A legnagyobb dolgozói érdekképviselet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) január 19-én, szombaton országos demonstrációt tart, és már az is biztos, hogy a megmozdulásnak lesz folytatása. Nem hagy ugyanis alább a tiltakozás a rabszolgatörvény miatt, a közszolgálati szakszervezetek létrehozták az ágazati sztrájkbizottságokat és országos sztrájkot hirdettek. Az ágazatiakból megalakulhat az országos sztrájkbizottság, hozzájuk csatlakozhat majd be a többi szakszervezet, így kiszélesedhet az országos sztrájk.
Kordás László, a MASzSz elnöke lapunknak azt mondta, a demonstrációt egyfajta figyelmeztetésnek is szánják: ha arról van szó, Ez már elég fájdalmas lehet.
Kijelentette, addig folytatják a demonstrációkat, amíg a szakszervezet négy követelése nem teljesül:
- A Munka törvénykönyve a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra-szabályozást vonja vissza a kormány.
- Legyen két számjegyű emelés a minimálbérnél, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit.
- Dolgozzanak ki rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert, a korengedményes nyugdíjakat hozzák vissza korszerűbb formában, a megváltozott munkaképességű dolgozók kapjanak tisztességes támogatást.
- Szabályozzák újra a sztrájkjogot, legyen érdemi párbeszéd, előzetes egyeztetés a dolgozókat érintő törvényeknél.
A megnyirbált sztrájkjogok miatt Kordás így jellemezte a jelenlegi helyzetet:
Azt szeretnék, hogy a teljesen lefegyverezett munkavállalói tömeg alkudjon meg a teljes fegyverzetében pompázó, a kormány támogatását bíró munkáltatói oldallal. Ez így nagyon nincs rendben.
Senki nem kérte
Az egyik fő követelés, a rabszolgatörvény és a túlóraszabályozás volt a téma az Új Egyenlőség közbeszélgetésén, ahova a meghívott munkáltatók egyike sem ment el, csak a szakszervezetek. Ki akarta a rabszolgatörvényt, kinek jó, akarnak-e túlórázni az emberek, alkalmaznák-e tömegesen a cégek a 400 túlórát? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták. A résztvevők emlékeztettek, a kormány érvelései sorra megdőltek, hiszen kiderült, a német autógyártó multik nem kérték a rabszolgatörvényt, és úgy tűnik, sem a munkáltatók, sem a szakszervezetek szerint nem szolgálja a dolgozók érdekeit.
Az Audinál nem tárgyalnak róla
Az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese, Háromi László megerősítette, a hároméves munkaidőkeretről tárgyalni sem akarnak a céggel. Van ugyan olyan gyanújuk, hogy a gyár vezetői kérhették a lehetőséget, a 400 túlórát azonban úgy tudják, nem preferálnák.
2012-ben az országban elsőként, egyedüliként vezettek be náluk egyéves elszámolási időszakot, azóta az Audiban alig van túlóra. Az egyéves elszámolási időszak (ami nem azonos az egyéves munkaidőkerettel) éppen arra jó a szakszervezeti vezető szerint, hogy ne kelljen túlórát fizetni. Viszont a szakszervezet kiharcolta cserébe többek között azt, hogy csak az ő hozzájárulásukkal lehessen túlórát elrendelni. A kollektív szerződés szerint évi maximum 300 túlóra lehetne, de tavaly a 13 ezer fős létszámból mindössze 86-nál mutattak ki túlórát, évi 280-290-et.
Eredményesen tiltakoztak a Mercedesnél
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-nél 2012 óta benne van a munkaidőkeret lehetősége a kollektív szerződésben, de a tiltakozás miatt mégsem vezették be, számolt be a Vasas alapszervezet titkára, Szlávik István. Náluk is legfeljebb 300 túlórát enged a kollektív szerződés, és a gyár úgy nyilatkozott, nem kívánják alkalmazni a 400 túlórát. Ezt masszívan kommunikálják is a dolgozók felé, hogy nyugtassák őket.
Szlávik szerint 2019-ben még talán valóban nem kerül szóba a 400 túlóra, de úgy véli, 2020-ban, amikor körülbelül ugyanekkora létszámmal nagyobb darabszámot kell majd teljesíteni, szükség lehet rá. A cégnél 4500-an dolgoznak, és 70 százaléknál magasabb a túlórázók aránya. Kiderült, hogy már eddig is voltak, akik a HR-re mentek, hogy kell nekik a 300-nál több túlóra, és valahogy el is intézték, hogy dolgozhassanak többet. Nagyjából 40 ember igényelte ezt.
A gyár üzemi tanácsának elnökhelyettese, Hádinger János hozzátette, meglepte őket, hogy nem több fizetésre, hanem 300-nál is több túlórára volt igény.
Nem túlórázni akarnak, hanem jobban keresni
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán szerint mindez komoly társadalmi problémát jelez. Az emberek első gondolata az, hogy túlórával lehet többet keresni. Meg kell velük értetni, hogy ehelyett
Jelenleg a magyar bérek alacsonyak, innen indulhat a dolgozók túlórázási kényszere. A szakszervezetek felelőssége, hogy ne nőjön tovább az önkizsákmányolás. A túlóra ugyanis önkizsákmányolás.
A túlterhelés az egyén hozzájárulásával sem elfogadható – tette hozzá. Betegségekhez vezet, ami növeli a munkaerőhiányt, és az ellátórendszerre is pluszterhet tesz. Ez nem érdeke a társadalomnak.
- Egészen elképesztő, de beszélt olyan dolgozóval, aki büszkén jelentette ki, hogy 800 túlórát teljesített. Az illető azt is közölte, kilép a szakszervezetből, ha nem túlórázhat ennyit. Pedig tulajdonképpen ő is csak többet akar keresni, és nem többet dolgozni.
Szlávik István kiemelte, a pótlékalapú bérrendszer nem jó, helyette magasabb alapbéreket kell elérni. Az pedig nonszensz, hogy önkéntességet visznek be a túlóráknál egy alá-fölé rendeltségi viszonyba – jegyezte meg. Szerinte a munkaerőhiánynál egy valami nagyobb, a munkáltató büszkesége. Ezt úgy értette, hogy a „nemet” nem képesek elfogadni, inkább kirúgják a dolgozót, nem baj, ha azzal nő a munkaerőhiány.
Kis cég, nagy elégedetlenség
Beszéltek arról is, hogy a nagy autóipari multik beszállítóinál jóval alacsonyabbak a bérek, mint a multiknál, és kiszolgáltatottabbak a dolgozók. Számos helyen nincs szakszervezet, így ha pressziót gyakorol a munkáltató, nincs aki megvédje a dolgozókat. A beszállítóknál rengeteg a túlóra, és jelentős az elégedetlenség.
Szlávik István megemlítette, Kecskeméten már van olyan gyár, 850 fős, ahol alkalmazzák a 400 túlórát. Hozzátette, Aki vállalja, az csak azért teszi, mert többet akar keresni. Ha elég lenne a bér, senki nem akarna túlórázni. Háromi László szerint a dolgozó bármikor visszamondhatja a 400 túlórás hozzájárulását, ezért nem lehet kirúgni. Viszont találhat más okot a munkáltató, amivel mégiscsak meglépheti ezt, jegyezte meg.
A munkáltatóknak sem kell
Kordás László a közbeszélgetésen elmondta, egyre több munkáltató jelzi, nem alkalmazza a 400 túlórát, de közülük számosan titoktartásra kérték ezzel kapcsolatban a szakszervezetet. A MASzSz ezért azon dolgozik, hogy a 400 túlóra elutasítása pozitív branddé váljon.
Szerinte a profitabilitást nem érintené, ha nem lenne rabszolgatörvény. Falmelléki duma, hogy a béremelés csökkentené a jövedelmezőséget, tette hozzá László Zoltán. A munkásé az, amit elvesz a tőkéstől. Van miből elvenni, többet kell elvenni.
Kordás emlékeztetett rá, hogy 2017-ben is felmerült a 400 túlóra kérdése, de akkor a választásokhoz közeledve inkább kihátrált belőle a kormány. Valószínűleg úgy gondolták, most simán letolják az emberek torkán, a decemberi demonstrációk lelkesedése pedig szépen kihuny majd az ünnepek alatt. Ez nem jött be.
