Pénzügy

Hogyan lehet munkahelyeket teremteni?

Durbák Ildikó
Durbák Ildikó

2012. 02. 09. 08:00

Biztonságos, ám rugalmas munkakörökkel, normálisan megfizetett részmunkaidős állásokkal, a feketemunka visszaszorításával lehetne munkahelyeket teremteni. Talán egymilliót is.

Korábban a témában:

A globális trendek alapvető strukturális változásokat és új kihívásokat hoznak a munka világában: például magas munkanélküliségi arányt, a munkaerőpiac szegmentálódását, a kínálat és a kereslet közötti egyre növekvő szakadékot. A demográfiai csökkenés miatt a munkavállalók száma is egyre kevesebb, és nagyon nagy gondot jelent a képzett munkaerő megtalálása, valamint a növekvő fiatalkori munkanélküliség – ismertette Ben Noteboom, a Randstad Holding elnök-vezérigazgatója a világszerte égető problémákat.

Baja Sándor, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta: nem az ő feladatuk, hogy tanácsot adjanak a kormánynak az egymillió új munkahely létrehozásához, ám talán mégis segíthetnek ebben a tudásukkal, tapasztalataikkal, felméréseikkel.

Ami nem tipikus

A HR stratégiai döntésekbe való bevonása sok cégnél hiányzik, a megváltozott gazdasági helyzetet talán nem is tudja nélkülük minden vállalat kezelni. Sajnos azonban néha a személyügyi munkatársak sem tudják, hogy hogyan reagáljanak – tette hozzá Baja Sándor. Például ha egy áruház képtelen alkalmazkodni a megváltozott vásárlói igényeknek (hogy például szombat délelőtt több dolgozóra van szükség, mert akkor van a legtöbb vásárló), akkor nem lesz versenyképes. A megoldás egy részmunkaidős alkalmazott felvétele, aki lehet diák, de akár kismama is.

Persze a részmunkaidő elterjedése nagyon sok mindentől függ: nemcsak a cégeknek kell nyitottá válni (a megnövekedő adminisztráció ellenére is), hanem az is fontos, hogy a dolgozóknak is megérje elvállalni egy ilyen munkát. Amíg nincs elég bölcsőde, és egy négyórás bér semmire sem elég, nem lesz, ami motiválja a dolgozót az atipikus munkavégzésre.

Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal. Az Eurostat adatai szerint nagyobb a foglalkoztatottság azokban az országokban, ahol szélesebb körben alkalmazzák a részmunkaidőt, így ennek terjedésével Magyarországon is lehetne új munkahelyeket teremteni. A fiatalok foglalkoztatása hazánkban különösen alacsony, ráadásul az elmúlt 20 évben tovább csökkent, pedig a kölcsönzés vagy a részmunkaidő lehetőséget teremt arra, hogy tanulmányaik mellett is vállaljanak munkát, például a tandíj előteremtésére vagy későbbi karrierjük megalapozására. Ezt alátámasztja, hogy a Magyarországon jellemzően azok vállalnak munkát kölcsönzés vagy részmunkaidő keretében, akik nem tudnak állandó munkát vállalni vagy épp próbaidejüket töltik.

A részmunkaidő mellett a határozott idejű szerződések és a munkaerő-kölcsönzés is növelné a foglalkoztatottságot, amely a személyzeti tanácsadó cégek szerepének növekedését feltételezi. A munkaerő-kölcsönzők például elősegítik a munkaerő-piaci problémák megoldását, tevékenységük növeli a foglalkoztatottságot és csökkentik a feketegazdaságot. Olaszországban például egyértelműen kimutatható a kölcsönzött munkaerő növekedésével párhuzamosan a feketén foglalkoztatottak arányának csökkenése – mondta Baja Sándor.

Hazánk hátul kullog

Az atipikus foglalkoztatási formák és a munkaerő-kölcsönzés segíti a munkavállalók visszatalálását a munkaerőpiacra, és így növeli a foglalkoztatottságot – mondta hazai cégvezető. Csehországban például a rugalmas megoldások alkalmazásával 50-ről 70 százalékra emelték a foglalkoztatottak arányát úgy, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya lényegében nem növekedett. Svédországban 85 százalékra, Svájcban pedig 71 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya az atipikus foglalkoztatási formák terjedésével. Magyarországon a foglalkoztatottak aránya 55 százalék, ezzel egész Európában az utolsó helyen állunk. (Az EU-átlag 64 százalékos.)

A Randstad rendszeresen folytat globális munkaerő-piaci kutatásokat, hogy feltárja a kritikus pontokat és megtalálja a legjobb megoldásokat. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma Európa öregedő társadalma: 2050-re Európában 15, Magyarországon pedig 16 százalékos munkaerő-piaci űr várható (uniós szinten például a 40-44 évesek aránya 7,6 százalékról alig 6 százalékra csökken majd, miközben a 80 év felettiek aránya 4,4 százalékról 11 százalékra emelkedik). Ennek elkerüléséhez a foglalkoztatottságot Európában 78 százalékra kellene növelni.

A munkaerő-piaci problémák leküzdéséhez a nők foglalkoztatottságát is növelni kellene – ebben a tekintetben a harmadik legrosszabbul teljesítő uniós országban élünk. A női munkavállalók számára szintén a részmunkaidő nyújt megoldást – míg nálunk mindössze a hölgyek 7 százaléka dolgozik ilyen szerződéssel, addig Hollandiában ez 76 százalékot tesz ki (uniós szinten pedig 31 százalék a nők között a részmunkaidőben dolgozók aránya).Baja Sándor szerint a részmunkaidő még a munka-magánélet egyensúly fenntartásában is segíthet.

Az idősek bevonása szintén kulcskérdés – bár ezen a területen az elmúlt húsz évben sikerült növelni a foglalkoztatottságot, még mindig Magyarország az utolsók között van az unióban az 55-64 éves korosztály foglalkoztatottságát tekintve.

Miközben a legtöbb uniós országban a foglalkoztatási arány nőtt az elmúlt évtizedekben, Magyarországon ez a mutató érdemben nem változott, a munkanélküliségi ráta pedig a válság óta stabilan 10-11 százalék.

Az öregedő társadalom szociális kihívása mellett meg kell oldani a gazdaság kifehérítését, a tehetségek itthon tartását, a munkavállalók motiválását, ennek érdekében pedig növelni kell a földrajzi mobilitást és tervezhetővé kell tenni a szakmai képzést – mondta Baja Sándor.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.