A 24.hu írta meg a múlt héten, hogy a Market és a Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési (DB) Kft. 2022-ben a nyilvánosság kizárásával előzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen két irodaházat, ahová állami szervezetek költözhetnek majd be. Az MNV egy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazást az állam képviseletére, miután a kabinet úgy döntött: 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre. A DB akkor 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, az összesen közel 60 ezer négyzetméteres irodaház felépítését.
A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba. Az MNV 2023 tavasza óta hat részletben közel 80 milliárd forintot előre ki is fizetett az épülő ingatlanokért. Ugyanakkor a 24.hu birtokába került egy NGM-előterjesztés, amely szerint az idén tavasszal a DB jelezte, hogy
- az épületek műszaki tartalma 10 milliárddal meghaladta a megállapodásban szereplő árat,
- másrészt a minisztériumok és a többi beköltöző szervezet extra igényei további 10 milliárdos költséggel járnak.
Az NGM az igény alapján egy megértő hangvételű előterjesztést vitt a kormány elé. Ebben azt írták, hogy az infláció és az emelkedő építőipari árak is közrejátszottak a beruházási költségek emelkedésében, továbbá az is növelte a kiadásokat, hogy a kormányzat csak több hónapos késéssel adta át a majdani beköltözők listáját.
A Nagy Márton által jegyzett előterjesztés szerint, amennyiben nem lesz többlet forrás, és az előszerződésben nem módosítják a vételárat, akkor
az eladó várhatóan felfüggeszti a fejlesztést,
mert „fedezet biztosítása nélkül saját kockázatára teljesítene.” A minisztérium azt is hozzátette, hogy a felfüggesztés esetén a vételárnövekmény mellett várhatóan „további költség és kártérítés igénye is felmerülne az eladó részéről”, ráadásul az érintett állami szervezetek továbbra is kénytelenek lennének a jelenlegi helyükön bérleti díjakat fizetni.
Úgy tudjuk, az ügyben időközben megszületett a kormánydöntés, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan nem hoztak nyilvánosságra. Forrásaink szerint azonban a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasította az előterjesztést.
Előző írásunk megjelenése után az NGM közleményben ismerte el, hogy a tervek szerint 2025 elején a tárca a hozzá kapcsolódó szervezetekkel együtt beköltözik az új irodakomplexumba. A minisztérium azzal indokolta az ingatlanvásárlást, hogy az új helyen hatékonyabban és olcsóbban működhetnek majd az állami intézmények. A közlemény arra viszont nem tért ki, hogy milyen álláspontra jutott a kormány a vételárral kapcsolatban, és arról sem tesz említést, hogy a vitatott milliárdok késleltethetik-e a költözést. Ezekkel a kérdésekkel újra megkerestük Nagy Márton tárcáját – várjuk válaszukat. A DB Kft.-nél is érdeklődtünk, hogy komolyan gondolták-e a fenyegetést, és valóban leállítják-e az épületbelsők kialakítási munkáit, amennyiben nem kapják meg a plusz pénzt, de a cég sem reagált.
Túl nagyot akartak harapni a zsemléből
Likviditáshiány, a csődhelyzet megelőzése – ezzel magyarázta lapunknak egy pénzügyi vállalkozó a brutális méretű, a Dürer Parkon kívül két másik irodakomplexumot is érintő állami „mentőakciót”. Összesen 350 ezer négyzetméterről és csaknem 600 milliárd forintos állami irodavásárlásról van szó, körülbelül ennyit tesz ki a Bosnyák téren, illetve a Kopaszi-gátnál tervezett irodakomplexum, valamint a Dürer Parkban már majdnem teljesen kész két irodaépület vételára – ezekről az állam megbízottja állapodott meg a magánbefektetőkkel. Forrásunk értelmezésében ez nem más, mint
A költségvetés súlyos állapotában – amikor a deficit négy hónap alatt elérte az egész évre tervezettet – nehéz amellett érvelni, miért vált mindennél fontosabbá kormányzati szervezetek új irodákba költöztetése. Összehasonlításképpen: a 600 milliárd forintos költség vetekszik a kínai koprodukcióban készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésére szánt összeggel, de említhetnénk azt is, hogy ennyi pénzt öntöttek kilenc év alatt az energiaellátás szempontjából legfontosabb projektnek tartott Paks II. építésébe.
