Országos figyelemfelkeltő akció indul február 8-án a keretszámok csökkentése és hallgatói szerződések ellen. A „Mentsük meg az oktatást a f(AGY)haláltól!” mottóval tart virrasztást tart a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Budapesten a Deák téren. A fővárosi demonstráció egy országos rendezvénysorozat nyitóállomása lesz – közölte Nagy Dávid a szervezet elnöke a távirati irodával. A felsőoktatás szétrombolása és a drasztikus keretszám-csökkentés ellen pedig február 15-én tüntet a Hallgatói Hálózat.
Az egyik szülői szervezet is úgy véli: jövedelem nélküli hallgatóktól nem lehet pénzt kérni. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a felsőoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvető jogok biztosánál kezdeményezi annak vizsgálatát, hogy nem sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsőoktatási törvény azon előírásai, amelyek szerint az intézmény „fizetési kényszert” alkalmazhat a szüleik által eltartott, jövedelem nélküli diákokkal szemben. A szervezet szerint szülők által eltartott, jövedelem nélküli hallgatóktól nem lehet pénzt követelni. Úgy vélik: ha a felsőoktatási intézménynek valamilyen indokolt pénzkövetelése van a hallgatókkal szemben, azt csak akkor követelheti, ha a diák már végzett, és munkába állt.
Az utólagos finanszírozás bukásra ítéltetett?
Jóval kevesebb brit diák jelentkezik egyetemre a tandíj felemelése óta – írja a The Independent brit lap. Húsz olyan egyetem van a szigetországban, ahol 15 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. A legnagyobb visszaesést a University of the Creative Arts tapasztalta, 29 százalékkal kevesebb diák kíván náluk tanulni 2012-től. A legkevésbé a Cambridge University érezte meg a drasztikus tandíjemelést: oda csak 2 százalékkal kevesebben felvételiznek.
Összességében 8,7 százalékkal kevesebb fiatal adta be a jelentkezési lapját. A 2012-es őszi szemeszterben az előző évhez képest 43 473-mal kevesebb diák folytatná felsőfokú tanulmányait Nagy-Britanniában.
2012-től 9000 fontra (csaknem 3 millió forintra), vagyis a jelenlegi összeg háromszorosára emeli legdrágább képzéseinek éves tandíját a Cambridge University, de az oxfordi hallgatók is hasonló emelésre számíthatnak. A cambridge-i az első az angliai egyetemek közül, ahol felemelik a tandíj felső határát. Az elitegyetem szerint azonban még ez az összeg sem fedezi a diákok oktatásának költségeit. Európa egyik legjobb egyetemének azért van szüksége több bevételre, mert a brit kormány az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is lefaragta – írja a The Daily Mail.
Mint arról már korábban írtunk: az új törvényt 2010. december elején fogadta el a parlament, a döntés komoly zavargásokat okozott több városban is. Londonban például 20 ezer diák tiltakozott, megpróbáltak betörni a pénzügyminisztérium és a legfelsőbb bíróság épületeibe, boltokat dúltak fel, megtámadták Károly walesi herceg autóját. Tavaly decemberben újra utcára vonultak a hallgatók Manchesterben és Londonban, ám zavargások akkor nem törtek ki.
Diáktüntetés Londonban (MTI)
Nagy-Britanniában 1998-ban vezették be a tandíjat. A hallgatóknak azonban utólag kell fizetniük, diplomájuk megszerzéséig nincs fizetési kötelezettségük, utána azonban törleszteniük kell. Észtországban is utólag kell visszafizetnie a diákoknak a tanulásuk költségeit. A diákok államilag garantált diákhitelt is felvehetnek, melynek törlesztését legkésőbb a tanulmányuk befejezése utáni 12. hónapban el kell kezdeniük.
Néhol van, néhol nincs
Szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt döntött úgy a német Alkotmánybíróság, hogy Németországban be lehet vezetni a tandíjat, ám minden tartomány saját maga dönthet arról, hogy kíván-e élni ezzel a lehetőséggel. Az általános tandíj a diákok és a társadalom ellenállása miatt „bukott el”. Összesen hét tartományban vezették be a tandíjat, ám azoknak a hallgatóknak, akik nem tudják az előírt időn belül elvégezni a képzést, szinte minden intézményben fizetniük kell, és a magániskolák, valamint egyes mesterképzések sem ingyenesek. Ritka az olyan állami egyetem, amely szemeszterenként 500 eurónál többe kerül – olvashatjuk a Deutsches Studentwerks honlapján.
Az osztrák fővárosban 2009 novemberében tüntettek a hallgatók, például blokád alá vonták a Bécsi Egyetemet. Tartottak az oktatás színvonalának a bolognai rendszer bevezetése miatti hanyatlásától, és a tandíj és a létszámkorlátozások eltörlését követelték. Ausztriában az állami felsőoktatási intézményekben minden EU-polgár ingyenesen tanulhat.
Több európai országban nem létezik tandíj. Néhány országban például akkor kötelezhetik tandíj fizetésére a hallgatókat, amennyiben túllépik az átlagos tanulmányi időt, vagy beiratkozási díjat kell fizetni, mint például Írországban (ami megközelítheti a 800-900 eurót is). Finnországban viszont úgynevezett „tagdíjat” fizetnek a diákok, ennek összege igen alacsony, gyakran a 100 eurót sem éri el.
