Pénzügy

Átment a “rabszolgatörvény”

admin
admin

2011. 07. 11. 22:41

Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig jár.

Megszavazta az országgyűlés Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatát 251 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 32 tartózkodással, amely a közfoglalkoztatás rendszerét szabályozza.


Kevesebb ideig jár az álláskeresési járadék

Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd (ezt fideszes képviselők javasolták, a kormány fél évben maximálta volna az ellátás időtartamát), egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután.

Álláskeresési segélyt a jövőben csak azok kaphatnak, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.

Az álláskeresők a más településen felkínált közmunkát is csak a jegyző által igazolt indokkal – kiskorú gyermek gondozására, közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva – utasíthatják vissza, ellenkező esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonják tőlük.

A jogszabály emellett felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák a rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó előírásokat. Így a segélyezés feltétele lehet a lakókörnyezet rendben tartása.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a családok által igénybe vehető pénzbeli ellátásának az összegét is maximalizálja. Az új szabályozás oka az – olvashatjuk a törvényben –, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”. Emellett a települési önkormányzatok a jövőben a lakókörnyezet rendezettségéhez köthetik az aktív korúak ellátására való jogosultságát, ennek a betartását a jegyző felügyelné.

A rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát.

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata egy olyan nyilvántartás vezetése, amely az ellátottak TAJ-számán alapul annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele és finanszírozása egy országos szintű, egységes rendszerben nyomon követhető legyen. A módosítás a tevékenységadminisztrációhoz, illetve a szociális számla bevezetéséhez igazodó nyilvántartási rendszer hosszabb távú átalakításának első lépése – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A világháborús időszakra emlékeztet

A Policy Agenda szerint világháborús időszakra emlékeztet a kormány közmunkaprogramja, amelynek célja a szimpla költségvetési megtakarítás. A közfoglalkoztatás különbözik a munkavállalói jogviszonytól, így lehetővé teszi, hogy minél több ember dolgozzon így, minél kevesebb pénzért, hiszen a kormány a minimálbérnél is kisebb bért is megállapíthat. A törvényjavaslat szövegéből az olvasható ki, hogy ez a közfoglalkoztatás keretében dolgozónak a minimálisan kötelezően megadandó bére nem lesz több bruttó 46 800 forintnál. Ebből következően a kormány már 40 százalékkal képes csökkenteni a bérköltségeket, hiszen a minimálbéres foglalkoztatáshoz hasonlóan nem lesznek érdekeltek abban a foglalkoztatók, hogy több pénzt adjanak a közmunkásoknak – vélik a kutatók.

Sokan azt mondják, hogy a két világháború közötti magyar szociálpolitikai rendszer bizonyos elemei jelennek meg ebben az új koncepcióban. Hiszen a rászorulókat akkor is három csoportra osztották. A teljesen munkaképtelenek („érdemes” szegények) kaphattak csak mindenféle ellentételezés nélkül segítséget, igaz ez nem állami forrásból, hanem adományokból történt. A második csoportba az ún. ínségesek (klasszikus munkanélküliek) tartoztak, akiknek az állam csak úgy adott segélyt, ha azért cserébe munkát végeztek. Nagyon lényeges, hogy elvileg a munkáért kapott bér összege nem lehetett kevesebb, mint a hasonló piaci alapú órabérek, de kutatások szerint a gyakorlatban az ínséges ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapott, mint a normál munkás. A harmadik csoportba azok tartoztak, akik nem fogadták el a felajánlott munkát. Őket munkakerülőknek hívták, és elvileg büntették (akár dologházzal) ezt a magatartásukat.

A Policy Agenda szerint is több hasonlóságot mutat a két világháború közötti rendszerrel az új. A mai rendszerben is megtalálható az a kategória, amelybe tartozók egészségi állapotuk, családi körülményeik (kiskorú gyermeket nevelnek) miatt nem tudnak a közfoglalkoztatásban részt venni. Számukra biztosítja az állam az úgynevezett rendszeres szociális segélyt, amelyért minimális együttműködésen kívül nem vár el semmit. Ebben a tekintetben nincsen változás a korábbi, Út a munkához programhoz képest.

A törvény legtöbb eleme szeptember elsején lép hatályba.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.