A nyugdíjprémiumot úgy kell kiszámolni, hogy a nyugdíj összegének negyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) meg kell szorozni a kormány által közölt számmal (ami azt mutatja, hogy a GDP becsült növekedése mennyivel haladja meg a 3,5 százalékot), de a szorzószám nem lehet több négynél.
Az idei költségvetésben tervezett 5,2 százalékos növekedés alapján tehát 1,7 lett volna a szorzó a nyugdíjprémiumnál, azaz akinek legalább 80 ezer forint a nyugdíja, annak maximum 34 ezer forint lett volna a prémiuma. Azonban a prémiumot nem a költségvetésben jósolt GDP-növekedés alapján határozzák meg, valójában októberben állapítja meg a kormány a szorzót az aktuálisan becsült GDP-növekedés alapján. A nyugdíjprémiumról szóló jogszabályban például az idén 0,5-ös szorzót írtak elő, vagyis ezek szerint a kormány a múlt hónapban 4 százalékos növekedést becsült az idei évre.
Azt is közölték már, hogy 23,5 milliárd forintba fog kerülni a 2022-es nyugdíjprémium, holott anno 68,46 milliárd forintos céltartalékot képeztek rá a költségvetésben. Ezek szerint a vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt majdnem 45 milliárd forinttal kevesebbet fordítanak erre a célra, mint tervezték.
Megkérdeztük a nyugdíjas szervezeteket, mit szólnak ehhez, valamint megnéztük, hogy amióta létezik nyugdíjprémium, mennyire merítette ki a kormány az eredetileg tartalékolt összeget, illetve hogy utólag a tényleges GDP-növekedéssel számolva mennyi lett volna a valós prémium. Jelentős eltérésekre bukkantunk.
Az alacsony nyugdíjúaknak kellene rezsikompenzációra
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület már szeptember elején foglalkozott a témával. Kezdeményezték, hogy a nyugdíjprémiumra betervezett 68,5 milliárd forint céltartalékból az átlag alatti nyugellátásban részesültek kapjanak – a kiegészítő novemberi nyugdíjkiegészítésen túl – soron kívüli nyugdíjemelést. Karácsony Mihály elnök megkeresésünkre most azt mondta, továbbra is úgy gondolják, hogy a jelenlegi, magas inflációval és rezsidíjakkal terhes időszakban a céltartalékból megmaradó összeget a mediánnyugdíj alattiak megsegítésére kellene fordítani. A mediánnyugdíj év elején 140 200 forint körül volt, a júliusi és a novemberi emeléssel 152 ezer forint körül lehet.
Idén a vártnál kisebb lehet a növekedés, de például áfából kilenc hónap alatt befolyt 5044,7 milliárd forint, ami 1169,3 milliárd forinttal, 30,2 százalékkal több a tavaly január–szeptemberi áfabevételnél. Ez elvileg megy a rezsialapba. Erre alapozva mondja Karácsony: beleférhetne, hogy a nyugdíjprémiumra tartalékolt összegből megmaradó 45 milliárd forintot megkaphassák azok, akiknek kevesebb az ellátása, mint a mediánnyugdíj. Vagy – ha meg kell címkézni – kapjanak havi 10 ezer forintot rezsitámogatás címen a téli hónapokban, azaz összesen 50 ezer forintot.
Lehetne rezsitámogatás a 45 milliárd forintból
A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi szerint is fontos lenne, hogy amit nyugdíjprémiumra különítettek el a költségvetésben, azt a nyugdíjasok kaphassák meg. Egyetért Karácsony Mihállyal abban is, hogy az alacsonyabb nyugdíjúakat kellene kompenzálni a megmaradó 45 milliárd forintból. Utalt arra is, hogyha tavaly kedvezőbben lehetett megállapítani a nyugdíjprémiumot (amikor a 80 ezer forint alatti nyugdíjasok is megkaphatták a maximális 80 ezer forintot), akkor ezek szerint nem kell olyan szigorúan venni a jogszabályt.
