Romániában az egy főre jutó GDP 2021-ben az uniós átlag 74,1 százalékán állt, 2022-ben viszont elérte a 77 százalékot, ezzel befogta Magyarországot. Megjegyzendő, hogy Magyarországnak ehhez csak a 2021-es 75 százalékról kellett feljebb lépnie.
A magyar GDP éves szinten 2022-ben a KSH adatai szerint 4,6 százalékkal nőtt, a román GDP pedig, meglepetésre 4,8 százalékkal. Az egyik fő ok, hogy Bukarest nem háborúzik – sosem tette – Brüsszellel, így aztán a Helyreállítási Alapból érkező források felhasználásáról, a projektekről több-kevesebb huzavonát követően kiegyeztek, tavaly már el is kezdődtek a kifizetések. Ennek is köszönhetően a növekedéshez a beruházások 2,2 százalékkal járultak hozzá, az IT-szektor 1,3 százalékkal, a fogyasztás 0,8 százalékkal, állapította meg az Országos Statisztikai Hivatal (INS).
Az Erste Bank által a befektetőknek elküldött elemzés szerint a román gazdaság tavalyi teljesítménye jobb lett, mint amit vártak, főleg a háború kitörését követően. „Egy évvel ezelőtt 2,8 százalékos bővüléssel számoltunk, és habár 2022-ben kisebb volt a növekedés, mint a 2021-es 5,8 százalék, a növekedési struktúra a fogyasztás és a beruházás között jelentősen kiegyensúlyozódott az utóbbi javára” – írták.
Az INS adatai szerint a GDP-ben ismét jelentős szeletet hasított az ipar, amelyik 2021-ben 20,5 százalékkal járult hozzá a nemzeti jövedelemhez, tavaly viszont már 22,5 százalékkal. A kereskedelem, a fuvarozás és a vendéglátás megtartotta 18,6 százalékát, az IT-szektor pedig 6,3-ról 6,6 százalékra emelkedett, de pluszt hozott a többi között a tudományos kutatás, az építőipar és az ingatlankereskedelem is.
Ami az idei perspektívákat illeti, az Erste Bank elemzése úgy véli, hogy a GDP emelkedésének üteme lassulni fog, és 2023-ban nem haladja meg a tavalyihoz képest a +2,1 százalékot. Szerintük a beruházások lesznek az idén a gazdaság fő motorjai, mert a fogyasztás – az infláció és a lakossági tartalékoknak a pandémia alatti felélése miatt – már gyakorlatilag semleges tényező a növekedésben.
Persze a lemaradás is óriási, hiszen Moldova 30 éve vár autópályára, amelynek építése csak most kezdődött el, a Déli-Kárpátokat áttörő Nagyszeben–Pitesti sztráda is ennyi késésben van, nem beszélve a katasztrofális állapotba süllyedt vasúti hálózatról és járműparkról.
A Bukarest–Brüsszel barátsághoz elengedhetetlen volt, hogy a két nagy párt, a liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) összeboruljanak, és az RMDSZ-szel koalícióban kormányozzanak. Ők pedig célul tűzték a többi között a minimálbér felzárkóztatását az uniós átlaghoz. Az Eurostat adatai szerint a román minimálbér már 606 euró volt az év elején, a magyar pedig 578, függően az euró árfolyamától. Ami Romániában a jegybank és a mindenkori kormány közötti jó viszony eredményeként (is) gyakorlatilag évek óta stabil, amíg Magyarországon jelentősek a kilengések.
„Románia a szélsőségek országa” – figyelmeztet elemzésében Ionut Dumitru, a Monetáris Tanács korábbi elnöke, aki szerint a vezetésnek többet kellene foglalkoznia a belső gazdasági különbségekkel, mint az EU-s átlagokhoz való hasonlítással. Emlékeztet, hogy a 42 megye közül csak 15-nek volt nagyobb a növekedési ritmusa az országos átlagnál, és a gyorsak közül kiemelkedik a főváros, valamint Kolozs, Temes, Fehér, Szeben, Szilágy és Tulcea megye, a kullogók pedig Kovászna, Hargita, Maros, Galac és Vrancea, valamint meglepetésre a tengerparti Constanta, ami hatalmas szakadékot jelez a térségek, régiók között. Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében az egy főre jutó GDP hatszor nagyobb mint Vaslui megyében, ez pedig a különbség tekintetében uniós rekordnak számít. És még egy figyelmeztető összehasonlítás:
Dumitru úgy véli, a jó gazdasági mutatók ellenére Romániának most strukturális és nem konjukturális problémái vannak, rámutatott a költségvetési hiányra, amelyet sürgősen a 3 százalék közelébe kell hozni, ellenkező esetben a kitűzött fejlődési célok elérhetetlenné válnak.
