Gazdaság

Ha év végéig nem lépnek, ez vár az evásokra

Korábban a témában:

November közepén még több mint 16 ezer evás nem döntötte el, hogyan szeretne adózni jövőre. Egy biztos, evázni már nem lehet január elsejétől. Sokak számára megoldás lehet a katázás, de lesznek, akiknek az általános szabályok szerinti adózás a célra vezetőbb. Bevételtől, költségtől, létszámtól függhet a döntés. A szakértő egyet nem feltételez, hogy tömegével kiváznának az evások.

Választani kell, vagy átsorolják az evást

Az eva január elsejei megszűnésével jövedelemadózás szempontjából több adónem is szóba jöhet:

  • egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy a kisadózás (kata),
  • egyéni cégnek, bt.-nek, kkt.-nak és ügyvédi irodának a kata, a kiva vagy a társasági adó,
  • a többi eva-alanynak a kiva vagy a társasági adó közül kell választania.

A gazdálkodás, költséghányad és az alkalmazotti létszám függvényében lehet eldönteni, melyik adózás lehet a legkedvezőbb. Ha az adózó nem jelentkezik be a kata vagy kiva alá, akkor egyéni vállalkozóként szja-, társas vállalkozásként pedig társasági adóalannyá válik 2020. január 1-től. Ha valaki így jár, de alapvetően katázni vagy kivázni szeretne, annak jó hír, hogy később, év közben is áttérhet ezekre az adónemekre.

Az áfánál is van választási lehetőség. Lehet kérni alanyi áfamentességet (évi 12 millió forint árbevételig), ingatlanok értékesítése, bérbeadása esetén az adókötelessé tételt, az áfa megállapítására pedig pénzforgalmi elszámolás is választható.

Eva kontra kata

A kiindulópont, hogy az evás adózó főállásúként évi 30 millió forint áfás evaalapig adózhatott kedvezményesen, 37 százalékos kulccsal, felette 50 százalékos volt az adó.  Az evaadó kiváltotta egyéni vállalkozóknál

  • a vállalkozói személyi jövedelemadót,
  • a vállalkozói osztalékalap utáni adót és
  • az általános forgalmi adót,

társaságok, egyéni cégek esetén

  • a társasági adótosztalék utáni személyi jövedelemadót,
  • a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót és
  • az általános forgalmi adót.

Emellett a foglalkoztatót terhelő szociális hozzájárulási adót (17,5 százalék), szakképzési hozzájárulást (1,5  százalék) és az egyéni járulékokat (18,5 százalék) is meg kellett fizetni.

A kisadózók tételes adójánál (kata) viszont a kedvezményes tételes adózási lehetőség jelenleg évi 12 millió forintos árbevételi határig lehetséges. A tételes adó főállásban minden hónapban 50 ezer forint, de lehet havi 75 ezer forintot is fizetni fixen, ez utóbbi esetben a társadalombiztosítási ellátások számításának alapja magasabb. Ha átlépi a katás az évi 12 millió forintot, akkor a 12 millió forint feletti árbevételre 40 százalék adót kell fizetnie. A kataadón kívül csak iparűzési adót kell fizetni az adózónak.

12 millió forint alatt és felett

Az RSM senior adótanácsadója, Kéri Erika úgy véli, hogy mivel a kata 2012 decembere óta választható, azok az evások, akiknek évi 12 millió forint körül volt az árbevételük, nagy valószínűséggel már áttértek a kisadózásra, ha az kedvezőbb lehetett nekik.

A szakértő szerint azonban még akkor is érdemes kiszámolni, hogy hogyan járna az adózó az evához képest a katával, ha 15-20 millió forint az éves bevétele. Ugyanis a 40 százalékos adót csak a 12 millió forint feletti részre kell megfizetni, és a katában nem kell számolni sem a társasági adóval, sem az osztalékadóval. Vagyis elképzelhető, hogy még így is a kata lehet a legjobb választás az evázónak.

Aki egyéni vállalkozással, kkt-val, vagy bt-vel evázott, az mind választhatja a katát, kft. azonban nem.

Kata, költség, munkakörülmények

Az árbevételen kívül a vállalkozási tevékenység költségigénye is döntő lehet, mert katánál nem lehet a költséget elszámolni. Ezért ha nem jelentéktelen, vagy kifejezetten nagy a költségarány a bevételhez képest, akkor célszerűbb lehet a társasági adózást választani.

