Mohos Márton / 24.hu
Gazdaság

Már 22,5 százalékra hízott az infláció, az élelmiszerek pedig majdnem 44 százalékkal drágultak

2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.

Tavaly novemberhez képest az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, ezen belül

  • leginkább a tojás (102,9%),
  • a kenyér (81,8%),
  • a tejtermékek (79,0%),
  • a sajt (78,8%),
  • a vaj és vajkrém (77,3%),
  • a száraztészta (70,8%),
  • az édesipari lisztesáru (69,1%),
  • a margarin (60,3%),
  • a baromfihús (54,4%),
  • a péksütemények (54,0%) és
  • a tej (52,9%) drágult.

A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 65,9%-kal drágult.

  • Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3,
  • a tűzifáé 60,1,
  • a palackos gázé 52,1,
  • az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,4, ezen belül az új személygépkocsikért 24,0, a fűtő- és főzőberendezésekért 21,1, a szobabútorokért 19,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,8, ezen belül a szeszes italok 19,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 51,1, a háztartási fogyóanyagoké 34,2, a mosó- és tisztítószereké 32,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,5, a testápolási cikkeké 27,3 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 9,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,8, a lakásjavítás és -karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1 százalékkal került többe.

Az elmúlt egy hónapban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,6 százalékkal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,3 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 3,9, a palackos gáz 2,5, a vezetékes gáz 1,5 százalékkal drágult. Az állateledelek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 4,0, a háztartási fogyóanyagok 3,3 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,9 százalékkal nőtt, ezen belül a szerencsejátékok 6,6, a járműjavítás és -karbantartás 2,2, a lakbér 1,6, az egészségügyi szolgáltatás 1,3 százalékkal drágult.

Emlékeztetőül: októberben 21,1 százalékon állt az infláció, és 40 százalékon az élelmiszerdrágulás.

2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6, a nyugdíjas háztartások körében 14,1 százalékkal emelkedtek. Tavaly novemberhez képest 25,2 százalékkal emelkedett a nyugdíjas fogyasztói árindex. 

Az éves maginfláció már 24 százalékra emelkedett, a havi pedig 2,1 százalékos volt.

Meglepte az elemzőket

A novemberi inflációs adat alaposan meglepte az elemzőket, ugyanis a várakozások átlaga érdemben alacsonyabb, 22 százalék volt, ráadásul a korábbiaknál kisebb szórás mellett. Az Amundi 21,9 százalékos előrejelzése azt a várakozást tükrözte, hogy az infláció emelkedésének lendülete már megtört, és igen közel lehetünk a tetőponthoz. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a lassulással és a tetőzéssel még várnunk kell.  Bár az üzemanyagárstop eltörlése ebben az adatban még nem jelenik meg, az áremelkedés mégsem lassult olyan mértékben, mint azt gondoltuk, noha a külső környezet támogató volt: a forint erősödni tudott és az olaj tőzsdei ára is csökkent november során.

Az üzemanyagok ársapkájának kivezetése decemberben és januárban összesen nagyjából 2,5 százalékkal emelheti majd az inflációt, így a tetőzést is magasabb, 25 százalék körüli szinten várják. Az üzemanyagok árának emelkedése kettős hatással lehet az inflációs pályára: a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése miatt a kereslet még jobban visszaeshet, míg az egyszeri ugrás a következő egy évre feljebb tolja az árszintet. Az elmúlt napok eseményei jól szemléltetik szerintük, hogy az ársapkák esetleges kivezetése továbbra is meghatározó kockázatot jelent.

Noha az inflációs adatok a kamatemelési ciklus lezárásának bejelentése óta már kisebb hatással bírnak a monetáris politikára, jelentőségüket mégsem szabad alábecsülni. Azzal számolnak, hogy a gazdasági lassulás ellenére is az infláció viszonylag magas szinten ragadhat (2023-ban az éves átlag 15,8 százalék körül alakulhat), ráadásul felfelé mutató kockázatokkal (lásd ársapkák eltörlése). Ez a forint árfolyamára is hatással lehet, ezért továbbra is fokozott óvatosság és éberség indokolt a hazai jegybank részéről – fejtették ki.

Az egy év alatt a legjobban megdrágult tojásra, valamint a bugonyára november 10-étől vezetett be árstopot a kormány.

Kapcsolódó
Csütörtöktől érvényes a tojásra és a burgonyára bevezetett árstop
Az árstopok az év végéig lesznek érvényben.

Ajánlott videó