Pénzügy

Megszólaltak a „Magyarország Nyrt.” vezérigazgatói

admin
admin

2009. 05. 28. 19:35

Interjúkötet készült magyar topmenedzserekkel. Az alkotók nem találomra választották ki a könyv szereplőit: a 12 vezető beosztású ember egyszer már elnyerte Az év menedzsere-díjat, a könyvbemutatón pedig eljátszottak a gondolattal: mit csinálnának, ha ők lennének a „Magyarország Nyrt.” vezérigazgatói.

A kötetben megszólaló vállalatvezetők „a magyar piacgazdaság megteremtői. Ha ők így együtt vezetnének egy céget, akkor az a világ legeredményesebb vállalata lenne. Sőt az országnak is rendkívüli előnyt szereznének, ha kormányt alakítanának” – mondta a Mestermenedzserek műhelytitkai című kötet bemutató sajtótájékoztatóján a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára, Dénes Gábor.

A szakma adja

Az év menedzsere-díj létrehozásának a célja 1995-ben az volt, hogy a vállalkotó és a menedzser ne legyen többé „szitok- szó”, illetve elismertté akarták tenni a szakmát a kívülállók szemében is. Az első évben 27 jelentkező volt, de akadt olyan év is, amikor 36-an pályázták meg a címet. Az elismerés érté- két az adja, hogy nemcsak egy szövetség döntése nyomán ítélik oda, hanem az egész szakma – társszövetségek és a szaksajtó is – beleszólhat.

„A vezetés nem annyira hatalom, mint inkább szolgálat” – vallja Fodor István, az 1998-as díjazott. Emellett művészet, társadalmi szerepvállalás és 24 órás jelenlét, hét napon keresztül. Dénes szerint ezt szerették volna a kiadvánnyal tudatosítani az olvasókban.

A kötetbe a korábbi díjazottak közül nem mindenki került be: Pongrácz Antal nem kívánt szerepelni benne, a tavalyi díjazott, Ábrahám László pedig azért nem szólalt meg, mert amikor a könyvet szerkesztették, még nem kapta meg a kitüntetést. Az eddigi nyertesek közül Orbán István sajnos már nincs közöttünk, őt úgy szerepeltették a szerkesztők, hogy a korábbi interjúiból válogatták össze a nyilatkozatait.

Az eddigi nyertesek

1995 – Sebesvári László, a kecskeméti Petőfi Nyomda vezérigazgatója
1996 – Dr. Járai Zsigmond, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója
1997 – Dr. Pongrácz Antal, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója
1998 – Fodor István, az ERICSSON Hungary vezérigazgatója
1999 – Straub Elek, a MATÁV Rt. elnök-vezérigazgatója
2000 – Dr. Beck György, a COMPAQ Computer Magyarország vezérigazgatója
2001 – Dr. Orbán István, az EGIS Rt. vezérigazgatója
2002 – Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. elnök-vezérigazgatója
2003 – Terták Ádám, az Ernst & Young Kft. elnöke
2004 – Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatója
2005 – Takács János, az Electrolux Közép-Kelet-Európai Holdingjának vezetője
2006 – Mosonyi György, a MOL Nyrt. vezérigazgatója
2007 – Wáberer György, a Waberer Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója
2008 – Dr. Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője

A terveket meg is kell valósítani

A bemutatón megjelent menedzsereknek a főtitkár feltett néhány kérdést, többek között azt, hogy mit tenne az adott vezető, ha a „Magyarország Nyrt.” vezérigazgatójaként kellene dolgoznia, hogyan emelné ki a gazdasági mélypontról az országot.

Sebesvári László azt mondta, hogy nem sokban tér el egy cég és egy ország vezetése egymástól: mindkettő hatalmas kockázattal jár, és szinte minden a versenyképességen múlik. Ezzel nem teljesen értett egyet Fodor István: egy vállalatnál a szociális, kulturális és egészségügyi kérdésekkel nem kell foglalkozni, egy kormánynak pedig igen – ezek miatt egy ország nem lehet profitorientált. Az első lépése egy leltár lenne, majd stabilizálná az államot. A következő feladat lenne talán a legnehezebb: meggyőzni a népet, hogy a megszorítások után valóban jó lesz nekik.

Új adórendszert és e-kormányzatot kell bevezetni szerint Járai Zsigmond, a költségvetési kiadásokat vissza kell fogni: kevesebb minisztériummal és bürokráciával is működhet egy ország, az állami apparátust a felére csökkentené. A legfontosabbnak pedig a korrupció visszaszorítását tartja.

Csonka Tibor szerint egy vállalkozás és egy ország vezetőjének is meg kell fogalmaznia a közös célt, fel kell szabadítania az energiákat és meg kell teremtenie a cél elérésének a lehetőségét. „Sikk, ha nem dolgozunk, visszafogjuk az alkotó, kreatív embereket, és a hatósági rendszer is rosszul működik. Nincs az országnak közös célja, és a politikusoknak nem csak ciklusokhoz igazítva kellene szeretni a népet” – tette hozzá.

Beck György annyit fűzött hozzá az előtte szólókhoz, hogy a célokat, terveket kiválasztaná, sőt meg is valósítaná, ha ő lenne az ország vezérigazgatója.

Hittel, humorral, hűséggel

A menedszer ars poeticája Fekete István szerint három szó: hittel, humorral, hűséggel kell a munkához hozzáállni. Mosonyi György is hasonlóképp vélekedik, de ő még hozzátette a hitelességet, a megbízhatóságot, a tisztességet és a rendszerszintű gondolkodást is.

Sváb Péter kakukktojásként ült a pulpituson, ő volt az egyetlen, aki nem díjazottként válaszolt a kérdésekre. A véleménye az, hogy egy jó menedzsernek van jövőképe, tudja, ezt hogyan érheti el, és valóra is váltja ezt. Egyetlen szóval jellemezve: sikeres.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.