Gazdaság

Van értelme kormánytámogatást adni külföldi beruházásokhoz, ha nincs hadra fogható magyar munkaerő?

Vasvári Tamás / MTI
Vasvári Tamás / MTI
Megbízható forrásból úgy értesült a 24.hu, hogy számos olyan cég működik Magyarországon, amelyeknél a 30, de akár az 50 százalékot is elérheti, sőt meghaladhatja a külföldi dolgozók aránya. Ezen vállalatok többsége külföldi tulajdonú, nem egy közülük kormánytámogatással valósította meg beruházását, akad közöttük kormányzati stratégiai partner is. Adódik a kérdés, van-e értelme munkahelyteremtésre hivatkozva kormányzati milliárdokkal megtámogatni olyan külföldi gyárépítéseket, amelyekbe jó eséllyel a Távol-Keletről kell majd melósokat toborozni? Több oldalról járjuk körül a témát, elsőként a munkáltatói érdekképviseletek szemszögéből vizsgáltuk a kérdést.

A nemrég tartott gödi közmeghallgatáson a Samsung SDI illetékese azt mondta, a gyárban mintegy 6 ezren dolgoznak, a munkások fele külföldi, a gödi munkavállalók száma nem éri el a százat. Hozzátette, a céljuk, hogy növeljék a magyar dolgozók arányát.

A gyár nem kevés támogatást kapott a beruházásaihoz, tavaly januárban azt írtuk, hogy 150 milliárd forintnál tarthatnak, ám ebben még nem volt benne egy 33,7 milliárd forintos, egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatás, e támogatások fejében 1270 fős létszámvállalást tett a cég. Az Átlátszó decemberi cikke alapján a kormány 20 milliárd forinttal növelte a gödi iparterület villamosenergia-ellátásának költségét. Vagyis egy olyan beruházást támogatnak százmilliárdos nagyságrendben, ahol a dolgozók fele külföldi. Hogy is van ez?

Elkezdtünk információt gyűjteni, így tudtuk meg, nem a gödi akkumulátorgyár az egyetlen olyan, közpénzmilliárdokkal kitömött beruházás, ahol a dolgozók meghatározó része külföldi állampolgár. Megkerestük az érintett cégeket, de eddig csak mérsékelt sikerrel jártunk, így más irányokból is elkezdtük feltárni a témát.

Tényleg ennyire nincs magyar munkaerő?

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szolgáltatási tagozatának elnöke, Vida Péter is azt mondta, nincsenek adataik arról, hogy egyes cégeknél milyen a foglalkoztatottak összetétele, a külföldiek aránya. Vida hozzátette, tagjaik között akadnak humánerőforrás-szolgáltatók is, így azért vannak információik. Hivatkozott a hivatalos állami statisztikára, amely 50–70 ezer közé teszi a külföldi munkavállalók arányát  – ez elenyésző a 4,7 millió fős foglalkoztatotti létszámhoz képest. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság utolsó, 2021-es adatai szerint egyébként majdnem 74 ezren kérelmeztek munkavállalási célú tartózkodási engedélyt Magyarországon.

Mindketten tisztában vannak vele, hogy vannak vállalatok, ahol viszonylag nagy számban dolgoznak vendégmunkások, de 50–70 százalékos arányról még nem hallottak.

A külföldi foglalkoztatás oka pedig a munkaerőhiány.

Vida Péter elmondta, jelenleg a gyártó cégeknél folyamatos a munkaerőfelvétel, hirdetik az üres álláshelyeket a magyar munkavállalóknak is. Körükben azonban az a tapasztalat, hogy a jelentkezők közül 10 százalékról 4–5 százalékra esett az elhelyezkedők aránya.

Ez nem azt jelenti, hogy a cégek ne akarnák felvenni a magyar jelentkezőket, hanem inkább azt, hogy őket nem igazán érdekli az adott munka, vagy objektív okok miatt esnek ki, például mert nem tudják megoldani a bejárást vagy a munkahely közelébe költözést, vagy egyszerűen nem alkalmasak a munkára.

Emiatt kénytelenek a humánerőforrás-szolgáltatók a jelentős munkaerőhiányt külföldi dolgozókkal pótolni, miközben közel teljes a foglalkoztatottság, és legutóbb 3,9 százalék volt a munkanélküliek aránya – mondta.

Mónus Márton / MTI A gödi Samsung SDI gyára 2020. január 28-án.

Inkább a nagy cégek foglalkoztatnak külföldieket

A KSH decemberben 190 ezer munkanélkülit jelzett, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 230 ezer regisztrált munkakeresőt. A vendégmunkásokra azért van mégis szükség Rolek Ferenc szerint, mert

a hazai álláskeresők egy része nehezen foglalkoztatható, illetve ha mégis, nem a magas technológiai szintű, hatékony munkavégzést elváró cégeknél.

