A december 15-én megszületett bérmegállapodás alapján 2023-ban 232 ezer forint lett a bruttó minimálbér, és 296 400 forint a szakmunkás minimálbér, azaz a garantált bérminimum. Így a nettó minimálbér (adókedvezmények nélkül) 154 280 forintra, a bérminimum pedig 197 106 forintra nőtt.
A szakszervezetek magasabb (a minimálbérnél 20 százalékos, a bérminimumnál minimum 40 ezer forintos) emelést szerettek volna – ehelyett 16 százalékos lett a minimálbér-emelés és 14 százalékos (36 400 forintos) a bérminimum-emelés. A munkáltatói érdekképviseletek üdvözölték volna, ha a kormány bértehercsökkenéssel segíti a vállalkozásokat a béremelés kigazdálkodásában, a költségvetés helyzete miatt azonban ez nem volt lehetséges. Viszont a bérmegállapodásba bekerült, hogy a kormány nem emeli a béreket terhelő adókat 2023-ban. Azt is rögzítették, hogy ha az infláció a tervezett fölé kerül, félévkor ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, hogy esetleg korrigálják a legkisebb béreket.
Annak néztünk utána, hogy az utóbbi évek erőteljes béremelései eredményeként hogyan áll a magyar minimálbér, illetve az átlagkereset európai összehasonlításban.
A minimálbérnél nem látszik a felzárkózás
2010-ben, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, csupán bruttó 73 500 forint volt a minimálbér (60 236 forint a nettó). Ez azt jelenti, hogy 14 év alatt bruttóban több mint háromszorosára nőtt a minimálbér. Nettóban ennél karcsúbb volt a növekedés (az alacsony jövedelműek adójóváírásának 2012-es kivezetése miatt), két és félszeres.
Önmagában a magyar minimálbért nézve tehát látványos a gyarapodás. Európai összehasonlításban nézve azonban nemigen javult a helyezésünk (azokat az országokat számításba véve, ahol van minimálbér): míg 2018-ban a nyolcadik legalacsonyabb minimálbér volt a magyar euróra átszámítva, az idei második félévre már csak „alulról” a hatodik helyre volt elég az összege.
Régiós összehasonlításban sem látszik a felzárkózás – 2018-ban még a negyedik helyezettek voltunk, 2022-ben azonban már a harmadik legkisebb minimálbér volt a magyar a térségben, euróban számolva.
Amikor pedig félévről félévre nézzük a magyar minimálbért euróban, az is világosan kirajzolódik, hogy a forintárfolyam romlása a második félévre (2021 kivételével) mindig alacsonyabb értékeket adott.
Nőtt a lemaradásunk az átlagkeresetnél is
Nemcsak a minimálbéreknél, hanem az átlagkereseteknél is jelentős növekedés következett be 2010 óta. Ha csak az utóbbi időszakot nézzük, a kormány keményen költött a béremelésekre, például tavaly a fegyveres testületeknél, tavalyelőtt az orvosoknál, ami felfelé húzta az átlagot. Az elmúlt évben bevezették a 25 év alattiak szja-mentességét, ami szintén a nettót növelheti, az idén pedig a 30 év alatt szülő nőkre terjesztették ki a kedvezményt.
A bruttó és a nettó átlagkereset 2010 és 2022. harmadik negyedéve között a 2,5 szeresére hízott. A bruttó 202 ezerről 503 ezer forintra emelkedett, a nettó pedig 133 ezerről 335 ezer forintra.
Ha viszont európai kitekintésben nézzük a nettó átlagkereseteket, akkor megint nem az látszik, hogy a magyar bérek felzárkóznának. Az elérhető többféle európai statisztika közül az egyedülálló, gyermektelen dolgozók nettó átlagkeresetét foglaltuk táblázatba, euróban. Az arányok a többi kereseti kategóriánál is hasonlóak voltak, mint ennél.
Amíg 2013-ban még a magyar éves nettó átlagkereset volt az ötödik legalacsonyabb, addig 2021-ben már a negyedik legalacsonyabb volt a magyar bér.
Időközben volt ennél jobb helyezésünk is (2017-ben a hatodik legkisebb nettó átlagkereset volt a magyaroké), de rosszabb is (2016-ban, amikor a harmadik legkisebb átlagkereset volt a hazai).