A katánál jelenleg hétből két feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ne minősítse a NAV munkaviszonynak a vállalkozást:

  • A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
  • Naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles megrendelőtől szerezte. (Az egy partnernek szóló 1 millió forint feletti éves számlázásról mindkét félnek adatot kell szolgáltatni a NAV felé.)
  • Az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzéséhez.
  • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
  • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
  • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Mivel az evánál nem voltak ilyen szabályok, ezt is figyelembe kell venni, ha valaki katára térne át. Eddig nem lehetett hallani arról, hogy a fenti szabályok miatt kizárt volna katázót a NAV a kisadózás lehetőségéből, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem élne az adóhatóság ezzel az eszközzel. A felreppent hírek alapján nem kizárt, hogy a jövőben szigorítás lesz a katánál, de 2020. január 1-jétől erre még nem kell számítani – jegyezte meg a szakértő.

A kiva választását is érdemes mérlegelni

Kivába bejelentkezni évi 1 milliárd forintos árbevételig, legfeljebb 50 fő foglalkoztatása mellett lehet, a felső plafon pedig 3 milliárd forintnál és 100 fős létszámnál húzódik. Azt szokták mondani, hogy a kiva akkor javasolható leginkább, ha jelentős a bérköltség. Kivázva ugyanis a személyi jellegű kifizetéseken (ideértve a bérköltséget, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatásokat) 7% megtakarítás érhető el a 2020-tól alkalmazandó 12 százalékos adókulccsal számolva.

Ha azt nézzük, hogy aki eddig evázott, annak az éves bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg, emellett viszont nem valószínű, hogy jelentős összegű bérköltséget számolt el, hiszen evásként a felmerült költségek nem csökkentethetik az adóalapot. Ebből kiindulva, pusztán a személyi ráfordítások kedvezőbb adózása miatt a szakértő szerint nem biztos, hogy az evások tömegesen térnének át a kivára.

Ugyanakkor, a váltásnál érdemes megfontolni a helyi iparűzési adón elérhető megtakarítást is: a kivások az iparűzési alapot a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében jogosultak megállapítani, ami sokak számára kedvező lehet és kompenzálhatja a társaságiadó-mérték és a kiva mérték közötti különbözetet. Mérlegelni érdemes azt is, hogy ha kivázva, osztalékágon akarja kivenni a profitot az adózó, akkor az után is meg kell fizetnie a 12 százalékos kivát. Azoknak, akik beruházást terveznek és a társaság nyereségét inkább bent hagynák a cégben, mindenképpen érdemes ezzel az opcióval is számolni – tette hozzá.

Másodállásban is választani kell

Másodállású evás főállás mellett az evalap 4 százaléka után fizette a járulékokat (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot), továbbá a szociális hozzájárulási adót, nyugdíj mellett pedig az evaalap 10 százaléka után fizette meg a nyugdíjjárulékot (10 százalék), továbbá a havi 7500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha valaki másodállású evás volt, annak érdemes átgondolni, hogy bevétele folyamatosan, vagy alkalomszerűen keletkezik-e. Ha jellemzően havonta, akkor számára kedvező lehet a havi fix 25 ezer forint megfizetése mellett másodállásban katázni. Ha viszont csak évente egy-két projektje van, akkor célszerűbb lehet egyéni vállalkozásban folytatni tovább, hogy akkor és annyi bevétel után fizessen adót, amikor és amennyi éppen keletkezik.

A szakértő szerint érdemes a könyvelővel leülni, és az előzmények, illetve a várható jövő függvényében átgondolni melyik lehet a legjobb választás.

Lezárás

Nemcsak az új adózási nemet kell kiválasztani év végéig, hanem az eva lezárása is jár néhány kötelezettséggel.

  • Az egyéni vállalkozónak részletes vagyonleltárt kell készíteni az adóév első napjára.
  • Az evásként bevételi nyilvántartást vezető társasági adóalanynak pedig tételes leltárt, az alapján nyitómérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
  • A társasági adó hatálya alá kerülő társas vállalkozás köteles a 2020. január 1. és 2021. június 30. közötti időszak valamennyi negyedévére társaságiadó-előleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10-éig megfizetni. A társaságiadó-előleg az utolsó evás adóévben elszámolt összes bevétel 1 százaléka. Ha nem volt teljes az evás adóév, akkor az összes bevétel 12 hónapra arányosított összege után kell az 1 százalék adóelőleget megfizetni.

Az evaáttérési döntéshez érdemes megnézni a Pénzügyminisztérium tájékoztatóját is, ahol kalkulátor is található.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.