A vendégmunkások foglalkoztatása számos kérdést vet fel, ezek közé tartozik, hogy a mai munkaerőhiányos gazdasági környezetben megéri-e olyan kormánytámogatott beruházásokat hozni Magyarországra, amelyek jó eséllyel csak külföldiek foglalkoztatásával tarthatók fenn. A munkaerő-kölcsönzőknél egyre több vendégmunkásra van igény, és úgy tűnik, a külföldi, harmadik országbeli dolgozók foglalkoztatása nem csak szükséglet, hanem előny is lehet például a termelés tervezhetőségénél. Orbán Viktor azt mondta, mintegy 500 ezer munkavállalóra lesz szükség az új beruházásokhoz, azóta már azt is lehet tudni, hogy legalább 300 ezer vendégmunkás foglalkoztatását feltételezi a kormány új iparosítási programja.
Ezúttal azt vizsgáltuk meg, mi a helyzet az itt dolgozó külföldiek társadalombiztosításával, illetve a nyugdíj szemszögéből nézve előnyös vagy hátrányos-e, ha sok a vendégmunkás.
Nem mindegy, honnan jön a külföldi dolgozó
A külföldiek magyarországi munkavégzése alapvetően kétféle módon történhet.
- Létesíthetnek magyar munkaviszonyt, akár magyar munkaerő-kölcsönzőnél – ebben az esetben biztosítottak lesznek a külföldi dolgozók, be kell őket jelenteni a NAV felé, ugyanúgy, mint a magyar álampolgárokat.
- Dolgozhatnak kiküldetésben, kirendelésben egy külföldi cég megbízásából, például cégcsoporton belül (mint ahogy előfordul ez az Indiából, Japánból, Dél-Koreából érkező munkavállalóknál).
A másik fontos tényező, hogy
- az Európai Gazdasági Térségből (EGT) jön-e a munkavállaló,
- illetve, ha nem, akkor a dolgozó országával van-e kétoldalú megállapodás (úgynevezett tb-egyezmény – hivatalosan nevén szociális biztonsági egyezmény).
Ha EGT-s munkavállalóról van szó, vagy olyanról, aki tb-egyezményes országból jött, akkor az egyezmények alapján kizárólag kiküldetésnél általában maximum öt évig nem kerülnek be a magyar társadalombiztosítás hatálya alá az érintett országok itt dolgozó állampolgárai. Ez azt jelenti, hogy öt évig nem kell őket bejelenteni a magyar tb-be, addig nincs sem járulékfizetés, sem nyugdíjigény.
Amennyiben nincs kétoldalú tb-egyezmény a küldő országgal (például nincs ilyen Kínával, a Fülöp-szigetekkel vagy Új-Zélanddal sem), akkor a tb-törvény speciális rendelkezése alapján (Magyarországon be nem jegyzett a külföldi munkáltató esetén) maximum kétéves kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés esetén szintén nem lesz biztosított a Magyarországon dolgozó külföldi, azaz nem kerül be a magyar tb hatálya alá. A két év speciális esetben meghosszabbítható. Ha viszont letelt ez az időszak, és ennél tovább dolgozik Magyarországon a munkavállaló, akkor szintén belép a hazai tb-bejelentési és tb-fizetési kötelezettség.
Abban az esetben, ha nem EGT-s dolgozóról van szó, és a munkavállaló országával nincs tb-egyezmény (ők számítanak tb szempontjából harmadik országbelinek), de magyar cégnél vagy magyar munkaerő-kölcsönzőnél létesítenek vele munkaviszonyt, akkor be kell jelenteni a tb-be a külföldi dolgozót, és fizetni kell utána a tb-járulékot és a szochót.
Nem feltétlenül kap magyar nyugdíjat, aki tb-t fizet Magyarországon
Ha EGT-tagállamból jön a dolgozó, illetve van az adott országgal tb-egyezmény (például Szerbiával, Indiával, Dél-Koreával, Japánnal, Mongóliával, stb.), és a magyar tb hatálya alá kerül a külföldi, akkor neki a nyugdíjnál beszámítják a saját országában szerzett szolgálati időkön túl azt is, amit például itt nálunk dolgozott járulékfizetés mellett. De akik az előbbiekben ismertetett okból nem kerülnek be a magyar tb hatálya alá amíg itt dolgoznak, azoktól nem vonják le a magyar tb-járulékot, nem tb-biztosítottak Magyarországon, így értelemszerűen nincs szolgálatiidő-beszámítás sem, vagyis később nem tarthatnak igényt magyar nyugdíjra erre az időszakra.
Akik bekerülnek a magyar tb hatálya alá, és nincs az országukkal tb-egyezményünk, azok nagy valószínűséggel szintén nem kapnak magyar nyugdíjat, hiába vonta le tőlük a foglalkoztató a tb-járulékot. Pontosabban csak akkor kérhetnek magyar nyugdíjat, ha legalább 15 évet dolgoznak Magyarországon – ekkor úgynevezett résznyugdíj járhat nekik. Ahhoz pedig, hogy teljes magyar öregségi nyugdíjat kaphassanak, minimum 20 év szolgálati időt kell szerezniük Magyarországon. Ami nem lehetetlen ugyan, de kicsi rá az esély.
Jelenleg a nyugdíjkiadásokat az aktuális bevételekből fizetik – innen nézve jól jöhetnek a vendégmunkások után most befizetett járulékok. Valamennyire ellentételezhetik a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső nem csekély tb-bevételt is.
Munkaerő-kölcsönzők – külföldiek foglalkoztatása
Ha magyar cég a munkaerő-kölcsönző, akkor – mint írtuk – a magyar szabályokat kell alkalmazni: magyar munkaviszonyt létesítenek a külföldi dolgozóval, bejelentik, fizetik utána a járulékot. Nyugdíjat attól függőn fog kapni, hogy honnan érkezett a külföldi – ha tb szempontjából harmadik országbeli, akkor csak 15, illetve 20 év után kérhet magyar nyugdíjat. Ha EGT-beli a dolgozó, illetve egyezményes országból jön, akkor beszámítják a nyugdíjnál (munkaerő-kölcsönző esetén a járulékfizetéssel lefedett) munkavállalását.
Ha külföldi cég a munkaerő-kölcsönző, akkor fő szabály szerint két évig nem kell bekerülnie a foglalkoztatásnak a magyar tb alá, utána viszont igen. A tb-fizetés idejére a nyugdíj szintén attól függ, van-e egyezmény az adott országgal. Úgy tudjuk, szaporodnak egyébként az egyezmények, egyre több országgal születik ilyen megállapodás.
Érdekes lehet még, hogy az általánostól eltérő a közteher a SZÉP-kártyánál, ha azt vendégmunkásnak adják.
