Gazdaság
Nyíregyháza, 2016. augusztus 11.
Egy anyuka fiával tanszereket vásárol a szeptemberi tanévkezdéshez egy papír-írószer üzletben, Nyíregyházán 2016. augusztus 11-én.
MTI Fotó: Balázs Attila

Lakossági fogyasztásban csak kullogunk a régió mögött

24.hu
24.hu

2018. 01. 24. 11:57

Korábban a témában:

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, amely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – olvasható a GKI Gazdaságkutató tanulmányában.

A lengyel háztartások 54 százalékkal, a szlovákok 42 százalékkal, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.

A vásárlóerő-paritáson számolt fogyasztásban is le vagyunk maradva a régiótól. A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához, írták.

A horvátok és a románok is előznek minket PPS-alapon

Két további szomszédos ország, Horvátország és Románia EU28-hoz mért egy főre jutó fogyasztásának alakulása jelentősen különböző pályát ír le. A horvátok hozzánk hasonló szintről s hozzánk hasonlóan alig javultak, miközben a románok a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentősen közelítették az uniós átlagot. Mindezek eredményeként jelenleg a fenti országok közül euró alapon csak Románia marad el tőlünk, PPS alapon azonban már egyikük nincs mögöttünk.

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken.

A GKI szerint a leszakadásunkért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen erősen érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérletet követő újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) a felelős.

Ráadásul a magyarok fogyasztása jelentősen eltér az egyes jövedelmi csoportokban. A KSH Háztartásstatisztika adatbázisa alapján (melynek adatai 2003 és 2016 közötti időszakra állnak rendelkezésre) a fogyasztás bővülésének üteme jelentős eltérést mutat.

Az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalék között nőtt a vizsgált 13 év során, míg a 6-10. decilis reprezentánsai 83 százalék feletti bővülésre voltak képesek.

Vagyis ezen időszakban nőtt az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes vizsgált időszakra jellemző volt, ugyanakkor 2010 után még gyorsult is a polarizáció.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.