Gazdaság

Amíg máshol lázadnak az akkugyárak ellen, Kistelek földet adott egy újabb gigaberuházáshoz

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Nemcsak a lakosság, hanem a képviselők sem tudhatták meg az 500 milliárdos projekt beruházójának nevét és a terv részleteit.

Sejthették, hogy akkumulátorgyárról van szó, a kisteleki képviselő-testület tagjai mégis simán belementek abba, hogy egy az előterjesztésben közelebbről meg nem nevezett 500 milliárd forintos gigaberuházás számára sürgősséggel adjanak el földterületeket. A fideszes polgármester indítványára egyetlen képviselő szavazott csak nemmel.

Az életben sajnos van olyan, hogy gyorsan kell dönteni, és az a probléma, hogy most a testületnek sincs több ideje erre

– magyarázta a csongrádi kisváros polgármestere, Nagy Sándor, amikor felmerült, hogy egy ilyen horderejű döntés előtt nem ártana tisztázni, hogy ki a beruházó, mit fog csinálni, és tevékenysége jelent-e majd környezeti terhelést a szóban forgó területtől 1,5–2 kilométerre fekvő településnek.

A januári testületi ülés jegyzőkönyve szerint e kérdések válasz nélkül maradtak, pedig a vitából kiviláglott, hogy a kisteleki ipari park is a kormány által favorizált iparág, az akkumulátorgyártás célkeresztjébe kerülhetett. A polgármester annyit árult el a képviselőknek, hogy egy miskolci vállalkozással, az Európa-Center-Miskolc Kft.-vel tárgyalt a 12 hektáros terület értékesítéséről, mely egy „kínai-koreai befektető” számára keres megfelelő helyet. A befektetőnek olyan területre van szüksége, ahol ki lehet elégíteni a majdani gyár meglehetősen magas víz- és energiaigényét.

A testület felhatalmazta a polgármestert, hogy 1500 forintos négyzetméteráron kösse meg a megállapodást a céggel.

Ujvári Sándor / MTI Nagy Sándor polgármester (baloldalon) a foglalkoztatáspolitikáról tartott sajtótájékoztató után egy fóliasátorban Kisteleken 2014. március 5-én.

Az utóbbi időben Debrecenben, Gödön, Győrben és az ország több más településén is magasra csaptak az indulatok a tervezett akkumulátorgyár-beruházások miatt. Bár a tiltakozások visszatérő eleme, hogy a helyiek megkérdezése nélkül született döntés a projektekről, a kisteleki képviselők többsége mégis úgy látta, a földeladás részleteit nem kell jobban firtatni. A pénzügyi bizottság vezetője azt hangoztatta, ennyi információ alapján is lehet felelősségteljes döntést hozni, aki pedig nem képes dönteni, annak nem biztos, hogy „testhezálló” feladat a képviselőség.

Nagy Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) a 24.hu kérdésére telefonon elismerte, hogy valóban egy akkumulátoripari fejlesztés terveivel keresték meg, és azt hangoztatta, hogy a 12 hektáros területet az elmúlt évtizedben számtalanszor próbálták eladni, legalább 50-60 projektlehetőség merült fel, ám eddig nem sikerült eredményt elérni. Ezért szerinte fontos, hogy most éljenek a lehetőséggel, mert egy ilyen beruházás az adóbevételekkel és a munkahelyteremtéssel „rendbe tenné a várost”.

A polgármester kérdésünkre azt mondta, hogy az emlegetett kínai-koreai cég a Mercedes és BMW beszállítója, a két német autógyártó számára készít akkumulátor-részegységeket.

Nagy azt is hozzátette, hogy a testület nyolc-egy arányban támogatta az előszerződés megkötését.

Az egyetlen képviselő, aki nemmel szavazott, a 2019-es ellenfelem, tehát nem eszik olyan forrón a kását

– mondta.

A legutóbbi önkormányzati választáson Kisteleken egyetlen szavazat döntött a két induló között, ráadásul úgy, hogy két, egymással addig barátságban lévő jelölt versenyzett. Az építészmérnök Nagy Sándor, aki korábban ötször is nagy különbséggel nyert, 2019-ben pályázott a Szegedi Tudományegyetem kancellári posztjára, ezért úgy volt, hogy hatodszor nem jelölteti magát polgármesternek. Egykori kabinetfőnöke, Mészáros Gábor már bejelentette az indulását, amikor kiderült, hogy Nagy nem kapta meg a kancellári posztot, ezért aztán mégsem lépett vissza a polgármesterjelöltségtől.

A fideszes Nagy Sándorra végül 1224 szavazatot kapott, míg a független Mészárosra, a politikai ellenféllé vált történelemtanárra 1223-an voksoltak.

Mészáros a földbiznisszel és a titokzatos gigaberuházással kapcsolatban a Facebookon azt írta, hogy a szóbeli előterjesztés nagyon kevés tényszerű adatot tartalmazott, ezért fogalmazta meg a nyilvánosság előtt az aggályait. A képviselő szerint a testület nem kapott semmilyen írásbeli anyagot, amely pontosan meghatározta volna a tervezett projekt elemeit, méretét, műszaki paramétereit, környezeti és társadalmi hatásait.

