A a kínai vállalatokra jellemző, hogy igyekeznek kiismerni az szabályozói környezetet, az adott ország jogszabályait, és addig mennek el a tevékenységükkel, ameddig csak lehet. Ha a sztenderdek, a munkajogi szabályozások, a környezetvédelmi normák nagyon szigorúak, akkor természetesen azokat betartják. Ám ahol korrupció van, ahol lazábbak a szabályok, és nincs akkora transzparencia, ott ők is alkalmazkodnak ehhez a környezethez – mondta a portálnak Pásztor Szabolcs, a kormányhoz közel álló Oeconomus kutatási igazgatója
Ez alapján szükség volna párbeszédre a felek között. Hogy mennyire nincs érdemi párbeszéd, abból is látszik, hogy a CATL részéről pozitívumként emelték ki az ajándékba adott esővízgyűjtő hordókat, a helyiek pedig úgy élték meg, hogy ez egy cinikus lépés a kínai cég részéről – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Szerinte akkor is elbeszélnek a felek egymás mellett, amikor a CATL kihangsúlyozza a leendő debreceni gyár karbonsemlegességét, hiszen alapvetően nem az üvegházhatásúgáz-kibocsátást vitatták a civilek.
Ugyanakkor tény, hogy az akkumulátor-iparág fejlesztéshez nagyon kedvező beruházási környezetet teremtett és biztosít hazánk, ahogy ezt a CATL is elismerte. Így elvárható volna az is, hogy azt a jogszabályi környezetet, azt az intézményi struktúrát is teremtsék meg, ami egy ilyen mértékű iparosodás hatásait képes ellenőrizni, koordinálni – tette hozzá a szakértő.
Dedák Dalma elmondta, két olyan akkumulátoriparral foglalkozó parlamenti fenntartható fejlődés bizottsági ülésen vett részt, amelyen a kormányzat egyáltalán nem képviseltette magát. De annak sem lett komolyabb következménye, hogy több mint száz szervezet és több mint tízezer ember csatlakozott ahhoz a miniszterelnöknek címzett levélhez, amelyben a szükséges intézményi struktúra kiépítését sürgették. A szakértő hangsúlyozta azt is, ahogy más nagyobb civil szervezetek, úgy a WWF sem kommunikálta azt, hogy ne jöjjön hazánkba semmilyen akkumulátorgyár, arra viszont figyelmeztettek,
illetve hogyan lehetne hasznosítani és kármentesíteni a jelenleg is meglévő barna mezős területeket az egyre fojtogatóbb termőföldínség idején. Ha Magyarország komolyan gondolja azt a stratégiát, hogy Európa legiparosodottabb országa lesz, akkor ezekre a kérdések válaszolni kell, különben még ennél is nagyobb problémákba ütközünk – magyarázta.
A Európai Unió bevezette a hatásvizsgálatok rendszerét. Egy olyan iparosítási stratégiánál, mint amilyen Magyarország akkumulátoripari stratégiája, kötelező lenne készíttetni egy úgynevezett stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV). Ennek a környezeti értékelésnek lenne a feladata, hogy a különböző környezetvédelemmel érintett szakterületeket bevonják a tervezésbe, mindezt társadalmasítsák is, és az értékelés nyomán megítélhetővé válna, hogy hol, milyen típusú beruházások mennyire terhelik környezetünket, hazánk erőforrásait.
Ezt az értékelést a jogszabályoknak megfelelően a kormánynak, vagy az Országgyűlésnek kell elfogadnia, és ez az, ami az akkumulátorstratégia kapcsán nem történt meg.
Pedig Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Tudományos Akadémia is arra jutott, hogy
Szerinte az akkumulátoriparnak sem érdeke az, hogy ennyire nincsen közbizalom a magyarországi környezetvédelmi szervekkel szemben, és az olyan jogszabályok, mint amilyen a környezetvédelmi hatósági szerződésekről szóló veszélyhelyzeti kormányrendelet, és az értelmezhetetlen miniszteri utasítások nem segítik, hogy nagyobb legyen ez a közbizalom – értékelte a helyzetet a szakértő.
