Gazdaság nyugdíj

Még a nyugdíjunkból is lecsipkedhet a koronavírus

Ha csökkent a bérünk, ha fizetés nélküli szabadságon voltunk, ha leállt a gyárunk, az mind beleszámíthat.
Korábban a témában:

A járványhelyzet kapcsán több olvasónk érdeklődött, milyen hatással lesz a nyugdíjukra a válság miatt hozott számos munkaügyi intézkedés. Erre általánosságban az a válasz, hogy a nyugdíj összege függ az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó „életpálya”-átlagkereset összegétől, vagyis számít minden ledolgozott napunk és minden – a nyugdíjnál figyelembe vehető – keresetünk. Az is, ami kiesik. Hogy a koronavírus-válság hatással lesz-e a nyugdíjunkra, az attól függ, hogy a munkáltatónk miként tudta átvészelni a járvány időszakát, rákényszerült-e létszám-, illetve bércsökkentésre, volt-e leállás, kellett-e fizetés nélküli szabadságra mennünk.

Kevesebb lesz a nyugdíjam attól, ha csökkentett munkaidőben dolgozom?

Viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat azok, akiknek megmaradt az állásuk, „csupán” csökkent a munkaidejük és a bérük. A nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő ugyanis nem csökken amiatt, hogy csökkentett munkaidőben kellett dolgozni: az egy nap akkor is egy napnak számít, ha nyolcórás, és akkor is, ha ennél kevesebb idejű. És az sem számít már, ha esetleg kevesebbet kerestünk a minimálbérnél.

Viszont azokra a hónapokra, amikor csökkentett munkaidőben dolgoztunk csökkentett bérért, csak ezt a kisebb bért fogják figyelembe venni a nyugdíj kiszámításánál. És amennyiben a keresetünk a minimálbér alá csökkent, akkor a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati időnél arányosítani kell, ami szintén faraghat a nyugdíjból egy keveset.

Beleszámít-e a szolgálati időbe a járulékmentesség időszaka?

Négy hónapra – márciustól júniusig – kaphatott először 11, később már 21 főtevékenységű vállalkozás járulékmentességet, ami azt jelenti, hogy a munkaadónak nem kell 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizetnie a bérek után, a dolgozóktól pedig nem vonják a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot, valamint a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

Mivel az erről szóló rendelet kimondja, hogy a járulékfizetési kedvezmény nem érinti a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci jogosultságot és az ellátások összegét, így a márciustól júniusig terjedő időszakra is biztosított lesz. Vagyis ez az időszak is beleszámít a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, és a keresetet is figyelembe kell majd venni a nyugdíj megállapításakor, mégpedig úgy, mintha meg lettek volna fizetve a járulékok. Hasonló a helyzet a kisadózóknál is, akiket 26-féle tevékenységnél mentesítettek az adófizetés alól.

Milyen kieséssel kell számolni, ha leáll az üzem?

Számos helyen annyira visszaestek a megrendelések, vagy nem volt alapanyag-utánpótlás, hogy emiatt le is álltak az üzemek. Az állásidőre alapbért kell fizetni a dolgozóknak a Munka Törvénykönyve alapján, tehát ez az időszak is biztosított időnek számít, szolgálati időt képez. Nyugdíj szempontjából azonban negatív következmény lehet, hogy a dolgozó nem a szokásos bérét kapja, amiben lehetnek pótlékok és egyéb növelő tényezők is, hanem csak az alapbérét – így csak az alapbért fogják figyelembe venni az állásidőre a nyugdíj kiszámításánál.

Minek számít a fizetés nélküli szabadság?

A dolgozók megtartása, illetve a költségek mérséklése céljából számos munkáltató kezdeményezte, hogy a dolgozók menjenek fizetés nélküli szabadságra, amíg nem tud helyreállni a termelés. Ehhez a dolgozó hozzájárulása is kellett. Ha belementünk a fizetés nélküli szabadságba, akkor ez az idő nyugdíj szempontjából nem számít biztosított időnek, és mivel keresetet sem kapunk, így a nyugdíj összegénél is veszítünk vele.

Mihez kezdhetek, ha lapátra tett a cégem?

Tízezrek szembesülhettek azzal is, hogy felmondtak nekik. Szerencsés esetben tudtak igényelni álláskeresési ellátást, legfeljebb 90 napra, és mivel a járadékból nyugdíjjárulékot is vonnak, ez az idő beszámít nekik a nyugdíj szempontjából. De ha a járadékos időszak letelt, és még mindig nincs munkájuk, az már tiszta veszteség a nyugdíjszámításnál. Az álláskeresési járadék (fizetésnél jóval kisebb) összegét csak akkor veszik számításba a nyugdíj összegénél, ha az az igénylőnek kedvezőbb.

Akik nem voltak jogosultak álláskeresési ellátásra, és munkát sem tudtak szerezni, azoknak a munka nélkül töltött időszak egésze teljesen kiesik a nyugdíjnál.

A nyugdíjhoz közel állókat különösen rosszul érintheti az elbocsátás, főleg ha később nem is tudnak munkát találni. Koruk miatt ez esélyes. Viszont hiába nem tudnak munkába állni, nem mehetnek előbb nyugdíjba. Nekik lehet menekülőút (a nyugdíjkorhatár előtt öt éven belül) az úgynevezett nyugdíj előtti álláskeresési segély, amely maximum a minimálbér 40 százaléka, idén legfeljebb bruttó 64 400 forint lehet. Akárcsak az álláskeresési járadékból, a segélyből is vonnak szja-t és nyugdíjjárulékot, így a szolgálati időbe beszámít. Az összeg nem túl kecsegtető, viszont aki megfelel a feltételeknek, és nem tud állást szerezni, az áthidalhatja a nyugdíjig hátra lévő időt. Összegét szintén csak akkor veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításánál, ha az igénylőnek az lenne a kedvezőbb.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.