Gazdaság

PDSZ: Nem jön ki az átlagos 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Megpróbáltuk kideríteni, hogyan valósult meg a pedagógusok béremelése – kérdeztük az illetékes államtitkárságot és az Oktatási Hivatalt, valamint beszélgettünk a szakszervezetek képviselőivel is, melyek éppen országos bérfelmérést végeznek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem jön ki az átlagos 32,2 százalékos emelés, de a Pedagógusok Szakszervezete is lát problémákat egyes területeken.

Mit lehet tudni a pedagógusok béremeléséről? Először az Oktatási Hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk, jelenleg hány pedagógus dolgozik, és közülük hányan tartoznak (számszerűen, illetve százalékosan) a főbb kategóriákba, tehát:

  • hány gyakornok,
  • pedagógus I,
  • pedagógus II,
  • mesterpedagógus
  • és kutatótanár bérét kellett felemelni?

Korábban a szakszervezettől is kérdeztük ezt, de azt válaszolták, ilyen adataik nincsenek. Az Oktatási Hivatal január 29-én úgy reagált megkeresésünkre, hogy a köznevelési intézményekben foglalkoztatott alkalmazottak jogállása 2024. január 1-jétől megváltozott, és a kinevezési okmányok, munkaszerződések kiállításának határideje 2024. január 30. Hozzátették: a pedagógusok aktuális besorolására vonatkozó adatok várhatóan február 7-ére állnak majd rendelkezésre. Kértük, küldjék meg lapunknak ezeket az adatokat, és azt is írják meg,

  • mennyi lett a pedagógus-átlagkereset a januári emelés után,
  • az egyes bérkategóriákban mennyi lett az átlagkereset,
  • mennyivel nőtt tavalyhoz képest az egyes bérkategóriákban az átlagkereset,
  • hányan kapják a minimumot, a maximumot az egyes bérkategóriákban,
  • valamint hányan kapnak átlag alatti és átlag feletti bért az egyes bérkategóriákban.

Február 1-jén erre azt írták, hogy ezekben a kérdésekben a hivatal nem illetékes.

Klebelsberg átlagbérek

Jelentkezett viszont a Klebelsberg Központ, és megírta, hogy a pedagógusokról szóló új életpályamodell-törvény alapján a tankerületi központok által fenntartott intézményekben hogyan alakult a dolgozók átlagbére besorolási kategóriánként (mi pedig mellé írtuk zárójelben a januártól érvényes bruttó törvényi minimumokat):

  • gyakornok pedagógus  – 561 000 forint (a minimum bruttó 528 800 forint),
  • pedagógus I. – 601 992 forint (a minimum bruttó 538 ezer forint),
  • pedagógus II. – 679 135 forint (a minimum bruttó 555 ezer forint),
  • mesterpedagógus – 869 007 forint (a minimum bruttó 630 ezer forint),
  • kutatótanár – 911 284 forint (a minimum bruttó 750 ezer forint).

Hozzátették, a kormány átlagosan 32,2 százalékos bértömegnövelést biztosított ahhoz, hogy a pedagógusok illetménye emelkedjen. Továbbá kiemelték, hogy a folyamat nem áll meg, mivel a kabinet 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbérrel együtt mozgatja a tanárok fizetését. Végül kitértek rá, hogy a béremelés fedezetére 340 milliárd forintból a kormány létrehozta a tanárbér-emelési alapot.

Visszakérdeztünk, hogy

  • az egyes kategóriákba az összes dolgozó hány százaléka tartozik,
  • illetve az egyes kategóriákban hány százalékos átlagos béremelés valósult meg,
  • valamint az egyes kategóriákban mekkora volt a béremelés,

de válasz erre nem érkezett. Február 2-án feltettük fenti kérdéseinket a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságának is, ám nem reagáltak. Ezután a pedagógus szakszervezetekhez fordultunk – így tudtuk meg, hogy éppen felmérést végeznek, hogy kiderítsék, teljesült-e a januári béremeléssel a kormány vállalása, az átlagos 32,2 százalék, illetve elérte-e az illetményük átlagban a diplomás bér 70 százalékát.

Kummer János / 24.hu

Sehogy sem jön ki a 32,2 százalék

Eddig 2100 körül van a válaszadók száma, de mivel az ország minden szegletéből, számos intézményből érkeztek be a kérdőívek, területileg már most reprezentatívnak tekinthetők a megismert válaszok. Ezek alapján bruttó 570 ezer forintra jön ki az átlag, ami elég alacsony

– mondta a 24.hu megkeresésére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos ügyvivője, Nagy Erzsébet. Hozzátette, ez alapján sehogy nem jön ki a matek, a 32,2 százalékos átlagos emelés – ezt jelezni is fogják Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Ahogy most látják, még úgy sem jön ki az átlagos 32,2 százalékos emelés, hogy számosan kapják a 20 százalékos esélyteremtési illetménykiegészítést. És ha hozzászámolnak mindent (az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és egyéb munkákért járó megbízási díjakat), akkor sem. A válaszok alapján azért nem jön ki a matek, mert

számos munkáltató (önkormányzati óvoda, egyházi fenntartó, magánintézmény) csak a fokozathoz tartozó minimumra emelte fel az illetményeket.

