Gazdaság
Budapest, 2017. január 12.
Szakember dolgozik a Családi Tojás Kft. XVIII. kerületi üzemében 2017. január 12-én. A Magyar Idõk napilap közlése szerint a madárinfluenza miatt elrendelt kényszervágások következtében csökkent a tojóállomány, emiatt emelkedhet a tojás ára. Mivel a madárinfluenza nemcsak Magyarországot, hanem a legtöbb európai uniós országot is érinti, ezért a hiányzó mennyiséget importból is nehezebb pótolni, így idõszakosan tojáshiány is kialakulhat.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Fipronillal szennyezett tojást találtak Szlovéniában is

24.hu
24.hu

2017. 11. 15. 13:42

Korábban a témában:

A szlovén állategészségügyi hivatal minden bejegyzett tojástermelőnél ellenőrzést tart a következő egy hónapban, miután kiderült, hogy két termelő is tiltott, fipronil tartalmú rovarirtó szert használt – közölte a szlovén POP TV szerdán.

Matjaz Gucek, az állategészségügyi hivatal munkatársa a csatornának elmondta: a terepről ellenőreik jelezték, hogy két helyi tojástermelő is tiltott szert használt saját telepén, ezért úgy döntöttek, minden termelőtől mintát vesznek az elkövetkező időszakban.
A fipronil felbukkanása meglepetésként érte a szlovén állategészségügyi hivatalt, mert korábban, amikor Európa több országa is érintett volt a tojásbotrányban, Szlovéniában nem találtak szennyezett tojást helyi termelőknél, mindössze néhány külföldről származó tojásban mutatták ki a szert, de azokat azonnal kivonták a forgalomból.

Szlovéniában évi 390 millió tojást dobnak piacra szlovén termelők, ami kielégíti a hazai keresletet, de import tojás is található a polcokon.

Az első hírek augusztus 2-án jelentek meg arról, hogy holland tojástermelő telepeken, valamint német és belga tojásüzemekben fipronilt tartalmazó rovarirtó szerrel kevert fertőtlenítőszert használtak, később kiderült, hogy az Európai Unió országainak több mint a felében találtak fertőzött tojásokat.

A fipronilt elsősorban növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati  készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, élősködők, bolha, tetű és kullancs irtására. Emberi fogyasztásra szánt állatok kezelésére azonban nem alkalmazzák, mivel nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve máj-, pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.