Gazdaság
Fotó: Marjai János/24.hu

Rabszolgatörvény: Az emberek nem túlórázni akarnak, hanem jól keresni

Korábban a témában:

A legnagyobb dolgozói érdekképviselet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) január 19-én, szombaton országos demonstrációt tart, és már az is biztos, hogy a megmozdulásnak lesz folytatása. Nem hagy ugyanis alább a tiltakozás a rabszolgatörvény miatt, a közszolgálati szakszervezetek létrehozták az ágazati sztrájkbizottságokat és országos sztrájkot hirdettek. Az ágazatiakból megalakulhat az országos sztrájkbizottság, hozzájuk csatlakozhat majd be a többi szakszervezet, így kiszélesedhet az országos sztrájk.
Kordás László, a MASzSz elnöke lapunknak azt mondta, a demonstrációt egyfajta figyelmeztetésnek is szánják: ha arról van szó, munkanapon, vagy többnapos munkaszünet előtt is készek és képesek mozgósítani és megállítani az országot. Ez már elég fájdalmas lehet.

Kijelentette, addig folytatják a demonstrációkat, amíg a szakszervezet négy követelése nem teljesül:

  • A Munka törvénykönyve a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra-szabályozást vonja vissza a kormány.
  • Legyen két számjegyű emelés a minimálbérnél, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit.
  • Dolgozzanak ki rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert, a korengedményes nyugdíjakat hozzák vissza korszerűbb formában, a megváltozott munkaképességű dolgozók kapjanak tisztességes támogatást.
  • Szabályozzák újra a sztrájkjogot, legyen érdemi párbeszéd, előzetes egyeztetés a dolgozókat érintő törvényeknél.

A megnyirbált sztrájkjogok miatt Kordás így jellemezte a jelenlegi helyzetet:

Azt szeretnék, hogy a teljesen lefegyverezett munkavállalói tömeg alkudjon meg a teljes fegyverzetében pompázó, a kormány támogatását bíró munkáltatói oldallal. Ez így nagyon nincs rendben.

Senki nem kérte

Az egyik fő követelés, a rabszolgatörvény és a túlóraszabályozás volt a téma az Új Egyenlőség közbeszélgetésén, ahova a meghívott munkáltatók egyike sem ment el, csak a szakszervezetek. Ki akarta a rabszolgatörvényt, kinek jó, akarnak-e túlórázni az emberek, alkalmaznák-e tömegesen a cégek a 400 túlórát? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták. A résztvevők emlékeztettek, a kormány érvelései sorra megdőltek, hiszen kiderült, a német autógyártó multik nem kérték a rabszolgatörvényt, és úgy tűnik, sem a munkáltatók, sem a szakszervezetek szerint nem szolgálja a dolgozók érdekeit.

Az Audinál nem tárgyalnak róla

Az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese, Háromi László megerősítette, a hároméves munkaidőkeretről tárgyalni sem akarnak a céggel. Van ugyan olyan gyanújuk, hogy a gyár vezetői kérhették a lehetőséget, a 400 túlórát azonban úgy tudják, nem preferálnák.

2012-ben az országban elsőként, egyedüliként vezettek be náluk egyéves elszámolási időszakot, azóta az Audiban alig van túlóra. Az egyéves elszámolási időszak (ami nem azonos az egyéves munkaidőkerettel) éppen arra jó a szakszervezeti vezető szerint, hogy ne kelljen túlórát fizetni. Viszont a szakszervezet kiharcolta cserébe többek között azt, hogy csak az ő hozzájárulásukkal lehessen túlórát elrendelni. A kollektív szerződés szerint évi maximum 300 túlóra lehetne, de tavaly a 13 ezer fős létszámból mindössze 86-nál mutattak ki túlórát, évi 280-290-et.

Eredményesen tiltakoztak a Mercedesnél

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nél 2012 óta benne van a munkaidőkeret lehetősége a kollektív szerződésben, de a tiltakozás miatt mégsem vezették be, számolt be a Vasas alapszervezet titkára, Szlávik István. Náluk is legfeljebb 300 túlórát enged a kollektív szerződés, és a gyár úgy nyilatkozott, nem kívánják alkalmazni a 400 túlórát. Ezt masszívan kommunikálják is a dolgozók felé, hogy nyugtassák őket.

Szlávik szerint 2019-ben még talán valóban nem kerül szóba a 400 túlóra, de úgy véli, 2020-ban, amikor körülbelül ugyanekkora létszámmal nagyobb darabszámot kell majd teljesíteni, szükség lehet rá. A cégnél 4500-an dolgoznak, és 70 százaléknál magasabb a túlórázók aránya. Kiderült, hogy már eddig is voltak, akik a HR-re mentek, hogy kell nekik a 300-nál több túlóra, és valahogy el is intézték, hogy dolgozhassanak többet. Nagyjából 40 ember igényelte ezt.

A gyár üzemi tanácsának elnökhelyettese, Hádinger János hozzátette, meglepte őket, hogy nem több fizetésre, hanem 300-nál is több túlórára volt igény.

Nem túlórázni akarnak, hanem jobban keresni

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán szerint mindez komoly társadalmi problémát jelez. Az emberek első gondolata az, hogy túlórával lehet többet keresni. Meg kell velük értetni, hogy ehelyett

magasabb bérrel kell elérni a magasabb jövedelmet.

Jelenleg a magyar bérek alacsonyak, innen indulhat a dolgozók túlórázási kényszere. A szakszervezetek felelőssége, hogy ne nőjön tovább az önkizsákmányolás. A túlóra ugyanis önkizsákmányolás.

Fotó: Marjai János/24.hu
Fotó: Marjai János/24.hu

A túlterhelés az egyén hozzájárulásával sem elfogadható – tette hozzá. Betegségekhez vezet, ami növeli a munkaerőhiányt, és az ellátórendszerre is pluszterhet tesz. Ez nem érdeke a társadalomnak.

  • Egészen elképesztő, de beszélt olyan dolgozóval, aki büszkén jelentette ki, hogy 800 túlórát teljesített. Az illető azt is közölte, kilép a szakszervezetből, ha nem túlórázhat ennyit. Pedig tulajdonképpen ő is csak többet akar keresni, és nem többet dolgozni.

Szlávik István kiemelte, a pótlékalapú bérrendszer nem jó, helyette magasabb alapbéreket kell elérni. Az pedig nonszensz, hogy önkéntességet visznek be a túlóráknál egy alá-fölé rendeltségi viszonyba – jegyezte meg. Szerinte a munkaerőhiánynál egy valami nagyobb, a munkáltató büszkesége. Ezt úgy értette, hogy a „nemet” nem képesek elfogadni, inkább kirúgják a dolgozót, nem baj, ha azzal nő a munkaerőhiány.

Kis cég, nagy elégedetlenség

Beszéltek arról is, hogy a nagy autóipari multik beszállítóinál jóval alacsonyabbak a bérek, mint a multiknál, és kiszolgáltatottabbak a dolgozók. Számos helyen nincs szakszervezet, így ha pressziót gyakorol a munkáltató, nincs aki megvédje a dolgozókat. A beszállítóknál rengeteg a túlóra, és jelentős az elégedetlenség.

Szlávik István megemlítette, Kecskeméten már van olyan gyár, 850 fős, ahol alkalmazzák a 400 túlórát. Hozzátette, a túlóra sosem volt önkéntes. Ha valaki nem vállalja el, akkor az repülhet. Aki vállalja, az csak azért teszi, mert többet akar keresni. Ha elég lenne a bér, senki nem akarna túlórázni. Háromi László szerint a dolgozó bármikor visszamondhatja a 400 túlórás hozzájárulását, ezért nem lehet kirúgni. Viszont találhat más okot a munkáltató, amivel mégiscsak meglépheti ezt, jegyezte meg.

A munkáltatóknak sem kell

Kordás László a közbeszélgetésen elmondta, egyre több munkáltató jelzi, nem alkalmazza a 400 túlórát, de közülük számosan titoktartásra kérték ezzel kapcsolatban a szakszervezetet. A MASzSz ezért azon dolgozik, hogy a 400 túlóra elutasítása pozitív branddé váljon.

Szerinte a profitabilitást nem érintené, ha nem lenne rabszolgatörvény. Falmelléki duma, hogy a béremelés csökkentené a jövedelmezőséget, tette hozzá László Zoltán. A munkásé az, amit elvesz a tőkéstől. Van miből elvenni, többet kell elvenni.

Kordás emlékeztetett rá, hogy 2017-ben is felmerült a 400 túlóra kérdése, de akkor a választásokhoz közeledve inkább kihátrált belőle a kormány. Valószínűleg úgy gondolták, most simán letolják az emberek torkán, a decemberi demonstrációk lelkesedése pedig szépen kihuny majd az ünnepek alatt. Ez nem jött be.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73891306, SkultÈty DÛra szexu·lis nevelÈs oktatÛ, szexu·lterapeuta, csal·dsegÌtı, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.