Olvasónk egy Facebook-bejegyzésből értesült arról, hogy az OTP-ben felvett 1,5 millió forint értékű svájci frankját sem forintra váltani nem tudja, sem vásárolni vele, ha kiutazik – a bankjegyeket ugyanis a kiadás másnapján bevonták a forgalomból.
Ferenc 12 évig élt és dolgozott Svájcban, nyugdíjas éveire azonban visszaköltözött Magyarországra a feleségével, így a kinti bankszámlájukat megszüntették. Mivel a svájci frankban jobban bíznak, pénztartalékukat egy lakóhelyükhöz közeli, vidéki OTP-nél nyitott devizaszámlára utalták át. A forintszámlájukra mindig csak annyit tesznek, amennyi a hétköznapi kiadásokra szükséges.
Ezt dobta a gép
Azért megesik, hogy nagyobb összeget kér le: március végén 30 ezer svájci frankot vett fel, majd április 29-én újabb 4700-at. A második pénzfelvétel után érte a hidegzuhany, ekkor értesült arról, hogy a 8-as sorozatú bankjegyeket a Svájci Nemzeti Bank április 30-án bevonta a forgalomból. A bevonás a 10, 20, 50, 100, 200 és 1000 frankos címletet egyaránt érinti.
Ferenc állítása szerint az először felvett összegből mintegy 12 ezer franknyit kapott olyan bankjegyekben, amelyeket egy hónap múlva bevontak a forgalomból. Ezt az összeget azonban még időben elköltötte a házuk felújítására, emiatt tehát nem érte kár. Az április 29-én felvett 4700 frankot viszont egy az egyben másnap bevont bankjegyekben adta ki neki a pénztáros, így lett 1,5 millió forint értékű forgalomképtelen frankja.
A banknál május 3-án panaszt tett – a reklamációs jegyzőkönyv szerint a bank az ügy kivizsgálását ígérte.
A bevonás napján is szabályos a forgalmazás
A Magyar Nemzeti Bank-tól megszokhattuk, hogy ha forintbankjegyeket vagy érméket von ki a forgalomból, jó előre, többször is közleményben értesít erről, hogy megfelelő felkészülései időt biztosítson. Megkeresésünkre azt írták, hogy a legtöbb külföldi jegybank is ezt a példát követi a saját valutájával kapcsolatban, azonban a jegybankok között nincs „értesítési kötelezettség”. Az MNB a forint kibocsátója, valutakereskedéssel- és ellátással a kétszintű bankrendszer létrejötte óta (több évtizede) nem foglalkozik, az a kereskedelmi bankok feladata – jegyezték meg.
Vagyis az MNB-nek nem feladata, hogy tájékoztasson a valutákat érintő változásokról. Minden valutaforgalmazó saját felelőssége, hogy az általa kezelt valutákról megfelelő információkkal rendelkezzen. A kereskedelmi bankok és a pénzváltók minden törvényes fizetőeszköznek számító bankjegyet és érmét saját üzleti feltételeik szerint forgalmazhatnak, a kibocsátó bank rendelkezését figyelembe véve. Az MNB azt írta, főszabály szerint
- a bank/pénzváltó a törvényes fizetőeszköznek számító valutákat egészen a bevonásának napjáig jogszerűen forgalmazza.
- Nincs olyan jogszabály, amely alapján kötelesek az ügyfél kérésére azokat beváltani újabb sorozatú bankjegyekre, amíg a régi sorozat is törvényes fizetőeszköz.
- A reklamációt a kereskedelmi bank a saját üzleti feltételei szerint köteles kivizsgálni.
A bank a valutakatalógusból tájékozódott
Ha valaki valutát venne fel a devizaszámlájáról, azt minimum két munkanappal korábban be kell jelenteni az OTP-nél – erősítette meg a bank, amit olvasónk is tapasztalt. Magyarázatként azt írták, időre van szükség, hogy beszerezzék a megfelelő minőségű bankjegyeket (amit sok esetben külföldről vásárolnak), és aztán el is juttassák az adott fiókba.
Az OTP egy szerződött partner útján karbantartott és aktualizált valutakatalógusból értesül a bevonásokról – írták. Az adott ország jegybankjának döntésétől függ az értesítési időpont, tehát ha a svájci jegybank április 28-án jelentette meg a 30-i bevonásról szóló döntését, értelemszerűen hamarabb a bankok sem értesülnek erről – tették hozzá. A fiókok tájékoztatására van protokoll, ők is csak a jegybanki döntés után kaphatnak tájékoztatást.
