Pénzügy

Ennyit keres egy csúcsmenedzser

Durbák Ildikó
Durbák Ildikó

2012. 02. 15. 13:56

Óriási eltérések, kilengések és hagyományőrzés tapasztalható a hazai felső vezetők bérezésében. Egy marketingigazgató majdnem kétszer annyit keres, mint egy IT-igazgató.

Korábban a témában:

Magyarországon nem beszélhetünk egységes felső vezetői javadalmazási rendszerről – derül ki a PwC Felsővezetői Javadalmazási Felmérése vizsgálatából. Az elemzett vállalatok esetében a felső vezetők jövedelme, a béren kívüli juttatások és a kompenzációs csomagok szintjén is jelentős eltérések tapasztalhatóak, ezek függnek a vállalatok tulajdonosi hátterétől, a méretétől, valamint az ágazati hovatartozástól is, ám az egyéni megoldások is gyakoriak.

Jelentős az eltérés a hasonló pozícióban lévő felső vezetők javadalmazási gyakorlatában. A vizsgált mintában az akár 17,5-szeres jövedelemeltérés, valamint egyes pozíciókra jellemző, meglehetősen kiugró értékek is szerepeltek. A vizsgált vezetők felének a fizetése (teljes éves kompenzációt vizsgálva) 19-35 millió forint között ingadozott.

Bár várható volt a bérplafonnal szabályozott állami vállalati vezetők és a versenyszféra csúcsmenedzserei közötti javadalmazásbeli különbség, a legmeglepőbb eltérések mégsem itt jelentkeztek. Az egyes funkcionális területek igazgatóinak jövedelme között ugyanis akár 2,5-szeres eltérés is lehet a teljes éves jövedelmeknél: például átlagosan egy marketing- vagy HR-igazgató közel kétszer annyit keres, mint egy IT-igazgató.

A felső vezetői változóbér-kifizetéseknél a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kitűzött teljesítménycélok teljesülésére.

Budapest a csúcs

A PwC kutatása megerősítette azt a korábbi feltevést, hogy a fővárosi székhelyű vállalatok „első embereinek” javadalmazása felülmúlja a vidékiekét. A nem Budapesten bejegyzett vállalatok között is van eltérés aszerint, hogy az ország mely részén található a székhelyük.

A nemzetközi javadalmazási adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországon a felső vezetői kompenzációs csomagok még mindig rendkívül konzervatívak, kevéssé alkalmazzák a hosszú távú elköteleződést biztosító formákat – mint például a részvényjuttatási vagy részvényopciós programokat. Bár itthon is találunk hosszú távú ösztönzőket, ezek mértéke között akár 30-szoros eltérés is lehet. Az is elmondható, hogy a hosszú távú ösztönzők aránya az elemzett cégeknél jóval alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, ahol így fűzik szorosabbra a vállalkozás és a felső vezetők érdekeit.

Általánosságban jellemző a régiónkra a nyugati, például brit mintához képest jóval rugalmatlanabb felső vezetői ösztönzési struktúra. Mindemellett a PwC nemrég megjelent nemzetközi felmérése alapján az is kimutatható, hogy hazánk még a régió néhány más országától is elmarad e szempontból.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.