A revíziós politikánknak megfelelően a 2017. I–III. negyedév revíziójára is sor került. A GDP nyers volumenindexei nem változtak az előző publikációhoz képest, de a termelés és a felhasználási oldal belső szerkezete kismértékben módosult. Ennek eredményeként a szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumenindexek megváltoztak, jegyezte meg a KSH.
2017 IV. negyedév, termelési oldal:
- Az ipar hozzáadott értéke 2,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártás ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült.
- Az építőipar teljesítménye 36 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt.
- A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
- A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,6 százalékkal nőtt.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 7,1 százalékkal bővült, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése volt jelentős. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 7,1, a szállítás, raktározásé 6,8, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 6,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal nőtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenységet végzők javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,5 százalékkal csökkent.
- A bruttó hazai termék 2017. IV. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az építőipar 1,4, az ipar 0,6 százalékponttal járult hozzá.
A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzájárulása (0,7, illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügy egyaránt 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
2017 IV. negyedév, felhasználási oldal:
- A háztartások tényleges fogyasztása 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,6 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértek. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nőtt.
- A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 8,8 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,7 százalékkal nagyobb lett.
- A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,7 százalékkal emelkedett.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a IV. negyedévben 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki bázist.
Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett, az építési nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében megfigyelhető volt a beruházási aktivitás növekedése.
- A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékkal nőtt.
- A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 5,3 százalékkal emelkedett.
- A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 652 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,3, az import 9,7 százalékkal emelkedett.
Az áruforgalomban a kivitel 7,1, a behozatal 11 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 5,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
- A bruttó hazai termék 2017. IV. negyedévi 4,4%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 4,0 , a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
2017 IV. negyedévében az előző, III. negyedévhez képest
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján történik.)
A termelési oldalon az építőipar bruttó hozzáadott értéke 6,3, az iparé 1,8, a szolgáltatásoké 0,9 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 1,8 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,3, a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal emelkedett, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások pedig 0,7 százalékkal növekedtek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,4 százalékkal nagyobb lett. A külkereskedelemben az export 2,5, az import 0,4 százalékkal nőtt.
2017-ben az előző évhez képest:
A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 32, az iparé 3,9, a szolgáltatásoké 3,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 9,0 százalékkal visszaesett.
A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 1,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járultak hozzá, a mezőgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 3,4 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás 15, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 17 százalékkal lett magasabb. Az export 7,1, az import 9,7 százalékkal bővült.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,4, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.
NGM-es értékelés
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a számok azt jelentik, hogy új növekedési fokozatba kapcsolt a magyar gazdaság 2017-ben. A mostani növekedés stabil, fenntartható valamint széles alapokon nyugszik. Ez utóbbit jelzi, hogy 2017-ben a kedvezőtlen időjárással sújtott agrárium kivételével minden ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Az egyensúlyi folyamatok is kedvezőek, azaz a növekedés gyorsulását nem eladósodás táplálja. Épp ellenkezőleg: csökken az adósságráta és a költségvetési hiány is tartósan alacsony, hangsúlyozta közleményében a minisztérium.
Úgy vélik, hogy a tavalyi növekedés negyede, tehát mintegy 1 százalékpont, a kormány kezdeményezésére 2016 novemberében megkötött bérmegállapodás hatásainak köszönhető. A 12,9 százalékos béremelkedés és a 70 ezer fővel magasabb foglalkoztatás tavaly 1 100 milliárd forintnyi többlet nettó bértömeget és így magasabb életszínvonalat eredményezett.
A keresleti oldalon a fogyasztást támogatta a munkaadói terhet csökkentése, így az nagyobb mértékben járult a növekedéshez a 2016-os magas bázis ellenére. A beruházások felívelését a vállalatok kapacitásbővítései, az Otthonteremtési Program, valamint az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása is segítette.
A tavalyi utolsó negyedévben az Európai Unió éves alapon átlagosan 2,6 százalékkal növekedett szezonálisan és naptárhatással igazítva. Így a magyar gazdaság 4,9 százalékos hasonló adata továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Így hazánk felzárkózása számottevően gyorsult a fejlettebb tagállamokhoz képest.
2018-ban 4,3 százalékos növekedési ütemet vár a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bér- és adómegállapodás, illetve a társasági adó 9 százalékra csökkenésének növekedésserkentő hatása idén jobban fog szerintük érvényesülni, és arra számítanak még, hogy a lakáspiac is tovább erősödik.
Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás
