Gazdaság
Debrecen, 2016. január 14.
Vásárlók egy hentesüzlet húspultjánál a debreceni Piaccsarnokban. A több mint 6500 négyzetméter hasznos alapterületű csarnokban 295 asztalról, 29 hűtőpultból és 31 üzlethelyiségből kínálják termékeiket a zöldség- és gyümölcstermelők és a hústermékeket árusító kereskedők.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Zuhan a sertéshús ára – évtizedekig tombolhat a pestis Magyarországon

Balavány György
Balavány György

2018. 05. 09. 15:27

A gazdák kormányzati segítségre várnak. Nem a nagytermelők fognak tönkremenni.
Korábban a témában:

Az afrikai sertéspestis hatására több mint 20 százalékot csökkent a magyar sertéshús piaci ára, és ez még messze nem a mélypont a Világgazdaság mai elemzése szerint. Mint korábban megírtuk, a vírus mind a vad-, mind a házisertésre halálos. A vadak élőhelyéről a sertéstelepre a ruházaton, szerszámokon, eszközökön, járműveken, vagyis akár cipőtalpon vagy autókeréken is be lehet vinni a vírust. Védőoltás nem létezik. A járvány megfékezésének egyetlen lehetősége az állomány teljes elpusztítása, illetve az izolálás.

Kisherend, 2012. március 30.
Süldők a Hoffman és Társa Kft. sertéstelepén, a Baranya megyei Kisherenden.
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
Hello, röfik: veszélyben a teljes magyar sertésállomány
Több jel utal arra, hogy a sertéspestis régebben megjelent Magyarországon, noha a hatóság tagadja ezt. Ám nehezen elképzelhető, hogy a betegség megállt a magyar határnál. Az, hogy eddig nem volt regisztrált eset a Fidesz-közeli vállalkozóknak is jól jött.

Közel 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná – ennyit szállítottak évente a magyar feldolgozók azokba az országokba, amelyek bejelentették, hogy kitiltják a magyar élő sertést és sertéshúst. Ez a teljes magyar termelés 11 százaléka, az évi 110 milliárd forintos exportnak pedig a harmada, írja a Világgazdaság.

– Egy nagy fertőzőképességű és gyorsan ölő kór egy nagy sűrűségű állományban gyors pusztulást okoz, viszont az afrikai sertéspestisnek alacsony a fertőzőképessége – mondta lapunknak Csányi Sándor vadbiológus, akivel a napokban interjút is közlünk a témáról.

A szakember szerint a fertőzési idő és terjedési sebesség lassú – évente 100-150 kilométer – viszont

nagyon hosszú ideig, akár évtizedekig megmarad a fertőzés. Amely állatok megfertőződnek, szinte biztosan el is pusztulnak. Az állat meghal, de a vírus életben marad.

–  Szardínia szigetén már negyven éve jelen van a külön alfajt jelentő szárd vaddisznók közt, és még nem tudták kiirtani. A spanyoloknál már a hetvenes években megjelent – mondta a vadbiológus.

Mint értesültünk, szakmai berkekben vannak viták a helyes megoldásról. Van, aki azt képviseli, hogy le kell zárni a fertőzött területet és hagyni, hogy a betegség elvégezze a dolgát. Mások, például a balti államok és Lengyelország, kiirtják  vaddisznóállományt, hogy ne terjedjen át kór a házisertésekre.  az állományt.

Kiemelt képünkön vásárlók egy hentesüzlet húspultjánál a debreceni Piaccsarnokban. Fotó: Oláh Tibor / MTVA/Bizományosi

Balavány György korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Saudi soldiers stand guard as a Saudi air force cargo plane, carrying aid, lands at an airfield in Yemen's central province of Marib, on February 8, 2018. (Photo by ABDULLAH AL-QADRY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.