Aki magasabb végzettségű, illetve hosszabb ideje van a pályán, magasabb fizetési kategóriában volt, azok számára ez csak 10–15 százalékos emelést biztosít, vagy éppenséggel majdnem semmit – avatott be.

A nedolgozzingyen.hu-n megtalálható a PDSZ számítása, mennyi kellene, hogy legyen az egyes kategóriákban dolgozó pedagógusok bére a végzettségeket, a pályán töltött időt és a kiegészítő illetmények is figyelembe véve, ha a Klebelsberg Központ ígérete szerint mindenki megkapta volna százalékosan azt az emelést, amennyivel a legkisebb illetményeket kellett megnövelni. Magyarul: ha minden gyakornok fokozatba sorolt 32,2 százalékos, minden pedagógus I. fokozatba sorolt 31,2 százalékos, a pedagógus II. fokozatban lévők mindnyájan 29,1 százalékos, a mesterpedagógus fokozatúak 21,2 százalékos, a kutatótanárok pedig mind megkapták volna a 19 százalékos emelést. Azt is kiszámolták, mennyire marad el a béremelés ettől az ígérettől, ha csak a kategóriában kötelező minimumot kapják meg a pedagógusok. A minimum megadásával a korábbi, a mindenkori minimálbérhez igazított illetményhez képest ekkor a gyakornokoknál már csak 23 százalékos emelés jön ki, pedagógus I-ben 6–25 százalékos, pedagógus II-ben 1–29 százalékos, a mesterpedagógusoknál 0–18 százalékos, a kutatótanároknál pedig 6–27 százalékos.

Minél elterjedtebb tehát a „csak minimum” megadása, annál távolabb kerül a béremelés a 32,2 százalékos átlagtól.

Márpedig – mint Nagy Erzsébettől megtudtuk – a válaszadók 63 százaléka nyilatkozott eddig úgy, hogy csak a fokozatához tartozó minimumot kapta meg.

Adrián Zoltán / 24.hu Nagy Erzsébet

Sokan kimaradtak

De nem ez az egyetlen probléma. Vannak, akik nem kapják meg a plusz illetményüket, azaz a természettudományos szakokra járó plusz 4 százalékot – ők a felső tagozaton oktató tanítók, kiegészítő képzettséggel. Mostoha helyzetbe kerültek számos hiányszakma dolgozói is, például a gyógypedagógusok. A szakszolgálatoknál dolgozó gyógypedagógusok nem kaphatnak esélyteremtési illetményt, ha nem listás településen dolgoznak. Náluk nem értelmezhető az a jogszabályi kitétel sem, hogy legalább 10 százalékban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozzanak, így erre sem kapnak illetményt.

Kiesnek a szegregált intézményekben dolgozó pedagógusok is, mert feltétel, hogy a rendeletben meghatározott képességfejlesztő foglalkoztatást tartsanak, miközben náluk az egész tanítás képességfejlesztő foglalkozásokra épül – sorolta.

Mindez együtt jelentős bérfeszültségeket okoz, és egyben azt is jelzi a szakszervezeti vezető szerint, hogy a jogszabályalkotó mélységében nem ismerte a szakmát.

A terv az, hogy a beérkező kérdőívek alapján részletes kimutatást készítenek kategóriánként, településenként, szakmánként, hogy mennyire valósult meg az átlagos 32,2 százalékos béremelés. Ehhez még továbbra is várják a kérdőívek beküldését a kollégáktól. Mint a PDSZ-től megtudtuk, vannak olyan pedagógusok, akik még a múlt hétvégén sem kapták meg a kinevezésüket, és a hozzá tartozó besorolási bérüket, holott ezt január 30-ig mindenkinek meg kellett volna kapnia a rendelet szerint.

Nehezített pályán a szakszervezet

Mivel az idei évtől a közszolgálatban már nem köteles a munkáltató levonni a szakszervezeti tagdíjat, és tovább utalni a szakszervezetnek, a PDSZ kénytelen egyesével megkeresni a tagjait, hogy állítsák be egyénileg a szakszervezeti tagdíjuk utalását, hogy legyen bevételük. Ez jelentős energiákat köt le jelenleg a PDSZ-nél.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is végez felmérést a béremelésről – náluk sem zárult le még az adatgyűjtés, ezt a jövő hét végére tervezik. Előzetes adatokat nem osztott meg velünk Totyik Tamás elnök. Azt mondta, megvárják, hogy kijöjjön március első hetében a KSH statisztikája a diplomás átlagkeresetekről – annak ismeretében is szeretnék ugyanis kielemezni majd az adatokat. Ő is azt mondta, hogy kategóriánként, településenként és munkavállaló-típusonként is lesznek adataik, értékelésük. Az ő tapasztalatuk alapján az állami fenntartású, tehát a Klebelsberg Központ alá tartozó intézményekben rendben volt a jogszabályban előírt béremelés, viszont az óvodákban és az egyházi iskoláknál sok helyen nem stimmelt. Ilyen szempontból is össze fogják majd vetni az adatokat, a Forrás Kutatóintézettel együttműködve, hogy aztán az elemzést publikálják.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik