65 múltam, két éve vagyok nyugdíjas. Elváltam, egyedül élek. Nem volt magas a fizetésem, a nyugdíjam sem az. A havi juttatás élelemre elég, de az életben más dolgokra is szükség lehet
– így reagált olvasónk arra a cikkünkre, amely szerint nehezen jönnek ki a nyugdíjasok a pénzükből, és hogy sokuknak nincs semmi tartalékuk.
Nyugdíjas olvasónk azért fordult hozzánk, mert arra kötelezték, béleltesse ki a kéményét, de nem tudja, hogy miből, mert nincs tartaléka. Úgy tűnik, ez senkit nem hat meg.
360 ezer forint lenne a kéménybélelés
A férfi 20 éve lakik VII. kerületi társasházi lakásában – gázkonvektorral fűt, és a vízmelegítője is gázzal működik. Májusban kapott egy végzést a katasztrófavédelemtől: igazolja, hogy kibéleltette a kéményét. Nem tudja igazolni, mert nem tudja kifizetni a bélelés 360 ezer forintos költségét. Bírságot is kilátásba helyeztek a végzésben, és mint kiderült, a gázszolgáltatásból is kikapcsolhatják, ha nem tesz semmit.
Egyébként előzetesen nem volt tudomása arról, hogy ki kellene béleltetnie a kéményét, mert a kéményseprő nem mondta neki az előző években. A tanúsítványra ugyan bejegyezték a 2E-kódot (a hibajegyzék szerint ez azt jelenti, hogy nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota), és 2018-ban írt a kéményseprő figyelmeztetést is, amelyben az állt, hogy a „kéményjárat belső felülete állagromlott”. De hogy kéménybélelést várnak el, azt laikusként ebből ő nem tudhatta.
A férfi azt sem érti, miért nem a ház közös költségéből fizetik a kéménybélelést, ahogy 2015 előtt tették. Szerinte csalással változtatták meg az erről rendelkező szervezeti és működési szabályzatot.
A lakók döntenek, ki viselje a kéménybélelés költségét
Hogy milyen szabályok vonatkoznak a társasházi kémények bélelésére, azt a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke, Bék Ágnes foglalta össze egy 2013-as cikkében – megkerestük őt, és azt mondta, az abban foglaltak változatlanul érvényesek. Ha a kéményseprő úgy látja, a kéményt ki kell béleltetni, akkor nincs apelláta. Esetleg a jegyzőtől vagy a katasztrófavédelemtől lehet független szakértői felülvizsgálatot kérni.
A gyűjtőkémény, amibe többen köthetik be a gázkészülékeket, mindenképpen közös tulajdon, közös költség. Az egyedi kémények közül a cikk szerint az tekinthető közös tulajdonnak, amely a társasház felépítésekor megvolt – ezek általában a téglából álló kürtőnyílások a pincétől a tető feletti részig. A későbbi években végzett átalakítás után – főleg a cirkófűtésre áttéréskor – azonban már nem tekinthető közös tulajdonnak. Olvasónknál konvektor van, már régóta.
A társasházi törvény szerint az egyedi kéményeknél a szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni, ki viseli a kéménybélelés költségét. Ehhez közgyűlési határozat kell.
Korábban közös költség volt, már nem
Olvasónk házában egyedi kémények vannak. Korábban valóban az volt az szmsz-ben, hogy minden kéménnyel kapcsolatos költséget a társasház visel, 2015-től azonban az egyedi kémények bélelése a tulajdonos feladata és költsége lett. Olvasónk – aki szerint csalással írták át az szmsz-t – törvényességi felügyelet kért, de a jegyző nem talált jogszabálysértést, tudtuk meg a közös képviselőtől.
Azt is elmondta, öt-hat éve jellemző, hogy tömegével írják elő a kéménybélelést. Erre válaszul számos társasházban döntöttek úgy a lakók, hogy egy-egy kéményjárat bélelését nem szeretnék a közös költségből állni – csináltassák meg azok a lakók, akik azt a kéményt használják. Elmondása szerint olvasónk házában is ez történt.
Többe kerülne, ha a közös költségből állnák
A közös képviselő úgy véli, ha a közös költségből menne még mindig az összes bélelés, az a legfelső szinten lakó olvasónknak magasabb költséget jelentene, mintha saját maga végezteti el a munkát. Minél lejjebb lakik ugyanis valaki, annál drágább a bélelés.
Elmondása szerint rengeteg költsége volt amúgy a házaknak 15 év alatt az egyre újabb kötelező előírások miatt – először át kellett építtetniük a kéményfejeket, aztán le kellett cseréltetniük a kéményseprőjárdákat, kéményajtókat, aztán meg béleltetniük kellett. Érti, hogy erre biztonsági okokból volt szükség, de mint megjegyezte, irdatlan sok pénzt emésztett fel, sokkot okozva a tulajdonosoknak.
Ő mindig szól a lakóknak, ha a kéményseprői tanúsítvány alapján teendő van, olvasónknak is szólt. Tapasztalata szerint ugyanis a lakástulajdonosok a tanúsítványból nem tudják, mi a teendőjük, szóban pedig nem feltétlenül tájékoztatják őket a kéményseprők.
A kéményseprők szerint minden világos
A Főkétüsz hangsúlyozta, a kéményseprőknek a jogszabályban előírt hibakódokat kell használniuk, melyek magyarázata a tanúsítvány hátoldalán szerepel, valamint elő van írva nekik, hogy szóban is tájékoztassanak, válaszoljanak az ügyfél kérdéseire. Sőt, mint a konkrét esetben is, ha nem lett kijavítva a hiba, egyedüliként az országban az úgynevezett figyelemfelhívás nyomtatványt is átadják – amely azt a célt szolgálja, hogy az el nem hárított hibáról írásos, szöveges tájékoztatást adjanak. Olvasónk számára ugye az „állagromlott” megállapítás sem tette világossá, hogy ki kell béleltetnie a kéményét.
Azt is írták, szolgáltatási területükön nem állapítanak meg a korábbinál több olyan kéményhibát, ami kéménybélelési kötelezettséget vonna magával.
Elmagyarázták továbbá, hogy a kéménybelső állapotromlása két okból is veszélyt jelent.
- Falazott kéményeknél a belső felület korróziója, a fugák eltűnése miatt a kémény több helyről úgynevezett fals levegőt kaphat, ami jelentősen rontja a huzathatást, így az égéstermék nem tud távozni a kéményen keresztül, ami szén-monoxid visszaáramláshoz vezethet.
- Az eltűnt fugák miatt meglazult téglák, illetve kipergett kötőanyag eldugíthatja a kéményt. Mindez veszélyeztetheti az ott lakókat.
A belső állagromlottság javítására a kéményseprők szerint több műszaki megoldás létezik, illetve meg is lehet szüntetni a kéményhasználatot, és áttérni más fűtési, melegvíz-előállítási megoldásra. Ilyenkor a tüzelőberendezés leszerelése után kéményseprő-ipari nyilatkozatot kell megrendelni, és helyszíni vizsgálat után a kéményseprő feladata megállapítani, megfelelő volt-e a kivitelezés. Megjegyezték, ha egy kéményt működőből tartalékká minősítenek át, az általában csökkenti az ingatlan értékét.
A kéményseprők kötelesek jelenteni, ha elmaradt a hibajavítás
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt írta, amennyiben a tulajdonos a következő kéményellenőrzésre nem javíttatta ki az előző alkalommal a tanúsítványon kóddal jelzett hibát, akkor azt a kéményseprőnek már életveszélyes hibaként kell kezelnie, és a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság felé írásban be kell jelentenie. Erről a lakástulajdonost is értesítik.
Hangsúlyozták, ha valaki nem bélelteti ki a kéményt, nem a büntetés a cél, hanem az épületben élők biztonsága, az életveszélyes helyzetek elkerülése.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László
