Ellehetetlenült a Paks II projekt – információink szerint ezt tudatta nemrég az orosz fél a magyar kormánnyal. Oroszországi forrásunk úgy tudja, Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatója levélben jelezte elállási szándékukat vis maiorra hivatkozva. A nem hivatalos magyarázat úgy szól, hogy az orosz-ukrán háború árnyékában Oroszország nem szorgalmaz az Európai Unió területén befektetést, mert az ugyanúgy szankciók áldozata lehet, befagyhat, mint a bankszámlákon pihenő orosz pénzek vagy éppen az orosz jegybanki tartalék egy része. Mint ismert, a két kormány közti megállapodás alapján a 12,5 milliárd euró költségűre tervezett atomerőmű-beruházásából 10 milliárd eurót fedez orosz hitel, és a kölcsönt 2046-ig kellene visszafizetni.
Megkérdeztük Süli Jánost, a bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert és a Miniszterelnökséget is, igaz-e, hogy a Roszatom elállna a paksi atomerőmű bővítésétől, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. A Bács Zalán vezette Rosatom Central Europe Kft. viszont azonnal cáfolt:
A Paks II projekt megvalósítása az ütemterv szerint folytatódik. A Roszatom az orosz-magyar kormányközi hitelmegállapodás alapján teljes terjedelemben teljesíti a szerződéses kötelezettségeit, beleértve a projekt finanszírozásának biztosítását.
Ez némi fejtörésre ad okot, hiszen a két új erőműblokk építésének finanszírozásáról kötött kormányközi megállapodás alapján az egyik oldalon az orosz állami fejlesztési és külgazdasági bank, a Vnyesekonombank (VEB), a másik oldalon pedig a magyar Államadósság Kezelő Központ áll. A Pakson elvégzett munkákról leadott minden számla összegének 20 százalékát a magyar állam állja, 80 százalékot pedig az orosz hitelből hívnak le. Az orosz bankokat sújtó szankciók, a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből történő kitiltás nyomán azonban a VEB nem tud pénzt közvetlenül utalni Magyarországra. Ám a Rosatom Central Europe Kft. válasza szerint ez nem jelenti a paksi projekt végét, ugyanis
az elvégzett munkáért a kifizetés az Oroszországi Föderáció területén történik meg a hitel terhére, ezért a szankciók jelentette korlátozások nem hatnak erre a rendszerre.
Vagyis a VEB és az államadósság-kezelő központ között közvetlen pénzmozgás nincs, a Vnyesekonombank és a Roszatom között rendezik az ügyet orosz területen. A válasz alapján
az elszámolást és a kifizetést a projekt fővállalkozója, az ASZE Rt. a magyar és más európai alvállalkozói irányában a szerződés szerinti teljes terjedelemben, az adott szerződésben szereplő valutanemben teljesíti.
A fővállalkozó ASZE Rt. az orosz Atomstroyexportot takarja, ennek magyarországi lerakata, az ASE AO Magyarországi Fióktelepe, amelyről nemrég a Sberbank magyarországi leányának bedőlése kapcsán írtunk. Az ASE azok között a méretes cégek között szerepelt, melyeknek kizárólag a Sberbanknál volt számlájuk, és tízmilliárd forintnál nagyobb éves bevételt mutattak ki.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján mintegy ezer vállalkozás összesen 188 milliárd forintja nem volt biztosítva, ennyi égett el a végelszámolásra ítélt bankban. Hogy ebből mennyi pénze ragadt benn a Sberbankban az ASE-nak, arról hiába érdeklődtünk, a kérdésünket ingerülten elhárították. A paksi ipari parkban bejegyzett fióktelep mérlegéből viszont követhető, hol tartanak a paksi beruházás munkái: 2020-ban 19 milliárd forint, egy évvel korábban pedig bő 65 milliárd forint forgalmat mutattak ki.