A konkrét esetről azt írta az OTP megkeresésünkre, hogy április 28-án jelentette meg a svájci jegybank honlapján az április 30-i bankjegybevonási határidőt, illetve az egyéb feltételeket, nem volt korábbi információ erről. Az általuk is használt valutakatalógus pedig április 29-én frissült. Aznap, amikor olvasónknak kiadták a bankjegyeket.
Mivel a bevonási határnapig forgalomképesek a bankjegyek, így azok forgalomba hozatala nem korlátozott. Kivéve, ha az adott jegybank más szabályt hoz – akkor ahhoz igazodik az OTP is. Emellett a nemzetközi beszerzési és értékesítési lehetőségek is meghatározzák a határidőket.
Elismerték, ha semmilyen információ nem áll rendelkezésre a bevonásról, akkor előfordulhat, hogy egy hónap múlva vagy akár másnap bevont valutabankjegyet adnak ki. Egyébként is előfordul, hogy az ügyfelek a bevonás előtt rövid idővel is elfogadják ezeket a bankjegyeket, hiszen a tranzakciók lebonyolításához felhasználható törvényes fizetőeszközről van szó.
Ha panasz van emiatt, minden esetet egyedileg vizsgálnak meg, és az egyedi körülmények alapján hoznak döntést.
Svájcban is nagy a felfordulás
Megnéztük, milyen információk érhetők el a svájci jegybank oldalán az olvasónkhoz került, április 30-án bevont 8-as széria bankjegyeiről. Találtunk tavaly május 15-én kiadott közleményt, de abban még csak azt írták, hogy 2021 első félévében lesz a bevonás, valamint hogy két hónappal korábban értesítenek a pontos dátumról. 2021. március 1-jén (azaz a bevonás előtt két hónappal) kitett hirdetményükben is említik a 8-as széria bankjegyeit.
Hogy erről kellett volna-e értesülnie az OTP-nek valamilyen csatornán, azt nem tudjuk, de az idevágó magyar szabályok szerint a bank akár a bevonás napján is kiadhatja a bankjegyet, ezzel nem követ el törvénytelenséget. Az is igaz, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Svájcban is sokaknak okozott kellemetlen meglepetést a 8-as sorozat bevonása, illetve annak körülményei.
A svájci SRF riportja szerint felfordulást okozott Svájcban, hogy mindössze két nap állt rendelkezésre az intézkedésre, mert a jegybank április 28-án, szerdán jelentette be, hogy 30-án lehet utoljára fizetni a szóban forgó 8-as sorozat különböző címleteivel. Azután már csak a megadott postahivatalokban és a nemzeti bankban lehet átváltani a bankjegyeket.
Ahogy Magyarországon, Svájcban is népszerűbb lett a készpénz, az elmúlt években tapasztalt pénzügyi válság, euróválság, majd a koronavírus okozta krízis okán a svájciak is egyre több készpénzt halmoztak fel. A riport szerint a forgalomban lévő készpénz több mint felét halmozzák fel, és a régi bankjegyek nagy része valószínűleg széfekben, dobozokban és matracok alatt pihen. Sokan el akarják kerülni ezzel a negatív kamatlábakat, egy része pedig feketepénz lehet.
A rövid határidő miatti kritikára a svájci jegybank azt közölte, hogy a szabályoknak megfelelően járt el. Arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy a visszahívás egyik célja a feketepénzek eltüntetése volna. Mindenesetre annak, aki nagy mennyiségű régi bankjegyet akar kicserélni, igazolnia kell a pénz eredetét. Így a cserekampány révén a svájci jegybanknak lehetősége van a piszkos pénzek felkutatására is.
Két hét múlva kicserélte az OTP a bevont bankjegyeket
Az MNB azt írta, a bevont külföldi fizetőeszközök váltásáról közvetlenül a kibocsátó ország jegybankjának honlapjáról vagy a számlavezető banknál érdemes tájékozódni.
A svájci jegybank tájékoztatójából kiderül, hogy náluk, illetve további kijelölt bankfiókokban lehet visszaadni a bevont bankjegyeket. Európai ügyfélként az itteni bankszámlára utalják át a pénzt. Vagyis úgy tűnt, hogy ha olvasónk készpénzhez akar jutni, el kell utaznia Svájcba, majd vissza, és újra le kell rónia a borsos készpénzfelvételi díjakat. A tájékoztató szerint a csere postai úton is lehetséges, de a nemzeti bank nem vállal felelősséget a szállításért.
Ferenc problémája végül egyszerűbben oldódott meg: felhívták az OTP-fiókból, hogy kicserélik a bankjegyeket, az ügyintéző közlése szerint méltányosságból. Azóta megérkezett a bank hivatalos válasza is, ebben azt írták, a megnyugtató rendezés érdekében cserélték ki díjmentesen a bankjegyeket.
