Mi van az átlagkereset mögött? – erre voltunk kíváncsiak, amikor részletesebb adatokat kértünk a Központi Statisztikai Hivataltól.
Két táblázatot ajánlottak a figyelmünkbe. Az első azt mutatja meg, hogy 2019 és 2023 között hogyan alakult a teljes munkaidőben alkalmazásban állók százalékos megoszlása keresetkategóriák szerint. Az adatokból az látszik, hogy
- öt év alatt jelentősen (majdnem az ötödére) csökkent azoknak az aránya, akiknek a bruttó átlagkeresete 250 ezer forint alatt volt,
- kissé emelkedett azoké, akik 205 és 450 ezer forint között kerestek,
- több mint a duplájára nőtt a 450 és 650 ezer forint közötti bruttó keresetűek száma,
- és megtriplázódott azoké, akik 650 ezer és 1 millió forint között kerestek.
- A bruttó 1 millió feletti átlagkeresetűek aránya szintén megháromszorozódott a teljes munkaidőben alkalmazásban állók táborán belül.
Mindez persze nem független attól, hogy 2019 és 2023 között jelentősen emelkedett a minimálbér (+79 százalék), a bérminimum (+67 százalék) és az átlagkereset (+60 százalék) is.
Amíg 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér jóval alatta volt a legalsó kereseti sávnak, addig 2023 januárjában már majdnem elérte azt (232 ezer forint volt ekkor a bruttó minimálbér, és 296 ezer a garantált bérminimum), a decemberi emeléssel pedig (amikor 266 800 forintra nőtt a bruttó minimálbér) már meg is haladta azt. Nem csoda tehát, hogy tavaly éves szinten 10 százalék alá olvadt a teljes munkaidőben bruttó 250 ezer forintnál kevesebbet keresők aránya.
