Gazdaság
Jakarta, 2017. november 21.
Indonéz munkások dolgoznak egy építkezésen a fővárosban, Jakartában 2017. november 21-én. (MTI/EPA/Adi Weda)

Nem a magyarok a munka legnagyobb hősei

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 01. 27. 08:00

Korábban a témában:

A magyarok gyakran panaszkodnak arról, milyen sokat kell dolgozniuk. Az Eurostat friss, 2016-ot bemutató statisztikája szerint valóban több időt vagyunk a munkahelyünkön, mint az átlagos európai.

Egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló az EU-ban átlagosan heti 40,3 órát dolgozik egy szokásos munkanapon. A férfiak ennél többet, 41 órát töltenek a munkahelyükön, a nők pedig kevesebbet, 39,3 órát.

A munkanap az uniós országok közül az Egyesült Királyságban a leghosszabb és Dániában a legrövidebb. Az Egyesült Királyságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan heti 42,3 órát töltenek el főállásukban. Náluk többet csak a nem uniós izlandiak (44,4 ) és törökök (49,4) dolgoznak. Az Egyesült Királyságot Ciprus követi (41,7), majd Ausztria (41,4), Görögország (41,2), Lengyelország és Portugália (41,1) következik.

Dánia az egyetlen ország, ahol a normál munkaórák száma kevesebb, mint heti 38. A következő legrövidebb hét Olaszországban (38,8), majd Hollandiában és Franciaországban (mindkettő 39), Finnországban és Írországban (39,1) van. Magyarországon 40,5 órás volt az átlagos munkahét, kevesebb, mint más, a régiónkhoz tartozó országokban.

Ha a dánokkal hasonlítjuk össze magunkat, akkor havi szinten az jön ki, hogy több mint 10 órával dolgoztunk többet, mint ők. Viszont az angoloknál 7 órával kevesebbet nyomtunk le a munkahelyünkön.

Szóval, aki angliai munkavállalást tervez, jó, ha ezt is tudja.

Megnéztük, hogy az utóbbi kilenc évben (ennyiről van adat) hogyan változtak az európai munkaidők. Az országok többségében csökkenés tapasztalható, leginkább Törökországban, ahol 2,9 órával lett rövidebb a heti munkaidő. Magyarországon csak minimálisan, 0,1 órával dolgoztunk kevesebbet 2016-ban, mint 2008-ban. A leginkább Cipruson nőtt meg a munkával töltött idő, heti 1,1 órával.

Ha az európai átlagokat ágazatokra lebontva nézzük, akkor az derül ki, hogy a bányászati és kőfejtő iparban dolgozóknál volt a leghosszabb a heti munkaidő 2016-ban (42), míg az oktatási szektorban regisztrálták a legrövidebb munkanapokat (38,1).

Magyarországon 2016-ban a szállításban, fuvarozásban dolgozók munkaideje volt a leghosszabb (41,3), de heti 41 óra felett kellett dolgozni a szállás- és vendéglátási szektorban, az építőiparban, az adminisztratív és ügyfélszolgálati munkát végzőknél és a bányászatban is. A legrövidebb átlagos heti munkaidőt (39,7) nálunk is az oktatásban regisztrálták.

Kilenc év alatt a statisztika szerint a kereskedelemben és a pénzügyi, biztosítási munkakörökben mérséklődött leginkább a heti munkaidő, és a szolgáltatásoknál, szállításnál, az egészségügyben, az ingatlanügyeknél és a bányászatban nőtt meg a legjobban.

A magyar átlagos munkaidőnél többet kellett dolgozni többek között a kereskedelemben, az egészségügyben, az építőiparban, a szállás- és vendéglátásszektorban, a szállításban. Ezekben a szektorokban nem kevés a fizikai munkás. De vajon mennyiért dolgoznak ők többet, mint az átlag?

A szakmunkások alig kaptak többet a kötelező minimumnál

A tavalyi negyedik negyedévben 892 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder mintegy 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez 15 százalékos növekedést jelent a 2016-os év hasonló időszakához (776 forint) képest. A növekedés a szakmunkásoknál még jelentősebb volt, éves szinten elérte a 21 százalékot.

A fizikai dolgozók körében a szakmunkások 929 forintos, míg a betanított munkát végzők 859 forintos átlagos bruttó órabérre számíthattak. Régiók szerint ugyanakkor jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél- és Közép-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön ma 800 forint körüli átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték Közép-Magyarországon már kevéssel átlépte az 1000 forintos szintet is.

Összehasonlításul: a bruttó minimálbér órára vetítve 733 forint volt tavaly, a bérminimum pedig bruttó 926 forint/óra. A felmérésből tehát az látszik, hogy a szakképzetleneket jobban megfizették átlagban, mint a kötelező minimum, viszont a szakképzettek ennél alig kaphattak többet.

A kutatást készítő cég ügyvezetője, Hujber Tibor szerint az idei év elején további ugrás várható a fizikai órabéreknél, amelyben közrejátszik az újabb, ezúttal nyolcszázalékos minimálbér-emelés és a munkaerőhiány szorítása is.

A vezetőknél mérsékeltebben emelkedtek a bérek

A középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme az utolsó két évben jelentősen elmaradt az alacsonyabb besorolású fizikai munkavállalókétól. A munkahelyet váltók egyébként ebben a szegmensben akár 20-30 százalékos béremelést is el tudnak érni. A kilépők aránya a tavaly év végi 3 százalékról mostanra 3,8 százalékra emelkedett.

A BDO Magyarország eközben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 negyedik negyedévéhez képest átlagosan 4,5 százalék volt. A cég, illetve magyarországi könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere, Hajnal Péter arra számít, hogy az év eleji béremelések hatására középvezetői szinten is magasabb lesz idén az átlagos fizetésemelés.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Adi Weda

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.