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.