Míg a lobbisták vagy az ilyen szakmára vágyók korábban csak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) érdekérvényesítő szakemberképzésén vehettek részt, ma már válogathatnak a hasonló szakirányú továbbképzések közül: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Zsigmond Király Főiskola is indít ilyen szakot. A négy féléves, diplomára épülő képzés mellett, akinek sietős, előbb-utóbb választhatja a Közép-Európai Egyetem (CEU) OKJ-s tanfolyamát is – ennek azonban még nem zárult le az engedélyeztetése.
A hirtelen dömpinget minden bizonnyal az váltotta ki, hogy a február 13-án elfogadott és ez év szeptemberében hatályba lépő lobbitörvényben feltételként szerepel a lobbista felsőfokú végzettsége, lehetőleg szakirányú képzettsége. A törvény értelmében a lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.
Tömegképzés nem lesz
A BCE képzésében kezdetben csak közgazdászok vehettek részt, a felvételi feltételek azóta enyhültek. Minden diplomás jelentkezhet, a közgazdász alapdiplomával rendelkezők végzettsége viszont megjelenik majd az oklevélben: érdekérvényesítő (lobbi) szakközgazdászok lesznek, a többi jelentkező érdekérvényesítő szakemberként végez. A PPKE-n és a CEU később induló képzésén sincs diploma-megkötés, azaz bárki jelentkezhet, akinek felsőfokú végzettsége van.
A ZSKF-re azonban csak akkor jelentkezhet, ha műszaki, társadalomtudományi vagy agrárvégzettsége van, illetve rendelkezik legalább két év gyakorlattal. Képzett lobbista tömegekre azonban akkor sem kell számítani, ha mind a négy helyen elindul a képzés: a ZSKF-n például 15 fő jelentkező esetén indítanak évfolyamot, a Pázmányon 25 fő a maximum, a BCE-n pedig 22 fővel indult a kurzus február 10-én. „15-25 főnél több emberrel nem lehet hatékonyan dolgozni. Személyekre kell lebontanunk a munkát, hiszen ez nem tömegképzés – mondta Botos Máté a katolikus egyetem Európa Tanulmányok Központjának (ETK) vezetője, ahol a képzés indul.
Ki alkalmas?
A diploma mellett az is számít, van-e valakinek valamilyen, a lobbizáshoz köthető gyakorlata. Nehéz azonban meghatározni, mit tekintünk lobbizásnak, hiszen akár – kis túlzással – két éves üzletkötői gyakorlat is az lehet. A PPKE-n ezen kívül felvételi elbeszélgetés is van. „Azt nézzük, ki mennyire tájékozott, milyen a jogérzéke, tisztában van-e a közgazdasági és államigazgatási alapfogalmakkal. Célunk ugyanis egy, az angolszász világban bevett tutoriális, tehát személyre szabott elitképzés – mondta az ETK vezetője.”
Vass László, a BCE lobbiképzésének vezetője, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke szerint jó kommunikációs kézségekre is szüksége van egy leendő lobbistának, ezt azonban ők nem tudják megtanítani. „Egyéni kommunikációs készségek fejlesztésével nem foglalkozunk. Aki itt tanul, és lobbista, vagy az akar lenni, rendelkeznie kell a szükséges képességekkel. Ha ezek hiányoznak, a képzés során az illető maga is felismeri a pályalkalmatlanságát.”
Cégek és civilek is
A képzés technikai háttere hasonlít a többi szakirányú továbbképzési szakhoz, ugyanúgy engedélyt kell kérni az indításra, amit a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményez, és az oktatási miniszter ad meg. Különbségek persze akadnak. „A képzési tervek eltérnek, nálunk például több lesz a gyakorlati óra” – mondta a FigyelőNetnek Botos Máté. A katolikus egyetem szakindítási engedélyét már tavaly májusban elfogadták, de nem akarták kapkodva, szeptemberben elindítani a szakot, ezért csak 2006 őszén indulnak majd. Botos hozzátette, a keretszám fele annak ellenére betelt volna, hogy nem hirdették meg a szakot. „Szájról szájra” terjedt ugyanis, hogy indul a képzés.
„Érdekérvényesítőként, de nem feltétlenül lobbistaként dolgozik a nálunk tanuló hallgatók fele” – mondta Vass László a Figyelőnetnek. A BCE lobbiképzésénk a vezetője hozzátette, sokan érkeztek civil szervezetektől és kamaráktól, mert a képzés nekik is sok hasznos ismeretet ad. „Körülbelül egynegyedük végzi a kurzust azért, mert a jövőben lobbistaként szeretne dolgozni” – tette hozzá.
A négy féléves képzés során több tudományágból is ízelítőt kapnak a hallgatók, tanulnak például jogot, elsősorban azt, hogyan épül fel az intézményrendszer, milyen a közhatalmi döntési rendszer, de tanulnak a mikrogazdaságról és a lobbizás eszköztáráról is. Az órák csaknem felét azonban a gyakorlat teszi ki. Ekkor a hallgatók elsősorban olyan elemző munkát végeznek, amelynek a lobbi akciók előkészítése során döntő jelentősége van. „Vállalati érdekeket azonosítanak szabályozási alternatívákkal kapcsolatban, vagy éppen országgyűlési törvényalkotási folyamatokban ’lobbizás-gyanús’ témákat és helyzeteket tárnak fel, esetleg konkrét lobbi akciók egy-egy szakaszában vesznek részt” – sorolta Vass László.
Bennfentes terület
A végzettek egy része korábbi munkahelyére tér vissza – gyakran épp a cégek iskolázzák be dolgozóikat, akik egyébként is ezzel foglalkoznak. Vass László szerint az is előfordult, hogy állásajánlatot kaptak a végzettek, de a nyílt munkaerőpiacon alig jelenik meg ilyen igény. „Ez egy nagyon bennfentes terület, belső ismeretségeken keresztül zajlik minden. Ebben az értelemben a képzésben oktatók is közreműködnek a “networking”-ben” tette hozzá.”
Nem jó, ha csak parlamenti képviselők döntenek egy-egy törvényről, hiszen ők nem lehetnek annyira szakértői egy területnek, mint azok, akik nap mint nap ebben dolgoznak – vallják a szakemberek. Botos Máté szerint egyre inkább szükség lesz a végzett lobbistákra, akik eligazodnak az önkormányzatok, az Országgyűlés és az Európai Unió működésében, és átlátják azok döntési folyamatait. „Strukturált, többszintű érdekérvényesítésre van szükség, a kamaráknak, a képviselőknek és a lobbistáknak egymás mellett kell munkálkodniuk” – tette hozzá.
