Az Európai Parlament és a tagállamok sikeresen lezárták az Európai Unió költségvetési szabályainak átfogó reformjáról szóló tárgyalásokat. A szombat hajnalban, 16 órán át tartó intenzív tárgyalások után elért megállapodás a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP), az 1990-es évek végén létrehozott jelenlegi keretrendszer jelentős átalakítását jelenti – olvasható a portálon.
Az eddig, uniformizált SGP-rendszert, amely az országok adósságát a bruttó hazai össztermék 60 százalékában, az államháztartási hiányt pedig 3 százalékban korlátozza, sokáig kevéssé hatékonynak és túl rugalmatlannak tartották. A szabályrendszert ideiglenesen felfüggesztették a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt. Emiatt két éve folyamatosan tárgyaltak az új költekezési és költségvetési szabályokról az uniós intézmények. Eleinte egy sokkal lazább szabályozást javasolt az Európai Bizottság, mint amit aztán főként Németország nyomására elfogadott az Európai Unió Tanácsa.
Fontos elem, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a tagállamok trükközzenek a statisztikákkal.
Kicsit rugalmasabb, mégis sokkal szigorúbb
A most elfogadott megállapodás végül a referenciaértékeken nem változtat, tehát a hosszútávú cél továbbra is az, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság 60 százalék, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt maradjon. De a reform differenciált megközelítést alkalmaz az egyes tagállamok esetében, figyelembe véve az eltérő gazdasági helyzetüket. A kormányoknak négy vagy öt évre szóló középtávú költségvetési-strukturális terveket kell kidolgozniuk, amelyekben elkötelezik magukat egy meghatározott deficit- és államadósság-csökkentési pálya mellett, amelyben a fenntartható növekedést támogató reformokat és beruházásokat is vázolniuk kell.
A technikai pályatervet az Európai Bizottság tárgyalja le az egyes tagállamokkal, majd az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Ha ezek után egy ország túllépi a meghatározott referencialimiteket, akkor fiskális korrekcióra kötelezik a túlzottdeficit-eljárás elindításával. Ennek során Brüsszelben értékelik, hogy milyen összetételű az államadósság, milyen kiadásokat határozott meg egy kormány, megvizsgálják, hogy az egyes reformok és beruházások végrehajtása mennyiben segíti a büdzsé fenntarthatóságát, valamint elemzik a védelemre fordított költségvetési kiadások növekedésének szerkezetét is.
Lényegében az eddigi egységes kritériumok helyett most annyiban változik a helyzet, hogy az országok saját nettó kiadási pályáit veszik figyelembe.
A megállapodás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a megreformált szabályokat alkalmazzák 2025-ös költségvetésükre.
– értékelnek a portfolio.hu-n.
Az Európai Bizottság ígéretet tett, hogy a 2023-as végleges gazdasági és költségvetési adatok alapján tavasz végén, kora nyáron kezdik el az egyes tagállamok ellen a procedúrákat.
Miért biztos a Magyarország elleni eljárás?
Varga Mihály pénzügyminiszter január elején ismertette, hogy 2023-ban a büdzsé pénzforgalmi hiánya 4593 milliárd forint volt, ami az éves GDP-adattól függően valamivel 6 százalék feletti hiányt valószínűsít. Ez csak alig marad el a 2022-es 6,2 százalékos szinttől. Erős a gyanú ugyanakkor, hogy az unió számára fontos, eredményszemléletű mutató ezt is meghaladta.
Az idei évre ugyan a hivatalos költségvetési törvényben még 2,9 százalékos hiánycél szerepel, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már egy februári nyilatkozatban arról beszélt, hogy 2024-ben reálisan 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet a deficit.
Tehát az SGP-limit 3 százalék felett lesz bőven a teljes hiány, amit csak kozmetikázhatnak a leírási szabályok, tehát a honvédelmi kiadások egy részének levonhatósága, vagy egyes beruházások beszámíthatósága. Elvileg a kormány által tervezett költségvetési hiánycsökkentési pálya kielégíthetné az Európai Bizottság elvárásait az idei 2 százalékos visszaeséssel, de kérdés, hogy a tavaly folyamatosan egyre feljebb húzott hiánycél mellett ezt mennyire veszik készpénznek Brüsszelben.
