Varga Jennifer / 24.hu
Gazdaság

Ennyivel nő a havi kiadásunk a benzinárstop kivezetése miatt

Januárra körülbelül 2,5 százalékponttal dobhatja majd meg a fogyasztói árindexet az üzemanyagárstop eltörlése. Az inflációs hatást a magyar háztartások is a bőrükön érezhetik majd, így sokan döntési kényszerbe kerülhetnek. Mivel immár a mezőgazdasági gépek sem ússzák meg a piaci árakat, ez másodkörös hatásként újfent az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet.

December 6-án este a kormányinfón jelentették be, hogy eltörlik a tavaly novemberben életbe léptetett, 480 forintos hatósági árat az üzemanyagokra vonatkozóan, így a Mol irányárai szerint a 95-ös benzin immár 641 forintba, a dízel pedig 699 forintba kerül.

Az inflációs adatokban ez két részletben fog megjelenni: nagyobb részt decemberben, januárban pedig egy áthúzódó hatásra számíthatunk. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője eddig úgy számolt: decemberben 23 százalék körüli mértékben tetőzhet az infláció, de az ársapka megszűnésének következményeként valószínűleg fel fog kúszni 25 környékére, januárra pedig a 25,5 százalékot is elérheti a pénzromlás mértéke.

Szintén hasonló mértékűre becsülte az inflációs hatásokat lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

A rövid távú inflációs hatás persze több tényezőtől függ, így attól is, hogy Európai Unió és a G7 által az orosz kőolajra kivetett árplafon miként fog hatni a világpiaci, vagyis a Brent-típusú nyersolaj árára, hiszen ehhez képest árazzák a Magyarországon forgalmazott kőolajat. Szintén nyitott kérdés, hogy az oroszok részéről milyen ellenlépések várhatók a következő időszakban, amelyek a hazai kőolaj-ellátásra is hatással lesznek. Ha például két hét múlva leesik 55 dollárra a Brent ára, s eközben a forint is be tud erősödni a dollárral szemben 5 százalékkal, akkor az olajár lecsökkenhet, ám egy újabb konfliktushelyzet esetén akár meg is növekedhetnek a piaci árak. Ha két hónappal ezelőtt vezetik ki az ársapkát, akkor a benzin ára 680–690 forint, a gázolajé pedig 720–730 forint lett volna literenként a lakosság számára is – említett egy példát Németh.

A lakosságnak alkalmazkodnia kell

Az árstop eltörlése a következő 1–2 hónapban várhatóan átrendezi a fogyasztói szokásokat, de kérdés, hogy milyen irányban. A lakosság visszafoghatja az autózást emiatt, fordított esetben viszont vásárlóerőt szívhat el a kereskedelem más területeiről, csökkentheti a keresletet más termékek iránt, mert üzemanyagra többet kell költeni valamivel.

Idén eddig az volt az irány, hogy a lakosság folyamatosan csökkentette az élelmiszerre fordított kiadásait, és a korábbinál több üzemanyagot vásárolt. Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben már 5,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9 százalékkal zsugorodott a forgalom, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7 százalékkal emelkedett.

Az egyéni fogyasztói kosártól függ, ki mennyit autózik, és milyen fogyasztású autót használ: ebben nagyon nagy különbségek lehetnek. Átlagosan nézve az autóval rendelkező magyar háztartások normál időben, havonta körülbelül 70–80 liter üzemanyagot fogyasztanak, ez maximum 40 ezer forintnyi kiadást jelenthet.

Az árstop eltörlése átlagosan 40 százalékkal dobhatja meg az üzemanyag-kiadásokat, ami háztartásonként havi 15–20 ezer forint többlet terhet róhat az emberekre 

– kalkulált Németh Dávid.

A fő kérdés tehát az lesz, hogy vajon mit választ majd a lakosság:

  • visszafogja a gépkocsi-használatot, gyakrabban választja a tömegközlekedést, és inkább költ élelmiszerre, szolgáltatásokra, tartós fogyasztási cikkekre,
  • vagy pedig ragaszkodik az autójához, és, ha kell, inkább máson spórol.

Tovagyűrűző hatások

A teherfuvarozókat már korábban kiszorították az árstop kedvezményezetti köréből, de a taxik, illetve a mezőgazdasági erőgépek mérettől függetlenül eddig 480 forintos áron tankolhatnak a kutakon. Most ez az előnyük is megszűnik, amely ugyan egy limitált, de kockázatos másodkörös hatást okozhat. A traktorosok és más erőgépet használók igen jelentős fogyasztók voltak, nagyon sok gázolajat használnak. A piaci ár megfizetése náluk az anyagköltség növekedését okozza majd, amely visszagyűrűzhet az élelmiszerárakra is, ez pedig újabb inflációs hatással járhat. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a gazdálkodók mennyit táraztak már be – magyarázta a K&H Bank elemzője.

Az üzemanyagok iránti lakossági kereslet csökkenni fog, várhatóan kevesebben fogják használni az autót – értékelt lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az üzemanyagok fogyasztásának látványos növekedését az idei évben ugyanakkor nehéz pusztán a hazai lakosság növekvő vásárlási kedvével magyarázni. Valószínűleg nem csak az történt, hogy többet autózott a lakosság, hanem gyaníthatóan a kiskereskedelemben olyanok is tankoltak, akik külföldre vitték az üzemanyagot, vagy betéraztak későbbre. Nem lehet kizárni, hogy voltak visszaélések a hatósági áras üzemanyag forgalmazásával, hiszen a forgalom folyamatosan, egész évben nőtt, azután is, hogy májusban kizárták a külföldi tankolókat a kedvezményes áras körből. Mivel most  már senki nem tankolhat olcsóbban, várhatóan a fogyasztásnál is érdemi visszaesés jöhet – prognosztizált.

Ajánlott videó