Forrásunk szerint úgy fest a dolog, mintha a beruházónak gondot jelentene az önrész előteremtése, és a kormány lényegében átvállalta a projektek finanszírozását. Normál esetben a beruházó invesztál, hitelt vesz fel, előfinanszírozza az építkezést, ám ez esetben közbelépett az állam, és már a kivitelezés közben fizette a részleteket – utalt a Dürer Park esetére, ahol a teljes, 100 milliárd forintos vételárból 80 milliárdot már leszurkolt az állam. „Nonszensz, hogy évekkel a beköltözés előtt fizet a megrendelő” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
- pang az irodapiac,
- a piaci szereplők jellemzően bérelni szoktak irodát, nem vásárolni,
- nem akármilyen ingatlanfejlesztőket talált meg a biztos állami megrendelés: a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt és barátját, Garancsi Istvánt az utóbbi években a hulladékgazdálkodással bezárólag számos kormányzati terv végrehajtásában partner Mol Nyrt. vezérét, Hernádi Zsoltot és az építőipar új „Mészáros Lőrincét”, a Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát.
Tény, hogy a piacon ők most a legnagyobb játékosok. A Kopaszi Gát Kft.-vel 255 milliárd forintos állami megrendeléshez jutó Garancsi – aki az ingatlanpiacon úgy összenőtt Hernádi Zsolttal, mint a mélyépítésben Mészáros Lőrinc Szíjj Lászlóval – a legutóbbi gazdaglistához mellékelt szöveg szerint a BudaPart projektben a Mol-székház mellett 26 épületet húz fel. A 2026–27-ben záruló óriásberuházás végösszege várhatóan meghaladja a 600 milliárd forintot. „Nagyot akart harapni a zsemléből, csak közben a recesszió lehűtötte az ingatlanpiaci keresletet” – kommentált az általunk megkérdezett vállalkozó arra emlékeztetve, hogy a projekt elindítását még a kormány bankja, az Eximbank hitelezte meg 52 millió euróval.
A Bayer Construct és tulajdonosa, Balázs Attila ugyancsak óriásit harapott, hiszen a Bosnyák téri irodakomplexumot 244 milliárdra árazta be az állami vevő.
„Egyre nehezebben fizet Mészáros Lőrinc és köre. És ez nemcsak rá, hanem az összes, kormányközeliként emlegetett építőipari nagyvállalkozó érdekeltségére igaz” – számolt be egy másik forrásunk az alvállalkozói tárgyalásokon szerzett tapasztalatairól. Úgy fogalmazott:
Nincs pénz, és ebből már nem is csinálnak titkot a kormányközeli építőipari mogulok.
Korábban például Mészáros úgy járt el a bedolgozókkal, mint egy vidéki könyvelő, azaz rendesen fizetett, de egy ideje húzódnak a kifizetések, rágódnak a számlákon, késve-lealkudva kapjuk meg a pénzeket. Likviditási gond érezhető a piacon” – mondta. Hozzáfűzte: nem egy-egy projekt 10–20 milliárdos problémájáról van szó, az egész ágazatban érződik az uniós pénzcsapok elzárása, láthatóan gondban vannak a nagy, kormányközeli építőipari cégek.
„Nem működik az a forgatókönyv, hogy a túlárazott uniós projekten megfogott pénzből finanszírozom a következő építkezés önrészét” – magyarázta. Szerinte komoly gondot okoz a NER-nek, hogy az Európai Unió támogatási forrásából nem érkeznek menetrendszerűen az eurómilliárdok. A negatív hatás azonban nem áll meg itt, hanem továbbgyűrűzik: az eddig uniós pénzekkel jól tartott NER-es építőipari bizniszeket a felborult állami költségvetés menekíti, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Az óriásprojektek, illetve a néhány, az ágazatot uraló, mesterségesen nagyra pumpált építőipari vállalkozás esetleges bedőlése az egész gazdaságot megrengetné – villantotta fel az egészségtelen felállásból fakadó zsarolási potenciált.