A fővállalkozónak bizonyára rosszul jött a Sberbank végelszámolása, de arról nincs hír, hogy ez okozta volna a gondot a paksi építkezés egyik alvállalkozójánál. Az RTL Híradó riportja alapján szekszárdi munkások jelezték, hogy a paksi építkezés egyik alvállalkozójánál elbocsátások történtek, illetve késnek a fizetések. A Roszatom technikai problémára hivatkozott, de a 24.hu kérdésére hangsúlyozták, hogy ők eleget tesznek a fizetési kötelezettségeiknek, a gond nem náluk van, az alvállalkozókra pedig nincs ráhatásuk. Azt viszont nem részletezték, mi okozza a technikai problémát.
A riportban nem nevezték meg a dolgozókat elbocsátó, illetve a fizetésekkel késedelembe esett alvállalkozót, de az egyik képen felismerhető a ROIN World S.L.U. magyagyarországi fióktelepének pecsétje. A 2018-ban alapított cég anyavállalata Spanyolországban van bejegyezve, atomerőművek kivitelezésén dolgozik, és 2019-es mérlegbeszámolójából az derül ki, hogy részese Bangladesben a ruppuri, illetve a törökországi Akkayuban megkezdett atomerőmű-építéseknek is, fő megbízója az orosz Atomstroyexport. A magyarországi vállalkozás cégirataiból nem sok minden látszik, legutóbb január végén adtak be iratot a cégbíróságra, új bankszámlát nyitottak a PJSC Sovcombanknál, Oroszország egyik legnagyobb magántulajdonú bankjánál.
A Roszatom szerint tehát nincs gond, és március elején Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Paks II mindenképpen megépül, „nincs semmi okunk arra, hogy megváltoztassuk a korábbi terveket”. Ezen az sem változtatott, hogy azóta az orosz hadsereg elfoglalta Ukrajna legnagyobb atomerőművét, és a Roszatom közreműködött annak megszállásában, erőszakkal átvették a zaporozzsjai erőmű működtetését. A finn kormány szerint ez sérti a nemzetközi jogot, ezért eláll a Roszatommal közösen tervezett, a paksihoz hasonló atomerőmű építésétől. A magyar kormány részéről ilyen aggály cikkünk megjelenéséig nem merült fel.
Az új paksi blokkok megvalósítására 2014-ben kötött megállapodásokat keretbe foglaló,
Az eszközbeszerzések, elvégzett munkák, nyújtott szolgáltatások elszámolására orosz oldalról a már említett Vnyesekonombankot, magyar oldalról pedig az Államadósság Kezelő Központot jelölték ki. A törvénybe foglalt hitelfolyósítási megállapodásban késedelmes fizetés esetére késedelmi kamatról, súlyosabb esetben a hitel felhasználhatóságának felfüggesztéséről is szó esik, de felmondásra vonatkozó kitétel nincs a passzusok között. Nincs szó benne arról sem, hogy az esetleges vitákat milyen bíróság vagy hatóság elé kell vinni, azokat egymás között kell rendezni: „A Felek a jelen Megállapodás kapcsán felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik.”
A megállapodás alapján éves hitelkeretet állapítanak meg, a felhasználandó hitelösszegről a költségvetési időszak előtt legalább hat hónappal meg kell egyezni. A szöveg úgy is értelmezhető, hogy nem kell felmondani a szerződést, az magától is elhalhat.
A magyar kormányzat az orosz hitel előnyei között szokta említeni, hogy hosszú távú, a törlesztést csak 2031-ben kell megkezdeni, és korábban azzal kalkuláltak, hogy a már működő blokkok kitermelhetik a részleteket. Emellett nem a teljes, 10 milliárd eurós kölcsönre kell rendelkezésre tartási díjat fizetni, hanem csak az adott évben igényelt keretösszegre. Bármilyen kedvezők azonban a kondíciók, úgy tűnik, eddig találtak kedvezőbbet, az Orbán-kormány legalábbis élt a megállapodásban biztosított előtörlesztés lehetőségével. Az egyezség tavalyi módosításakor ott tartottunk, hogy Magyarországnak nem volt tartozása az orosz fél felé, és a Roszatomnál azt mondták, most is ez a helyzet. Vagyis kenyértörés esetén ezen a fronton nem lenne különösebb elszámolni való.
