A ferihegyi repülőtér állami kézbe vétele Orbán Viktor régi vesszőparipája, bár 2011-ben már az ő kormányzása idején adták el az akkori állami kisebbségi részt. Sokáig úgy tűnt, idén összejön a 760 milliárd forintra becsült bevásárlás, néhány hete már azt is hivatalosan lehetett tudni, hogy magyar–francia összefogással.
„Miniszterelnökünk álma a reptér, a pénz nem lehet akadály, még ha most nincs is, azt a repteret meg fogjuk venni. De egy százalékot sem adok arra, hogy még idén” – fogalmazott a portál kormányzati forrása a hét végén arról, hogy a néhány hete még világosnak tűnő menetrend borulni látszik. Egészen november végéig látszott esély arra, hogy a kormányzati apparátus alsóbb szintjein, többek között a Nagy Márton vezette gazdaságfejlesztési tárca dolgozói között emlegetett december 1-jei határidőre létrejön az üzlet, és az ügyet részleteiben nem ismerők is több erre utaló jelet láthattak.
Elsősorban azt, hogy az állam rendesen kisöpörte a padlást az utóbbi hetekben. Bankot és biztosítói részesedéseket adott el, volt nap, amikor a tervezettnél négy és félszer több állampapírt bocsátott ki – egy nap alatt 176 milliárddal adósodott el –, az MVM-től beszed 309 milliárd forintnyi osztalékelőleget. A tranzakciókat úgy ütemezték, hogy azokból november 30-áig befolyjon az államkasszába a pénz, ami megerősíteni látszott a december elsejei határidő valószínűségét.
Azóta több dolog is történt, túl azon, hogy elmúlt december 1-je, lassan két héttel.
Először is Varga Mihály pénzügyminiszter már aznap azt mondta, a tárgyalások még folynak, és „ha úgy zárulnak le, hogy a reptér megvételére kerül sor, a szükséges fedezet a 2024-es költségvetésben rendelkezésre áll”. Másodszor:
és ha nincsenek az extra bevételek, az utoljára módosított éves hiánycélnál is százmilliárdokkal több lenne a deficit már november végén.
Végül kedden Nagy Márton, a reptérvásárlásért felelős gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozott a Bloombergnek az ügyről – mintegy cáfolva kormányon belüli riválisa, Varga tíz nappal ezelőtti szavait, miszerint csak akkor lesz tájékoztatás, ha a tárgyalások megfelelő stádiumba érnek, vagyis lezárulnak –, és ebben ő is várhatóan jövő év elejére csúszó megállapodásról beszélt. Valamint arról, hogy ha összejön az üzlet, a magyar állam partnerként bevonna „pénzügyi vagy stratégiai befektetőként” katari partnert is. A katariakkal való együttműködésről – de lehetséges kínai partnerekről is – szó volt nyáron, de aztán úgy tűnt, hogy ez lekerült a napirendről.
Majd most, nem sokkal a tervezett megállapodás előtt visszajönni látszik ez a közel-keleti szál. Ez egyfelől utalhat arra, hogy olyan közel a visszavásárlás, hogy az állam már a folytatásban gondolkodik, de arra is, hogy nem halad zökkenőmentesen a tárgyalás akár az eladóval, akár a potenciális francia partnerrel, így a kormány zavarórepülésekbe kezdett.
A kormány részéről csak célzottan csöpögtetett információk ellenére körvonalazódni látszik egy kép, bár a tervek gyakori változása miatt még sok a kérdőjel és a homályos pont a kormányzati apparátus viszonylag magas szintjein is.
Most elég nagy a baj. Hát épp ez az!
A pró és kontra költségvetési érvek épp ebből fakadtak: amikor nincs pénz, már csak extra méretű állami eladósodással és az idei költségvetés totális gajra vágásával lehetne ennyit előteremteni. Másrészt ha az idei büdzsé úgyis borzasztó állapotban van, akkor préseljük még ezt is bele, ennek az évnek úgyis mindegy – így foglalható össze röviden a két egymással ütköző érv.
Csakhogy a dolog végül nem költségvetési kérdés lett. A 444.hu információi szerint a tranzakció előkészítésében egy jelentős ponton komoly,
ez vezetett a tárgyalások lelassulásához.
Amikor a magyar állam irányítása alatt álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a világ egyik legnagyobb repülőtér-üzemeltetője, a francia Vinci S. A. csoportba tartozó Vinci Airports november 20-án bejelentette az Európai Bizottságnak a tervezett összefonódást, rögzítették: a két cég közös irányítást fog szerezni az Airport Holding Tanácsadó Kft.-ben, amely a repteret valójában üzemeltető Budapest Airport Zrt. egyedüli tulajdonosa 2011 óta. Szeptember elején hivatalos ajánlatot nyújtottak be, és októberben kiderült, hogy a kormány törvénymódosítással is egyengetné maga előtt az utat a reptér megszerzéséhez.
A tulajdonosváltás után az eddig napvilágra került információk szerint a magyar állam, vagyis a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 51 százalékos és a Vinci Airports 49 százalékos közös tulajdona lett a most egy németországi bejegyzésű cégen keresztül kanadai kézben lévő reptér (a tulajdonosi viszonyokról később). A kisebbségi tulajdon mellett a menedzsmentjogot, vagyis az operatív üzemeltetést is a kisebbségi francia tulajdonos kapná. Vagyis szeretné.
Akié a menedzsment, azé a nyereség – ezen mehet a vita
A lap információi szerint itt akadtak meg a tárgyalások. Miközben a franciák mint szakmai befektetők részéről lenne abban logika, hogy ők adják az igazgatóságot, övék az operatív irányítás, a magyar tulajdonos pedig a felügyelőbizottsági többséggel kap egy minden bizonnyal erős kontrollt, úgy tudják, hogy a magyar fél is részt szeretne kapni az üzemeltetésből.
Most tehát lényegében nem is az tűnik kérdésnek, hogy az eladóval meg tudnak-e állapodni a vevők, hanem hogy a vevőjelöltek egymással meg tudnak-e.
