Gazdaság
Budapest, 2016. szeptember 7.
Munkások dolgoznak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2-es termináljának szomszédságában épülõ Budapest Airport Hotel építkezésén 2016.  szeptember 7-én. Ezen a napon tették le a szálloda alapkövét; a 3,2 milliárd forintból megépülõ létesítmény másfél év múlva fogadhatja elsõ vendégeit.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Mutatjuk, mi van a 4 százalékos növekedés mögött

24.hu
24.hu

2018. 03. 06. 09:17

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2017 IV. negyedévében 4,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és az építőipar járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,9, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt. 2017-ben egész évben a GDP volumene 4,0 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, derült ki a KSH második becsléséből, melynek eredménye megegyezett az elsővel.
Korábban a témában:

A revíziós politikánknak megfelelően a 2017. I–III. negyedév revíziójára is sor került. A GDP nyers volumenindexei nem változtak az előző publikációhoz képest, de a termelés és a felhasználási oldal belső szerkezete kismértékben módosult. Ennek eredményeként a szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumenindexek megváltoztak, jegyezte meg a KSH.

2017 IV. negyedév, termelési oldal:

  • Az ipar hozzáadott értéke 2,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártás ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.
  • Az építőipar teljesítménye 36 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt.
  • A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,6 százalékkal nőtt.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 7,1 százalékkal bővült, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése volt jelentős. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 7,1, a szállítás, raktározásé 6,8, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 6,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenységet végzők javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,5 százalékkal csökkent.

  • A bruttó hazai termék 2017. IV. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az építőipar 1,4, az ipar 0,6 százalékponttal járult hozzá.

A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzájárulása (0,7, illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügy egyaránt 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

2017 IV. negyedév, felhasználási oldal:

  • A háztartások tényleges fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,6 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértek. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nőtt.

  • A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 8,8 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,7 százalékkal nagyobb lett.
  • A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,7 százalékkal emelkedett.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a IV. negyedévben 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki bázist.

Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett, az építési nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében megfigyelhető volt a beruházási aktivitás növekedése.

  • A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékkal nőtt.
  • A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 5,3 százalékkal emelkedett.
  • A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 652 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,3, az import 9,7 százalékkal emelkedett.

Az áruforgalomban a kivitel 7,1, a behozatal 11 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

  • A bruttó hazai termék 2017. IV. negyedévi 4,4%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 4,0 , a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

2017 IV. negyedévében az előző, III. negyedévhez képest

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)

A termelési oldalon az építőipar bruttó hozzáadott értéke 6,3, az iparé 1,8, a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 1,8 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,3, a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal emelkedett, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások pedig 0,7 százalékkal növekedtek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,4 százalékkal nagyobb lett. A külkereskedelemben az export 2,5, az import 0,4 százalékkal nőtt.

2017-ben az előző évhez képest:

A bruttó hazai termék volumene 4,0 százalékkal bővült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 4,2 százalékkal emelkedett. A GDP értéke folyó áron 38 183 milliárd forint volt 2017-ben.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 32, az iparé 3,9, a szolgáltatásoké 3,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 9,0 százalékkal visszaesett.

A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 1,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járultak hozzá, a mezőgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 3,4 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás 15, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 17 százalékkal lett magasabb. Az export 7,1, az import 9,7 százalékkal bővült.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,4, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

NGM-es értékelés

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a számok azt jelentik, hogy új növekedési fokozatba kapcsolt a magyar gazdaság 2017-ben. A mostani növekedés stabil, fenntartható valamint széles alapokon nyugszik. Ez utóbbit jelzi, hogy 2017-ben a kedvezőtlen időjárással sújtott agrárium kivételével minden ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Az egyensúlyi folyamatok is kedvezőek, azaz a növekedés gyorsulását nem eladósodás táplálja. Épp ellenkezőleg: csökken az adósságráta és a költségvetési hiány is tartósan alacsony, hangsúlyozta közleményében a minisztérium.

Úgy vélik, hogy a tavalyi növekedés negyede, tehát mintegy 1 százalékpont, a kormány kezdeményezésére 2016 novemberében megkötött bérmegállapodás hatásainak köszönhető. A 12,9 százalékos béremelkedés és a 70 ezer fővel magasabb foglalkoztatás tavaly 1 100 milliárd forintnyi többlet nettó bértömeget és így magasabb életszínvonalat eredményezett.

A keresleti oldalon a fogyasztást támogatta a munkaadói terhet csökkentése, így az nagyobb mértékben járult a növekedéshez a 2016-os magas bázis ellenére. A beruházások felívelését a vállalatok kapacitásbővítései, az Otthonteremtési Program, valamint az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása is segítette.

A tavalyi utolsó negyedévben az Európai Unió éves alapon átlagosan 2,6 százalékkal növekedett szezonálisan és naptárhatással igazítva. Így a magyar gazdaság 4,9 százalékos hasonló adata továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Így hazánk felzárkózása számottevően gyorsult a fejlettebb tagállamokhoz képest.

2018-ban 4,3 százalékos növekedési ütemet vár a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bér- és adómegállapodás, illetve a társasági adó 9 százalékra csökkenésének növekedésserkentő hatása idén jobban fog szerintük  érvényesülni, és arra számítanak még, hogy a lakáspiac is tovább erősödik.

Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.