Nem hiszem, hogy komoly szándék esetében, amikor már az elején, a földterületek megvásárlásával százmilliókat akarnak befektetni, ne legyen kidolgozott projektterv

– írta Mészáros, hozzátéve, hogy egy ilyen méretű és jellegű beruházás megkövetelte volna a lakosság előzetes, pontos tájékoztatását is, ám ez végképp elmaradt.

Az önkormányzat a polgármester közvetítésével összehozott előszerződést az Európa-Center-Miskolc Kft.-vel (ECM) kötheti meg, mely Nagy Sándor szerint külföldre is kiajánlja majd a területet befektetők számára.

A cégdokumentumok szerint az ECM fő tulajdonosa a Maximus Ingatlanforgalmazó Kft., amelynek többségi része az Egyesült Királyságban, Littlehamptonban bejegyzett Nightingale Private Limited Company Ltd. kezében van, a többit a Z-Generations Kft. jegyzi. Az utóbbi a 26 éves Wicha József érdekeltsége, de a piacon úgy tartják, apja, a valaha legalább harminc cégből álló birodalmat összehozó Wicha József mozgatja az üzletet. Annyi biztos, hogy az angol cégbíróság igazolásában a Nightingale-t képviselő igazgatóként az idősebb Wicha szerepelt, amikor az megjelent az ECM-ben.

Az ECM-et eredetileg egy nehézsúlyú miskolci vállalkozókból álló csapat gründolta:

  • Hercsik István, akit a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként is emlegetnek. Cégének, a Mento Kft.-nek még a Gazdasági Versenyhivatal által feltárt kartellügy sem ártott meg.
Vajda János / MTI Hercsik István
  • Mudra Kálmánról valaha Miskolc leggazdagabb embereként cikkeztek, a 2000-es évek elején a MÁV-val bizniszelt: a leselejtezett vagonok neki vagyont, a MÁV Cargo vezetőinek viszont büntetőpert hoztak.
  • A trió tagjai közül Wicha József a leggazdagabb magyar vállalkozók listájára is feljutott, és a címlapokra került a WIS Holdinggal, amely részt vett a fővárosi Széll Kálmán tér 5,3 milliárd forintból tervezett felújításában, ám az alvállalkozókat nem fizette ki maradéktalanul.

A WIS 2017-ben csődbe ment, előtte azonban számos közpénzes megrendelést nyert el. Alvállalkozóként részt vett az 1-es és 3-as villamos pályafelújításában és az M86-os autóút építésében is. Az ingatlan-, a turisztikai és az energetikai üzletben egyaránt aktív Wicha 9,5 milliárd forintra becsült vagyonával a leggazdagabb vállalkozók sorában a 69. volt a Népszabadság toplistáján 2015-ben. Nem sokkal később azonban végrehajtási eljárások jelentek meg a cégdokumentációban, majd a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatala lefoglalta Wicha tulajdonrészét, a BRFK pedig különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett miatt nyomozott. A WIS csődjében korabeli közlések szerint 3 milliárd forint tartozást kellett rendeznie. A jelek szerint sikerült megegyezni a hitelezőkkel, mivel 2018 júliusában törölték a csődeljárást, és azóta is működik a cég, bár 2017 és 2021 között egyszer sem mutatott ki nyereséget, és öt év alatt a vesztesége összesen 2,2 milliárd forintot tett ki.

Marjai János / MTI Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója és Wicha József, a WIS Holding Befektetési és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója kezet fog a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának elkezdéséhez szükséges beruházási szerződés aláírásán Budapesten 2014. november 24-én.

A valaha mintegy harminc vállalkozásból álló Wicha-birodalom másik vállalkozása, a Váci úti Európa Center logisztikai és üzleti parkot fejlesztő Terra Invest Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. nem úszta meg. Ez a cég 2014-ben dőlt felszámolásba, csaknem 12,5 milliárd forint tartozással. A felszámolási eljárás kimenetele az állam számára sem volt közömbös, a Terra Investbe ugyanis korábban 3,1 milliárd forinttal, 49 százalékos tulajdonosként beszállt a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Tőkefejlesztési Tőkealapja. Emiatt stratégiailag kiemeltté nyilvánították, és az állami hátterű Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. vezényelte le a WIS felszámolását. A 12,5 milliárdos adósságnál jóval kevesebb folyt be, az azóta megszűnt Zoom.hu cikke szerint 6,5 milliárd forintért a Wing egyik leánycége szerezte meg a 45 futballpálya nagyságú, a Megyeri hídnál fekvő rendkívül értékes ingatlant. A WIS-t végül öt évvel a felszámolás megindítása után, 2019-ben törölték a cégjegyzékből. A lap azt is megírta, hogy megszüntették a nyomozást, amelyet Wicha, illetve a WIS ügyében különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása gyanújával folytattak.

Wicha cégbirodalma alaposan összeaszott az utóbbi években, a már említett WIS Holdingon kívül a nyilvános cégadatbázisban említésre érdemes érdekeltsége a Spirit Hotel Kft. maradt, az ötcsillagos sárvári wellneshotelben az ismert jobboldali üzletemberrel, Bálintfy Gáborral közösködik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik