Gazdaság nyugdíj

Humánkatasztrófa fenyegeti a kevés nyugdíjból nyomorgókat, akik most éhesek

A 13. havi nyugdíj ugyan remekül hangzik, de inkább azonnali gyorssegélyre lenne szükségük az időseknek.
Korábban a témában:

Tíz napba telt, mire előállt egy kormánytag, és tisztázta, miként értendő a 13. havi nyugdíjról tett miniszterelnöki ígéret, az viszont nem derült ki, miért lebegtették ilyen sokáig ezt a több mint kétmillió időst érintő, választási fogásnak sem utolsó kérdést.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként Orbán Viktor április 6-án lengette be a pluszpénzt, de a megfogalmazása alapján még a nyugdíjas szervezetek számára sem volt egyértelmű, mire számíthatnak az idősek. Az egyik értelmezés szerint 2021-től évente csak egy-egyheti plusznyugdíj lesz, a másik szerint évről évre egy-egy héttel több, míg 2024-re beérik a 13. havi nyugdíj.

A 24.hu rögtön a kormányfői bejelentés után kérte a nyugdíjügyekben illetékes EMMI-t, hogy magyarázza el a részleteket, de Kásler Miklós tárcája azóta sem reagált megkeresésünkre. Pedig jelentős különbség van a két verzió között, nem mindegy, hogy egyheti juttatásról – ez az átlagnyugdíjasnak bő 30 ezer forintot jelent, és összesen 70 milliárd forintba kerül a költségvetésnek –, vagy annak többszöröséről, évente emelkedő pluszpénzről van szó. Végül Tállai András államtitkár oszlatta el a kétségeket, a Magyar Nemzetnek nyilatkozott arról, hogy nem megszorításokat, hanem a társadalom életét megkönnyítő lépéseket tesznek, és 2024-re visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, jövő februárban ebből megkaphatják az első heti részletet az idősek.

Az idei évben viszont nem várható plusz pénz, sőt esélyes, hogy nyugdíjprémium sem lesz, mert a gazdaság is beteg. Prémiumot ugyanis csak akkor kaphatnának a nyugdíjasok, ha a GDP 3,5 százaléknál erőteljesebben nőne, de az előrejelzések szerint ennek nincs realitása. Még a legvérmesebb jóslat, Matolcsy György jegybankjának bő 2 százalékos prognózisa is kevesebb ennél, de Varga Mihály pénzügyminiszter a recessziót sem tartja kizártnak.

A nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj hasonló – ha adják van, ha nem jó a gazdaság teljesítménye, vagy megvonják, nyoma sem marad, mert nem épül be a nyugdíjba. A szakértő és a nyugdíjas szervezetek szerint most inkább azonnali segítség kellene az alacsony nyugdíjúaknak, és ez talán még kevesebbe is kerülne, mint a beharangozott jövőbeni terv.

NYUSZET: Most kell a segítség, mert enni is most kell

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint humánkatasztrófa fenyegeti a nyugdíjasokat, és erre nem gyógyszer egy távoli egyheti plusznyugdíj ígérete. A kevés nyugdíjból nyomorgók most éhesek, most kell nekik a pénz – szögezték le. A hét nagy nyugdíjas érdekvédelmi szervezetet tömörítő NYUSZET továbbra is kéri a kisnyugdíjasok számára már korábban is követelt egyszeri, legalább 50 ezer forintos gyorssegélyt.

Ők úgy látják, annak ellenére, hogy a kormány – és maga a miniszterelnök is – többször hangoztatta, hogy „senkit nem hagynak az út szélén”, a nyugdíjasokat a hatalom máris otthagyta, s egészen jövő februárig nem is akar lehajolni értük – írták minapi közleményükben. A miniszterelnök ígérete szerint jövő februárban „ad” egyheti pluszt, de ez most nem segít a kisnyugdíjból tengődő tízezreken. Hiszen az árak most szöknek az egekbe, most kellene a segítség – érvelt Juhász László, aki a NYUSZET soros elnöki tisztsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője is.

A 13. havi nyugdíj első hetének a folyósítása februárban arra sem elég jó ígéret, hogy ideig-óráig elhallgattassa a korosztály képviselőit. Sőt, még hangosabban fogják kérni újra meg újra a segítséget

– borítékolta. Juhász László emlékeztetett: a szervezet legutóbb március elején hívta fel az illetékesek figyelmét a nyugdíjrendszer anomáliáira, különösen a januári, az alultervezett infláció miatt mindössze 2,8 százalékos éves nyugdíjemelés tarthatatlanságára. A járvány előrehaladtával viszont világossá vált, hogy az alacsony nyugdíjból élők, különösen a 70 év felettiek számára a pandémia nem csupán bezártságot, magas egészségügyi kockázatot, hanem – elsősorban az élelmiszerárak elszabadulása miatt – súlyos anyagi ellehetetlenülést is jelent.

