Jó ideje ostorozzák a kormányt nyugdíjas szervezetek amiatt, mert direkt a valós áremelési ütemnél alacsonyabb mértékben emeli év elején a nyugdíjat, és emiatt csak év vége fele, utólag kapnak kompenzációt, kiegészítő emelést a jogosultak. Így nézett ki jövőre is, csupán 3 százalékos nyugdíjemelés van beépítve a költségvetésbe. Most azonban két fontos fejlemény is történt, ami után nagyon nehéz lesz a kormánynak kitartania a 3 százalék mellett.
Matolcsy György jegybankelnök egy tegnapi meghallgatáson árulta el, hogy a jegybank jövőre már 4,7-5,1 százalék közötti inflációra számít. Ugyancsak 5 százalék körüli inflációval jött elő az OECD legfrissebb előrejelzésében.
Gulyás Gergely miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kormány megvárja a jegybank december közepi előrejelzésének frissítését, és az alapján módosíthat. Most Matolcsy lényegében elárulta a december közepi jelentés számait. Így aztán 5 százalék körüli infláció ugyanekkora nyugdíjemelést indokolna.
És politikai megfontolások is abba az irányba mutatnak, hogy a kormány ne ragaszkodjon a valóságtól elmaradó 3 százalékos januári emeléshez. Mert ha ragaszkodna, akkor csak jóval a választások után, novemberben lehetne kiegészítő nyugdíjemelést végrehajtani. Politikai haszna is van azonban annak, hogy nem 3, hanem nagyobb mértékben emeli év elején a nyugdíjat. Aztán februárban pedig jön a teljes 13. havi nyugdíj, áprilisban meg a választások.
Mit jelent ez az átlagnyugdíj szintjén? Az idei 150 ezer forintos átlagnyugdíj jövő januárban eredetileg 154 500 forintra emelkedett volna a 3 százalékos emelés mellett. Ha viszont a 4,7 százalékos jegybanki inflációs számmal számolunk akkor a havi nyugdíj értéke 157 050 forint lenne, ha az 5,1 százalékos inflációs mértékkel, akkor pedig 157 650 forint lenne 2022 januárjától az átlagnyugdíj, számolta ki a Portfolio.hu.
Éves szinten a 3 százalékos emelés a mostanihoz képest 54 ezer forint pluszt jelentene, a 4,7-5,1 százalékos emelés viszont 85-92 ezer forintot.