Ez a NYOSZ elnökének azt üzeni, hogy más módon is lehet rendelkezni a pénz kifizetéséről, mint ami most kinéz a maximum 10 ezer forinttal. Ha valamikor, akkor jelen helyzetben indokolt lenne például az azonos összegű kifizetés, illetve a tervezett összeg teljes felhasználása, hiszen az alacsony nyugdíjúaknak nagy kihívás a magas infláció és a rezsiköltségek emelkedése is. Sőt, billentsék el a mérleget a kisebb nyugdíjúak felé – javasolta. Volt olyan javaslatuk is, hogy legyen a plusz pénzből rezsitámogatás, amit nem feltétlenül utalványban képzelnek el, inkább pénzben. Azt tartanák a legszerencsésebbnek, ha a mediánnyugdíj alattiak kapnák meg a megmaradó 45 milliárd forintot rezsitámogatás címén, nyugdíjkiegészítés formájában.
Pluszban és mínuszban is voltak – eltérések
Nyugdíjprémiumot először 2017-ben fizettek ki, mert a 2009-es bevezetése óta akkor volt először 3,5 százalék feletti a GDP-növekedés. Azóta – 2020 kivételével – minden évben volt ilyen juttatás. Megnéztük, hogy a nyugdíjprémiumnál becsült GDP-növekedés mennyiben felelt meg a tényleges növekedési számoknak. Vagyis hogy a nyugdíjasok (és akik nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, így szintén kapnak prémiumot), hogyan jártak a kormány becslésével: több vagy kevesebb prémiumot kaptak-e (itt csak a maximális összeggel számoltunk), mint amennyi a tényleges növekedés alapján járhatott volna?
Mint az ábrán is látható, a 2017 és 2019 közötti években rendre kevesebb lett a nyugdíjprémium kifizetett maximális összege, mint amennyi a tényleges növekedés alapján lehetett volna.
- 2017-ben 4 ezer forinttal,
- 2018-ban 20 ezer forinttal,
- 2019-ben pedig 6 ezer forinttal lett karcsúbb a nyugdíjprémium maximális összege, mint azt utóbb a tényszámok megalapozhatták volna.
2021-ben viszont 8 ezer forinttal többet kaptak a nyugdíjasok, mint amennyi a tényleges, 7,1 százalékos növekedés alapján indokolt lehetett volna. Ráadásul a 8 ezer forinttal túlbecsült 80 ezer forintot megkapták a 80 ezer forint alatti kisnyugdíjasok is a választás előtti évben, annak ellenére hogy a nyugdíjtörvény alapján nekik arányosan kevesebb járt volna. Ezt az intézkedést (az egységes összegű nyugdíjprémiumot) támogatják a nyugdíjas szervezetek is.
Ide tartozik, hogy amint a nyugdíjemelésnél sincs utólagos kompenzáció a tényleges infláció alapján, úgy a nyugdíjprémiumnál sincs korrekció, ha a GDP mégis nagyobb lett, mint amennyivel a nyugdíjprémiumnál számolt a kormány.
Megnéztük azt is, mennyi céltartalékot képzett a kormány az egyes években a költségvetésben nyugdíjprémiumra, és ehhez képest a költségvetési zárszámadások alapján mennyit fizettek ki erre a célra.
2017-ben még nem volt külön sora a költségvetésben a nyugdíjprémiumnak, így abban az évben nem volt mihez hasonlítani a tényleges költséget. 2018-ban és 2019-ben a tervezettnél több lett a tényleges kiadás, 3,6, illetve 21,2 milliárd forinttal. 2020-ban (amikor a koronavírus-járvány komoly problémákat okozott a gazdaságban is) nem volt prémium, mert a GDP csökkent. Így is lett azonban 300 millió forint kiadás – ennek magyarázta az lehet, hogy az egyszeri kifizetéseket is ezen a soron tüntetik fel a céltartaléknál és a zárszámadásban is minden évben.
2021-ben viszont jócskán túlköltekezett a kormány, hiszen a céltartalékba helyezett 53,4 milliárd forinttal szemben 171,2 milliárd forintot költött a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára kifizetett maximális összegű nyugdíjprémiumra. És, ahogy fentebb írtuk, az idei évben csaknem 45 milliárd forint marad a kasszában.
A tavalyi jelentős túlköltekezés miatt egyébként a helyzet az, hogy mostanáig összesen 77,6 milliárd forinttal többet költött a kormány nyugdíjprémiumra, mint amennyit a költségvetésekben hat év alatt összesen beterveztek erre a célra.