Önkéntesek szállítanak ebédet egy 65. életévét betöltött férfinak koronavírus-járvány idején Orosházán. Fotó: Rosta Tibor /MTI

A NYUSZET először március 30-án kérte nyílt levélben a miniszterelnököt, hogy egyszeri 50 ezer forintos juttatással segítse a havi 150 ezer forint alatti nyugdíjból élőket, s kiemelt összeggel támogassa az ennél is alacsonyabb havi nyugdíjból tengődő idős embereket. Ez megakadályozta volna a drasztikus áremelkedések miatti további elszegényedést. A kabinet nem teljesítette a kérést, a kormányfő viszont jelezte, hogy majd jövő februárban érkezik egyheti plusznyugdíj. Ebből most nem lehet kenyeret venni – szögezte le keserűen Juhász László.

Kérik továbbá, hogy a 2,8 százalékos inflációs előrejelzésen alapuló nyugdíjemelést azonnal korrigálják 4 százalékosra, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap segélyezésre fordítható méltányossági keretét érzékelhetően emeljék meg, és abból gyorsított eljárásban segítsék ki a legnagyobb bajban lévő időseket. Meggyőződésük, hogy a kormány számára – a felhatalmazási törvényből fakadó lehetőségek ellenére – jobb és olcsóbb megoldást jelenthet a javasolt tűzoltás, mint az utolsó pillanatban elhárítani egy súlyos humánkatasztrófát. Tisztában vannak vele, hogy most a gazdaságnak is szüksége van támogatásra, ám azoknak is most kell segíteni, akik nyomorognak, éheznek és az „út szélén állnak”.

Simonovits nyugdíjplafont és reformot sürget

Kellett már valamit lépni, mert 2016 és 2020 között nagyon lemaradtak az ellátások a keresetek mögött, de ha nem lesz plafon a 13. havi nyugdíjnál, akkor gyűlölet tárgya lesz – véli  Simonovits András nyugdíjszakértő. Példaként említette, hogy egy 600 ezer forintos jutalom (vagyis egy 13. havi nyugdíj) 2024-ben több lenne, mint egy 46 ezer forintos havi nyugdíj éves összege, megfejelve a 13. havi juttatással.

Mint az ÉS-nek írt cikkében fogalmazott, rosszul időzített és részleteiben rossz a 13. havi nyugdíj „visszaépítése”. Támogatva több közgazdász (például Berlinger Edina és Surányi György) jövedelemprogramjait, kiegészítésként egy azonnal megvalósítható hárompontos nyugdíjtervet körvonalazott:

  • Rendezzék a nagyon alacsony összegű nyugdíjakat.

A 30 ezer forintos nyugdíjakat fel kellene emelni 50 ezerre, az 50 ezreseket 60 ezerre, és a 60 ezreseket 65 ezerre. A 70 ezer és a fölötti nyugdíjakat egyelőre nem bolygatná. Ez becslése szerint évente legfeljebb 20 milliárd forintba kerülne.

  • Adjanak gyorssegélyt a szűkölködő időseknek.

Akár minden 150 ezer forint alatti ellátottnak adhattak volna 30 ezer forintot. De ha ez drága, akkor csak az 50 ezer forint alatti nyugdíjaknál adjanak 30 ezer forintot, és ahogy nő a nyugdíj, minden plusz ezer forintra 300 forinttal csökkentsék a gyorssegélyt, hogy az 150 ezer forintnál megszűnjön.

  • Állítsák vissza a rugalmas nyugdíjkorhatárt.

Például 62 és 70 év között bárki szabadon megválaszthassa, hány évesen megy nyugdíjba, vállalva a rövidebb járulékfizetéssel és a hosszabb nyugdíjas időtartammal járó csökkentett nyugdíjat. Cserébe a nyugdíjhoz közel állók közül kevesebben válnának kényszerűségből munkanélkülivé.

Tállai András bejelentése szerint 2021-ben 70 milliárd forintba kerülhet a 13. havi nyugdíj első heti részlete. Ez alig 1,5 ezreléke a tavalyi, a KSH becslése szerint 46 787 milliárd forintos GDP-nek. A nyugdíjszakértő szerint ha már 13. havi nyugdíjat akartak, az egész programot előre lehetett volna hozni egy évvel, és már idén májusban ki lehetett volna osztani az első egyheti plusznyugdíjat. Ekkora összeg semmiség, ennek 20 százalékát, 14 milliárd forintot szórt ki a kormány tavaly év  végén a határon túli magyar futballcsapatok támogatására – emlékeztetett.

Megismételte: minden tb-nyugdíjat plafonozni kellene, a jutalmakat pedig különösen. Ha lenne a heti, majd havi jutalmon egy 25-50-75-100 ezer forintos plafon, akkor a költsége is feleannyi lenne. Vagy lehetne alkalmazni a gyorssegélynél vázolt modellt is.

A középtávú nyugdíjproblémák rendezését Simonovits András későbbre hagyta volna. Szerinte a kormány látványpolitikáját bátran el kell utasítani, de nem szabad elfelejtkezni a nyugdíjrendszer középtávú feszültségeiről. A vihar elvonulta után a 13. havi nyugdíj visszavezetése helyett a jelenleginél jobb indexálást és egyéb szerkezeti reformokat kellene megvalósítani. Addig azonban tüzet kellene oltani.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.