A gödi színházterem zsúfolásig megtelt, mire elkezdődött a közmeghallgatás, amelynek első részében tájékoztatókat tartottak a különböző hatóságok szakemberei, aztán jöhettek a kérdések és a válaszok. Utóbbiból kevesebb volt, és ezt sokan nehezményezték.
Február 6-ára lehet meg az engedély
A katasztrófavédelem beszámolója szerint a biztonsági jelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak. Andor Máté tűzoltó alezredes azt is elmondta, a termelést akkor kezdhetik meg az új csarnokban, amennyiben megkapják az engedélyeket, amihez helyszíni vizsgálat is szükséges. Február 6-ára, hétfőre várható az ezzel kapcsolatos döntés. Biztosította a jelenlévőket, hogy a jövőben rendszeres ellenőrzések lesznek például a veszélyes üzemelés, illetve a tűzbiztonság témájában.
Korda Eszter, az ipari és környezetbiztonsági kockázatok elemzésével foglalkozó Generisk Kft. ügyvezetője röviden ismertette, milyen vizsgálatokat végeztek eddig a gyár második, komplex bővítéséhez, az üzembe helyezéshez kapcsolódóan. Kijelentette: valamint, amihez hatósági engedély kellett, azokat megszerezte.
A vízügyi hatóság képviselőjének elmondása alapján a telephely nem érint kiemelt vízbázist, az ivóvízellátás elkülönített, önálló, zárt hálózaton keresztül működik. Ismertette azt is, hogy a különböző típusú szennyvizeket hogyan kezelik, illetve beszámolt róla, hogy 5 monitoring-kutat létesít a gyár a talajvíz folyamatos ellenőrzésére.
Kényes kérdések özöne
A megjelentek számos kérdést tettek fel – választ azonban nem mindig kaptak, igaz, többször is elhangzott, hogy jegyzőkönyv készül, és az alapján írásbeli válaszok születnek majd, amelyek kikerülhetnek Pest megye honlapjára.
Többen is firtatták például az N-Methyl-2-pyrrolidone (NMP) mérgezőanyag-szennyezést, amit a GödÉrt egyesület korábbi vizsgálata mutatott ki 14 méter mélységben, és aminek egyáltalán nem szabadna előfordulnia a talajban. A gyár részéről azt közölték, ők is megmérték, de nem találtak NMP-szennyezést.
Sokan fejezték ki aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy vajon a talajvízben, a kutakban megjelenhetnek-e szennyező anyagok, illetve lesz-e annyi víz, hogy elég legyen a lakosságnak és a gyárnak is. Kérdezték többek között azt is, pontosan mennyi a gyár vízfelhasználása, de válasz nem hangzott el. Felmerült az is, hogyha az aszály miatt lecsökken a Duna vízszintje, vajon a gyár termelését visszafogják-e, de ezzel kapcsolatban sem született válasz.
Egy helyi lakos megfigyelése alapján kiderült, hogy öt hatalmas szikkasztó van a gyár területén, ezek tele vannak vízzel, a Samsung válasza alapján ezekben a csapadékvizet, a technológiai vizet és a szennyvizet szikkasztják – közlésük szerint ellenőrzötten.
Azt is tudakolták az emberek, hogy a zajtól védő, ám részben kipusztult erdőt újratelepítik-e – mint kiderült, ez benne van a szerződésben. Más, szintén zajos területek erdősítési védelmét is firtatták, illetve jelezték, hogy ebben is szerepet vállalhatna a gyár.
Rákérdeztek, hogy a gáz- és gőzkibocsátást érzékelő MoLaRi-rendszert bővítik-e. Jelenleg a gyár északi oldalán, a házakhoz legközelebbi részen van ilyen rendszer.
Szabó Tímea (Párbeszéd) a jelentős víz-, illetve energiafelhasználással kapcsolatban azt kérdezte, mennyiért kapja ezeket az erőforrásokat a gyár, de a szerződés titkosságára hivatkozva nem kapott választ. Volt, aki azt feltételezte, biztosan olcsón kapják, azért nem törekednek arra, hogy olyan technológiát használjanak, amely kevesebb víz-, illetve energiafelhasználással jár. A Samsung válasza szerint a legmodernebb technikát alkalmazzák, ugyanakkor hozzátették, hogy a jövőben törekednének a víz teljes visszaforgatására, illetve hogy napelemeket is fognak telepíteni.
De mi haszna ebből Gödnek?
Egy kérdésre válaszolva a Samsung illetékese elmondta, a gyárban mintegy 6 ezren dolgoznak, a munkások fele külföldi, a gödi munkavállalók száma nem éri el a százat. Hozzátette, céljuk, hogy növeljék a magyar dolgozók arányát.
Többen is feszegették, vajon mi haszna van Gödnek az akkumulátorgyárból, hiszen az iparűzési adó nagy részét elvonták a várostól. Felvetették azt is, hogy a 100 milliárd forintos állami támogatásból a cég, valamint a kormány is visszaadhatna valamit a városnak, segíthetnének például az iskola, a sportpálya, az óvoda stb. megépítésében. Mások szerint legalább az iparűzési adó kétharmadát a városnak kellene megkapnia. Volt, aki azt firtatta, hogy a beruházáshoz adott állami támogatás (közpénz) mennyiben hasznosul Magyarországon és mennyiben Dél-Koreában. Válasz nem érkezett.
Többen szóvá tették, hogy a gödieket meg sem kérdezték arról, akarnak-e akkumulátorgyárat vagy sem. Erre az volt a válasz, hogy tartottak korábban egy közmeghallgatást (mint kiderült, erről sokan nem tudtak annak idején), illetve képviselő-testületi ülést is (igaz, zárt ülést). Erre az egész terem elkezdte skandálni, hogy „Nem kell Samsung!”
Miért nem tartatják be a szabályokat?
Többen is hangot adtak annak a véleményüknek, hogy nem szabadna megadni a gyárnak a katasztrófavédelmi engedélyt azért, mert évek óta nem tartják be például a tűzvédelmi szabályokat. Utaltak arra, hogy 2018 és 2021 között évenkénti ismételt ellenőrzéssel és pármilliós bírsággal sem sikerült elérni ezt. Megemlítették az Átlátszó.hu cikkét is, mely szerint 17 alkalommal bírságolták meg a céget, főként tűzvédelmi szabálytalanságok miatt, és több mint 1000 munkavállaló került veszélybe. Ezért is mondták többen, hogy engedélyadás és bírságok helyett inkább be kéne szüntetni a gyár működését, vagy legalább felfüggeszteni, amíg nem tartják be az előírásokat. Volt, aki úgy tette fel a kérdést, mi kell ehhez, mekkora tragédia. A katasztrófavédelem illetékese azt válaszolta, ha nagyon súlyos a vétség, felfüggeszthetik a tevékenységet, sőt, korábban részlegesen már éltek is vele.
Egy felszólaló úgy fogalmazott, a dokumentum nem biztonsági jelentés, hanem fenyegető jelentés arról, hogy mivel veszélyeztetik a családokat, hogyan áldozzák fel a magyar érdekeket egy multi miatt, amiben a hatóságok is bűnrészesek. A Samsungot idehívták, milliárdokkal támogatták, és a koreai cég azért termel itt, mert számára olcsó, és itt amit megengednek neki, azt meg is teszi. Így leszünk akkumulátor-nagyhatalom. Vagy inkább harmadik országbeli állam, ahol az ott élőkkel nem kell foglalkozni – érkeztek a kommentárok a közönség soraiból. Volt, aki megjegyezte: Bős-Nagymarost is le lehetett fújni.
Többen is elmondták, nagyon szerettek itt lakni, de a gyár, a zajártalom miatt már elmennének máshova. Csakhogy az ingatlanjaik elértéktelenedtek, és hiába akarnak elköltözni, nem tudnak. Nem tudják, hogy fürödhetnek-e még a Dunában, hogy locsolhatják-e a kertjüket a kútból, hogy biztonságos-e még itt élni.