Úgy véli, a vállalatok két dolgot tudnak csinálni, ha folytatni szeretnék a tevékenységüket. Növelhetik a hatékonyságukat, hogy ugyanazt a termelést kevesebb munkaerővel valósítsák meg (automatizálás, mesterséges intelligencia alkalmazása), amit nem könnyű most kigazdálkodni, illetve igénybe vehetnek külföldi munkaerőt, ami Európában bevett gyakorlat. Ennek jegyében pedig már elég távoli országokból is érkeznek dolgozók, mert nem nagyon van más lehetőség.

A külföldiek foglalkoztatása tipikusan külföldi cégeknél, illetve a számos országban jelen lévő multiknál fordul elő, mert nekik könnyebb megszervezni a munkaerő-behozatalt, de a magyar tulajdonú nagyobb cégeknél (például a Videotonnál) is vannak külföldi munkavállalók, igaz, jellemzően nem nagy arányban – mondta Rolek Ferenc. Hozzátette, az MGYOSZ már egy ideje folyamatosan jelzi a kormánynak, hogy a kis és közepes vállalkozások akkor tudnának csak a munkaerőhiány pótlására külföldi munkaerőt eredményesen behozni, ha ehhez nagyobb segítséget kapnának az államtól szervezésben, koordinációban, valamilyen központi program keretében.

Vida Péter információi szerint is jellemzően a nagyvállalatok foglalkoztatnak külföldieket, nem a kkv-k. A külföldiek foglalkoztatásához az összes utasítást, belső rendelkezést, eljárásrendet le kell fordítani, biztosítani kell tolmácsot, szállást, étkezést, tehát sok olyan plusz teher van, amit egy kkv nem feltétlenül tud finanszírozni. Viszont azt se felejtsük el, hogy a magyar munkavállalók kétharmadát a kkv-szektor foglalkoztatja – hangsúlyozta.

A szomszédból már nemigen jönnek hozzánk dolgozni

Tíz–húsz éve még Romániából jöttek magyar ajkú munkavállalók, akik közül sokan áttelepültek, valamint jelentős létszámban érkeztek Szerbiából és Ukrajnából is. Mára azonban Európán belül nem igazán vagyunk kedvelt célország munkavállalási szempontból – Nyugat-Európában lényegesen magasabb bért tudnak elérni a vendégmunkások. Így, ha külföldi munkaerőt akarunk behozni, távolabbra kell tekinteni, olyan országokra, ahol bőségesen van munkaerő, és a bérszínvonal lényegesen alacsonyabb,

például a Fülöp-szigetekre, Vietnámra, Indiára, de akár Dél-Amerikára is, elsősorban fizikai dolgozókban gondolkodva

– mondta Rolek Ferenc.

Vida Péter szerint Szerbiából például annyian mentek el külföldre dolgozni, hogy már az ottani cégek működése is nehézkessé vált, így ők is hoznak például Indiából vendégmunkásokat, és megemelték a bérajánlataikat. Az elmúlt időszak forintgyengülése leértékelte a magyar béreket a környező országok fizetéseihez képest. Akik pedig onnan hajlandók elindulni, azoknak vonzóbb nem megállni nálunk, hanem továbbmenni nyugatabbra magasabb bérajánlatért, amivel Magyarország ma nem tud versenyezni.

Korábban a külföldi munkavállalók mintegy 60–70 százaléka ukrán volt – az ő arányuk mostanra jelentősen visszaesett, és megnövekedett a filippínók, a mongolok, a kazahok foglalkoztatása, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évtől a minősített kölcsönbeadók egyszerűsített eljárással hozhatnak be harmadik országból munkavállalókat – említette meg Vida Péter.

Mi értelme támogatni olyan beruházásokat, ahol külföldiek dolgoznak?

A többi között ezt a kérdést is feszegeti a debreceni akkumulátorgyár létesítése kapcsán Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár az Ultrahang elemzőközpont podcastjában. Ha magas Magyarországon a foglalkoztatás, kevés az álláskereső, honnan lesz magyar munkaerő az új gyárakba? A debreceni akkugyárba 9000, jórészt betanított munkás kell majd.

Varga Jennifer / 24.hu A debreceni CATL akkumulátorgyár építési munkálatai 2023. január 24-én.

A közgazdász szerint kérdés, jó-e nekünk, ha fejlődő országokból importálunk munkaerőt egy akkugyárba, ami gyakorlatilag összeszerelő üzem, nem a fejlett gazdaság, nem a magas értékteremtés irányába visz. Túl sok nálunk az összeszerelő üzem, ráadásul hatalmas állami támogatásokkal létesülnek – a debreceni akkugyárnak 320 milliárd forint kormánytámogatás néz ki.

Csath úgy véli, túl gyorsan döntöttek ezekről a beruházásokról, nem feltétlenül végiggondolva minden szempontból, hogy a szűkös forrásokat a legjobb helyre öntik-e.

Rendben van, hogy támogatják

El lehet fogadni, ha kisebb részben külföldiek is dolgoznak az új beruházásokon – mondta a 24.hu-nak Rolek Ferenc. Globális a migráció, áramlik a munkaerő, magyarok is dolgoznak jelentős számban külföldön, furcsa lenne azt mondani, hogy ide meg ne jöjjön senki. Az is rendben van szerinte, ha a vélhetően külföldieket is foglalkoztató új beruházások is kapnak kormánytámogatást.

Vannak új cégek, beruházások, iparágak, amelyek felívelőben vannak, ezeket érdemes támogatni, mert hozzájárulnak a struktúraváltáshoz.

Úgy véli, a nagy vitával övezett akkumulátorgyárak is ebbe a körbe tartoznak, mert nagy szükség lesz rájuk a jövőben. És fontos, hogy olyan beruházások legyenek, melyek hosszabb távon szilárd munkahelyet biztosítanak, nem baj, hogy elegendő magyar munkaerő híján részben a külföldieknek, még ha kényelmesebb lenne is magyarokkal feltölteni az új munkahelyeket. Rolek bízik abban, hogy idővel ez is teljesül, amihez nagyon fontos az alapfokú oktatás és a szakképzés színvonalának emelése, amit az MGYOSZ régóta szorgalmaz.

Érdekességként megemlítette, az itt beruházó külföldiek szerint a magyar munkaerő képzett, versenyképes, máskülönben nem is jönnének be ilyen számban. Ha lenne több munkaerő, még több külföldi cég jönne, a munkaerőhiány azonban egyre inkább a további beruházások gátjává válik szerinte.

Ma még kicsi a kvalifikált munkaerőigény

A magyar munkavállalók képzettsége nő, a korábbinál többen tanulnak szakmát, szereznek diplomát, de ők ma nem feltétlenül találnak olyan mennyiségű minőségi munkát, mint a betanított munkások. Ahhoz, hogy a képzettebb magyar dolgozóknak is legyen munkájuk, és az országba lehessen vonzani minél több, nagyobb hozzáadott értékű termelővállalatot, szükséges, hogy vendégmunkásokkal töltsék fel a hiányzó magyar kétkezi munkások helyét. Ez egy normális kiegyenlítődés a gazdaságban – érvelt más irányból Vida Péter.

Egy gyárban ma kisebb a kvalifikált munkaerőigény, nagyobb a fizikai – ezen csak úgy lehetne változtatni, ha a gépesítés annyira felgyorsulna, hogy jórészt csak mérnökökre lenne szükség. Erre is vannak már példák Magyarországon, magyar nagyvállalatoknál is. De kell a kétkezi munkást foglalkoztató gyár is – akkor is, ha most távol-keleti munkásokat is kell felvenni. Ahhoz kell, hogy később a kvalifikált munkaerőnek is legyen több munka, hogy olyan modern technológiák jöjjenek hozzánk, amelyek révén a magyar munkavállalók is fejlődni tudnak. Már ma is jönnek ilyen technológiák, inspirálva a magyar munkavállalókat foglalkoztató, beszállítóként működő kkv-kat – tette hozzá.

Munkakultúra és bérek

Vida Péter kiemelte még, hogy a mostanában behozott filippínó, mongol, kazah munkások lojalitása, munkakultúrája, stabilitása, mindennapi munkavégzése, szorgalma javítja a cégek termelékenységét.

A munkaerőhiány miatt a magyar munkavállalókra viszont inkább az a jellemző, hogy nagyon könnyen váltanak, ha jobb bérajánlatot kapnak.

Hozzátette, a munkáltatók számára többe kerül a külföldi dolgozó, csak innen megközelítve nem éri meg. Azért kénytelenek mégis ehhez folyamodni, mert nem találnak megfelelő számú és minőségű magyar munkavállalót. Ami a fizetéseket illeti, az ekvivalenciaelvet minden cégnek be kell tartania; ennek jegyében saját partneri körében ugyanazzal a bérajánlattal keresik meg a magyar és a külföldi dolgozókat. Ő egyébként nem tapasztalja, hogy azonos munkakörben kevesebb bért adnának a külföldieknek, és ez lehúzná a magyar bérszínvonalat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik