Az Európai Bizottság októberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi különadó miatt. Ennek indoka az volt, hogy a külföldi tulajdonú üzletláncokra sokkal magasabb, progresszív adókulcsokat vetnek ki az árbevétel alapján, mint a franchise-hálózatban működő, magyar tulajdonú kiskereskedőkre. Hans Reisch, a Spar Austria vezérigazgatója korábban azzal érvelt a bizottságnak a közteher ellen, hogy az arra kényszeríti a külföldi vállalatokat, hogy veszteségesen üzemeljenek Magyarországon, mivel a szektor haszonkulcsa alacsonyabb, mint 4,5 százalék.
Az uniós vizsgálat azonban nem ösztökélte a kormányt arra, hogy módosítson a szabályokon, mi több, a jövő évi költségvetés tervezetében mintegy 45,6 milliárd forinttal magasabb kiskeradó-bevétellel számolnak az idei előirányzathoz képest.
A kiskeradó-bevétel célszáma 2024-re 249,7 milliárd forint, míg 2025-re már 295,3 milliárd forintot irányoztak elő belőle. Ez 18 százalékos növekedést jelent. A jelen gazdasági környezetben azonban valószínűtlen, hogy a bolti kiskereskedelem közel 20 százalékos bővülésére számít a kabinet.
Az elmúlt évek tükrében ekkorát még áfa-szempontból sem mertek álmodni
– mondta lapunknak H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere, adóüzletágának vezetője.
E hatalmas összeg kérdésében a „megoldókulcs”, hogy a kormány főként a webshopokat érintő jogszabályváltozások miatt számít nagyobb bevételekre.
A kiskeradó szabályai szerint minden 500 millió forint éves árbevétel feletti platformüzemeltető adóköteles lesz. Ebbe a körbe beletartozhatnak egyebek közt az olyan magyar tulajdonú szereplők, mint a Pepita.hu, valamint a külföldi, de magyar fiókteleppel rendelkező kereskedők, mint az eMAG.hu, az Alza.hu és a Mall.hu-t nemrég magába olvasztó Allegro. Ám rajtuk kívül azokat a gigantikus szereplőket – például a Temut, a Sheint, az Amazont és az Ebayt – is bevonnák az adó hatálya alá, melyeknek nincs magyar adószámuk, s a tevékenységük csak annyiban érinti hazánkat, hogy csomagokat szállítanak hozzánk.
Az adókulcsokon 2025-ben még az extraprofitadó-rendelet szerinti mértékekkel kell számolni: 500 millió és 30 milliárd forint bevétel között 0,15 százalék, 30 és 100 milliárd között 1 százalék, 100 milliárd fölött pedig 4,5 százalék lesz a sarc mértéke.
Az adót átnyomhatják a kereskedőkre
A magyar webáruház-üzemeltetők nem tudják megkerülni a nagy platformokat, számukra létkérdés, hogy fent legyenek az online piactereken. Ennek oka, hogy a hirdetési verseny miatt ezek a szereplők önállóan csak korlátozott számú fogyasztóhoz képesek eljutni az online hirdetőfelületeken. A nagy piacterek némi túlzással korlátlan mennyiségű pénzt szórhatnak ki reklámköltésekre, miközben a hazai szereplők költései eltörpülnek ezek mellett. Összehasonlításképp: a Temu tavaly decemberben 500 millió forint körüli összeget „hirdetett el” csak a Google-ön, s még egyszer ugyanennyit a Facebookon, miközben egy nagyobb hazai webshop hirdetési költései mindössze 10 milliós nagyságrendet érnek el egy hónapban – magyarázta a 24.hu-nak Zabari István, az Ecommerce Hungary elnöke.
