Az afrikai sertéspestis hatására több mint 20 százalékot csökkent a magyar sertéshús piaci ára, és ez még messze nem a mélypont a Világgazdaság mai elemzése szerint. Mint korábban megírtuk, a vírus mind a vad-, mind a házisertésre halálos. A vadak élőhelyéről a sertéstelepre a ruházaton, szerszámokon, eszközökön, járműveken, vagyis akár cipőtalpon vagy autókeréken is be lehet vinni a vírust. Védőoltás nem létezik. A járvány megfékezésének egyetlen lehetősége az állomány teljes elpusztítása, illetve az izolálás.
Közel 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná – ennyit szállítottak évente a magyar feldolgozók azokba az országokba, amelyek bejelentették, hogy kitiltják a magyar élő sertést és sertéshúst. Ez a teljes magyar termelés 11 százaléka, az évi 110 milliárd forintos exportnak pedig a harmada, írja a Világgazdaság.
– Egy nagy fertőzőképességű és gyorsan ölő kór egy nagy sűrűségű állományban gyors pusztulást okoz, viszont az afrikai sertéspestisnek alacsony a fertőzőképessége – mondta lapunknak Csányi Sándor vadbiológus, akivel a napokban interjút is közlünk a témáról.
A szakember szerint a fertőzési idő és terjedési sebesség lassú – évente 100-150 kilométer – viszont
– Szardínia szigetén már negyven éve jelen van a külön alfajt jelentő szárd vaddisznók közt, és még nem tudták kiirtani. A spanyoloknál már a hetvenes években megjelent – mondta a vadbiológus.
Mint értesültünk, szakmai berkekben vannak viták a helyes megoldásról. Van, aki azt képviseli, hogy le kell zárni a fertőzött területet és hagyni, hogy a betegség elvégezze a dolgát. Mások, például a balti államok és Lengyelország, kiirtják vaddisznóállományt, hogy ne terjedjen át kór a házisertésekre. az állományt.
Kiemelt képünkön vásárlók egy hentesüzlet húspultjánál a debreceni Piaccsarnokban. Fotó: Oláh Tibor / MTVA/Bizományosi
