Pénzügy

Drágul a felsőoktatás

admin
admin

2006. 08. 16. 07:00

Nem csak a tandíj miatt lesz drága az egyetem vagy a főiskola, már most többet kell fizetni a költségtérítéses képzésekért, de pénzbe kerül az előkészítő is.

Akit a rendes felvételi eljárás során nem vettek fel, az a múlt hét végéig még megpróbálkozhatott a pótfelvételivel. A gyorsított eljárás alatt azonban már csak egy, általában költségtérítéses helyre lehetett jelentkezni, augusztus 11-ig. A Budapesti Kommunikációs Főiskolán (BKF) például a jövő héten kezdődik a gólyatábor, ezért a felvételiket már el is bírálták és a héten értesítik a jelentkezőket. A pótfelvételik nemcsak azoknak jók, akik mindenáron be akarnak jutni a felsőoktatásba, hanem az intézményeknek is, így ugyanis feltölthetik az esetleg üresen maradt helyeket. „Sokkal jobb ilyenkor a felvételi arány, a BKF-en mindössze a hallgatók 5 százalékát kellett elutasítani” – mondta a FigyelőNetnek Zsuffa Ákos marketingkommunikációs vezető. Akit nem vettek fel, annak marad a jövő évi jelentkezés, amikor azonban már tandíjat kell fizetni az első évfolyam után. Aki biztosra akar menni, az járhat szintén komoly összegekért felvételi előkészítőre. A tandíj megúszásának utolsó esélye a 2007. januárjában induló keresztféléves képzés.

Heti egy óra ötvenezerért

Bár korábban is létezett felvételi előkészítő, a kétszintű képzés megjelenésével még népszerűbbek lettek ezek a tanfolyamok. Magáncégek és egyetemek is versenyeznek a leendő hallgatókért, és legtöbbször nappali és levelező oktatást is kínálnak. Míg előbbi heti egy alkalmat jelent, a levelezősök csak 2-3 hetente látják a tanárokat. Mindezért legalább húszezer forintot kell fizetni, de aki emelt szintű előkészítőre jelentkezik, egy tantárgyért akár hatvanezret is ott hagyhat. Igaz, a legtöbb cég kedvezményt ad, ha az érettségiző két vagy több tantárgyat akar náluk tanulni, így százezerből akár három különböző emelt szintű érettségi előkészítő is kijöhet. Azaz érdemes ebbe befektetni, mivel így nagyobb az esély arra, hogy a jelentkezőt felvegyék az államilag finanszírozott – azaz tandíjas – képzésre. Legtöbbször ugyanis egy szakon, ahol indul költségtérítéses és államilag finanszírozott képzés is, utóbbinak magasabb a pontszáma.

Zeneszerző másfél millióért

A felsőoktatási törvény csak a költségtérítés mértékének alsó határát szabályozza, mégpedig úgy, hogy kimondja, az állami támogatás fele lehet a költségtérítés minimum összege. Ez azonban intézményenként eltérő, hiszen többe kerül például a mérnökök képzése, ahol gépekre van szükség, mint a bölcsészeké vagy a jogászoké, ahol a kivetítő az egyik legfontosabb eszköz. A legdrágább az orvosok és állatorvosok oktatása, akár tízszer annyit is fizethetnek a tanulmányaikért, mint egy jogász. De még az orvosi szakok között is van különbség: a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a fogorvosok és a gyógyszerészek is egymillió forint felett fizetnek félévente, míg a debreceni orvoskaron 850 ezer a félévi költségtérítés. A gyógyszerészeknek még kevesebbet kell fizetniük, Debrecenben 480 ezer, Pécsett 534 ezer forintot. Sokba kerül a művészképzés is: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen félévente másfél millió forintért tanulhatnak zeneszerzést a költségtérítéses hallgatók.

A felsőfokú szakképzések jóval olcsóbbak, itt nem ritka az 50-80 ezer forint sem, de vannak hasonló összegű, diplomát adó alapképzések is. Például a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán, vagy a pécsi bölcsészkaron, de akár faipari mérnöknek is tanulhatunk félévente 90 ezerért. Ezek az összegek az inflációval, de csakis azzal, emelkedhetnek.

Tandíj: közelíthet a költségtérítési díjhoz

Ha költségtérítést nem is, tandíjat mindenkinek fizetnie kell majd 2008-tól. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium csak a középösszeget határozta meg – 105 ezer forint alapképzésben és 150 ezer mesterképzésben –, ettől az intézmények 50 százalékkal is eltérhetnek, mindkét irányba. Alapképzésben így a felső határ évi 157,5, míg mesterképzésben 225 ezer forint lehet. Mivel a Felvételi Információs Szolgálat számítása szerint jelenleg a költségtérítéses képzések átlagos díja 120 ezer forint egy félévre, már nem is akkora a szakadék a két képzési forma között.
Igaz költségtérítéses képzésen az első évfolyamosoknak is fizetniük kell.

Utolsó esély az ingyenes felsőoktatásra

2007. szeptemberétől nem fognak tandíjat fizetni az elsősök, a doktoranduszok, a felsőfokú szakképzésben résztvevők, és akik a törvényben meghatározottan halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek. A többieknek azonban kötelező lesz, bár van még egy utolsó esélyük. A szabályozás ugyanis nem vonatkozik a 2007. februárjában induló keresztféléves képzésekre. Az azonban csak hónapok múlva derül ki, melyik intézmény, milyen szakokat hirdet meg, illetve, hogy lesz-e ezek között államilag finanszírozott. Ráadásul az sem biztos, hogy a költségtérítés harminc százalékát visszaigényelhetik majd a hallgatók. A jogszabály szerint a felsőoktatási tandíj abba a csoportba kerül, ahol maximum százezer forint lehet az adókedvezmény – összesen: többek között az élet- és nyugdíjbiztosítási díjhoz s a közcélú adományokhoz fűződő adókedvezményekkel együtt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.