Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szervezésében magánszemélyek megalakítják a Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet, az új szövetkezetbe a cégbejegyzést követően várhatóan év végétől lehet majd belépni – jelentette be Turi Dénes, az OTSZ elnöke sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A nyugdíjas szövetkezetek egyik ötletgazdája, Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a nyugdíjasok foglalkoztatására folyamatos volt a társadalmi és a piaci nyomás.
Az ONYF statisztikája szerint egyébként júliusban Magyarországon összesen alig több mint 2 millió (2,02 millió) öregségi nyugdíjas volt, ennél kicsivel többen, 2,16 millióan kaptak nyugellátást. A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságokban részesülők száma pedig 2,6 millió volt.
Turi Dénes elmondta: a kedvező, államilag támogatott foglalkoztatási formával az alapítók azt szeretnék elérni, hogy a takarékok vállalati ügyfeleitől nyugdíjba ment dolgozókat a vállalkozói szektorban visszafoglalkoztassák.
A szövetkezetbe minden öregségi nyugdíjas beléphet, a szövetkezeti szabályzat elfogadásával – mondta Turi Dénes.
Kósa Lajos hangsúlyozta: szeretnék elérni, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan, két éven belül legalább 800 ezer és 1 millió közötti nyugdíjas tartozzon a szövetkezeti világhoz. Hozzátette: sok munka van a rendszer kialakításával, amelyet a cégformákhoz hasonlóan pártsemlegesen kezelnek, mivel ezzel a nyugdíjasok aktivitásukat önkéntesen meghosszabbíthatják.
Turi Dénes kiemelte: az OTSZ az egész országban jelen van, a lakossági megtakarítások jelentős részét kezelik. A szövetkezetek hatalmas bizalmi tőkével rendelkeznek az ügyfeleknél, erős társadalmi igény van a nyugdíjasok foglalkoztatására. A tagfelvételi kérelmeket a szövetkezet budapesti székhelyén és a megyeszékhelyeken, takarékszövetkezeti fiókokon belül kialakítandó szövetkezeti irodákban lehet majd benyújtani, mintegy 1200 helyen – sorolta.
Fiák István, az iskolaszövetkezeti rendszert hungarikumnak nevezte, a diákok a tanulmányaik mellett jogi védelemben dolgozhatnak. Közölte, hogy 129 iskolaszövetkezet létezik, 130 ezer diák taggal, amelynek évente 10 ezer megbízója van. A diákok 41,5 milliárd forint árbevételt termeltek egy év alatt, amelynek 85 százaléka a saját jövedelmük – ismertette. Elmondta: a megbízóik évről évre azzal keresték meg őket, hogy ne csak diákok, hanem nyugdíjasok is részt vehessenek a rendszerben, visszafoglalkoztathatóak lehessenek. A megoldást a Fidesz-frakció találta meg, az új konstrukció sok cég munkaerőhiányán segíthet – jelezte.
Kósa Lajos a magyar munkaerőpiacon fontosnak nevezte azt a rugalmasságot, amit a szövetkezeti forma biztosít, a szövetkezeti szerződés vállalkozási szerződésnek felel meg. A szövetkezeti rendszer jogi szabályozását fokozatosan alakították ki, és dolgoznak további, speciális társadalmi csoportok bevonásán is – mondta.
Közölte, a munkaadói oldalról is jelentős az érdeklődés a foglalkoztatási forma iránt. A szövetkezeti rendszerben dolgozókat az unió úgy kezeli, mintha a munka törvénykönyve szerint dolgoznának, mivel nincs szövetkezeti irányelve. A V4 elnökségben azonban szeretnék elérni, hogy legyen szövetkezeti irányelv – mondta.
Turi Dénes közölte: a nyugdíjas szövetkezetek megalakulását a július elejétől hatályos szövetkezeti törvény teszi lehetővé. A jogszabály szerint a nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. A munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. A cégeknek azért előnyös ez a konstrukció, mivel a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek – ismertette.
