Gazdaság

Megvan, miért nyúl bele a kormány a befektetések szabályaiba

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Azt már lehetett tudni, hogy szigorít a kormány a befektetési alapoknál. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) április végi közleménye szerint 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százaléknak kell lennie az értékpapírok súlyának.

A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A Portfolio szerint a GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400–450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.

A portál kitér arra is, hogy az MNB statisztikái szerint az elmúlt egy évben 1488 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott befektetési jegyekbe, emellett egyéb kötvényekbe 487 milliárd, tőzsdei részvényekbe 410 milliárd, míg államkötvényekbe 393 milliárd forint. Kiemelték, hogy a befektetési jegyek állománya 3 százalékpontot nőtt, míg az államkötvények állománya 6 százalékpontot csökkent a háztartásoknál a vizsgált időszakban. A számok arra is rávilágítanak szerintük, hogy főleg kötvényalapokba áramlottak a háztartások értékpapír befektetési az elmúlt egy évben. Hasonló trendek figyelhetők meg a vállalatok értékpapír-befektetéseiben is.

Az elhangzottak alapján a kötvényalapok a „fekete bárányok”, a többi kategóriánál (értve ez alatt a részvény, vegyes és pénzpiaci alapokat is) meghaladja a 60 százalékot a részarány, a kötvényalapoknál viszont az értékpapírok aránya 45% körül van most, ezt a 15 százalékpontot mozgatja most meg a rendelet, ami 400–450 milliárdos likviditásterelést jelent.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik