Gazdaság

Munka nyugdíj mellett: kell a pénz, de a hasznosság érzése legalább ennyire fontos

Két-három hét még, mire megjelennek az állásajánlatok az elsőként bejegyzett nyugdíjas szövetkezetnél. A áruházláncok nagy része számít a nyugdíjasok munkájára.

Jutka 70 éves, könyvelő volt, még mindig aktív embernek tartja magát, sűrűn vigyáz az unokáira, ellátja a háztartást (szintén nyugdíjas férje dolgozik), és emellett van még szabad kapacitása. No meg a nyugdíj-kiegészítés is jól jönne neki, ezért örülne, ha munkát kapna. Próbálkozott már eddig is, több-kevesebb sikerrel. És amint megtudta, hogy lehet, elsők között, augusztus elején regisztrált a miskolci Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezethez: megadta az emailcímét, telefonszámát, adatait, munkaelképzelést, átutalta a 100 forint tagdíjat. De azt mondja, azóta nem történt semmi, senki nem kereste, sem levélben, sem emailen, sem telefonon. Vagyis semmit nem tud. Az oldalt is hiába nézegette, ott sem talált új információt, sem munkalehetőséget, amire jelentkezhetne. Nem csalódott, vár. Szívesen vállalna könyvelést, adatrögzítést, de árufeltöltést is – 4 vagy 6 órában, inkább délelőtt. Egy négyórás munkáért megelégedne kb. nettó 60 ezer forinttal.

Időigényes volt a jogi előkészítés

A Harmadik Kor volt az első közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amit bejegyeztek július közepén, és augusztus elején már meg is nyitott első irodájuk. Honlapjukon azt írják, augusztus közepétől elérhetőek lesznek az állásajánlatok – ehhez képest még nincs fent a kínálat az oldalukon. A szövetkezet elnökét, Kiss Gábort kérdeztük, mi ennek az oka.

Mint elmondta, a jogi előkészítés eléggé időigényes, és erre rá is akarták szánni az időt, mert fontosnak tartották, hogy átlátható feltételeket teremtsenek. Emiatt nincsenek még élő szerződéseik és állásajánlataik, de mára már megteremtették minden feltételét annak, hogy több partnerrel egy-két napon belül szerződni is tudjanak. Hangsúlyozta, a szövetkezeten keresztül végzett munkára csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, így a jelenleg már dolgozó nyugdíjasoknak is érdemes belépniük, és a nyugdíjba készülőket szintén az eddiginél kedvezőbb feltételekkel lehet továbbfoglalkoztatni. A cégeknek is előnyös a konstrukció, mert a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek, ami 23,5 % megtakarítást jelent.

Tolonganak a cégek, hogy minél több nyugdíjast tudjanak munkára fogni
Van olyan autóipari beszállító, amely még a gyártósort is átalakította, hogy le tudjanak ülni a szalag mellé nyugdíjas munkavállalók.

Eddig mintegy harminc potenciális foglalkoztató jelentkezett be hozzájuk, köztük mezőgazdasági, ipari, csomagolástechnikai, logisztikai, pályázatíró, oktatási cégek, és a kereskedelemből van még jelentősebb igény.

A nyugdíjasok közül mintegy 500-an regisztráltak már, felerészben személyesen az irodában, másik felük az interneten. Azt már most tapasztalják a szövetkezet részéről, hogy az idősek számára fontos a személyes kapcsolatfelvétel.Eddig mintegy harminc potenciális foglalkoztató jelentkezett be hozzájuk, köztük mezőgazdasági, ipari, csomagolástechnikai, logisztikai, pályázatíró, oktatási cégek, és a kereskedelemből van még jelentősebb igény.

Sokan a nyugdíjat kiegészítő jövedelem miatt jelentkeztek, de a közösségbe tartozás, a hasznosság érzésének igénye is erőteljesen motiválja az időseket a munkavállalásra az eddigi tapasztalatok alapján. A jelentkezők között vannak szakképzetlenek, akik egyszerű kisegítő munkákat is vállalnának, szakképzettek, de diplomások is. Vagyis, mint Kiss Gábor fogalmazott, van hasznosítható munkaerő és tudás. A nyugdíjas szövetkezeteken keresztül pedig adott lesz lehetőség is arra, hogy akinek az idősek közül igénye van rá, azok kedvező adózási feltételek mellett dolgozhassanak. Szinte mindenki részmunkaidőben dolgozna, leginkább heti 20 órában, és szempont még, hogy minél közelebb legyen a munkahely, mert az utazást lehetőség szerint szeretnék elkerülni a jelentkezők.
A 24.hu kérdésére elmondta, még mintegy 2-3 hét kell ahhoz, hogy az oldalukon megjelenjenek az állásajánlatok is. A honlapon kétirányú keresésre lesz lehetőség, vagyis a potenciális foglalkoztatók böngészhetnek majd a dolgozni vágyó nyugdíjasok között, és az idősek is tájékozódhatnak a meghirdetett állások között különböző szűkítési, szűrési lehetőségek beállításával. Az ígéret szerint gyors és áttekinthető lesz a kereső. Azon azonban nem kívánnak változtatni, hogy csak regisztráció után váljanak elérhetővé az információk. Kiss Gábor azt mondta, mindez azt a célt szolgálja, hogy akik még nem tagok, de regisztráltak, azokat is tudják értesíteni emailben, ha van olyan munkalehetőség, ami érdekelheti őket.

Az időskor újraértelmezése a cél

A Harmadik Kornak egyébként nincs diákszövetkezeti, vagy munkaerő-közvetítési előzménye, tapasztalata, mint a Szomszédoknak, ők ugyanis egészen más irányból indultak. A nyugdíjas szövetkezet vezetői, dolgozói a nyugdíjasokat összefogó Harmadik Kor Egyeteme Alapítványban is együtt dolgoztak már. Fő célkitűzésük az időskor újraértelmezése. Fontosnak tartják például, hogy a nyugdíjasoknak is legyen lehetőségük tanulni, új ismereteket elsajátítani, ami kutatások szerint megakadályozhatja vagy kitolhatja a demencia kialakulását, és egyben közösségi élményt is adhat. Ezért nyolc éve a Miskolci Egyetemmel együttműködve elindították a Szépkorúak Akadémiáját, amely egyéves kurzusokat jelent, és a jogtól a zeneművészetig sokféle előadást kínál az érdeklődőknek. Ezen kívül középiskolások bevonásával szerveztek ingyenes informatikai tanfolyamot is az idősebbeknek, nyugdíjas önkéntesek bevonásával hagyományőrző foglalkoztatásokat szerveztek az óvodákban, mert a generációk együttműködését is erősíteni szeretnék.

A nyugdíjas szövetkezetek potenciális dolgozóival tehát már eddig is aktív kapcsolatuk volt. Emellett úgy érzik, megvan a megfelelő munkaerő-piaci szakembergárdájuk, tapasztalatuk is ahhoz (zömében nyugdíjasok), hogy sikeresek legyenek az új tevékenységben. A szövetkezetet különböző felajánlásokkal támogatják cégek, valamint fiatal és idősebb önkéntes magánszemélyek is segítik a munkájukat, például azzal, hogy az irodában felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A Harmadik Kor nonprofit szervezet, így ha lesz nyereségük, akkor azt a taggyűlés döntése alapján a tagok között fogják felosztani, illetve az ő érdekükben fogják felhasználni – nyomatékosította Kiss Gábor, aki a kuratórium több tagjához hasonlóan társadalmi munkában látja el ezt a tevékenységet.

Számukra Miskolc a legfontosabb. Ezen kívül BAZ-megyében lesznek fizikailag is jelen – a nagyobb városokban a meglévő szervezeteken, partnereken keresztül biztosítanák a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét. Vagyis megyei hálózatban gondolkodnak egyelőre. Az online jelenlét azonban tulajdonképpen akár az országos lefedettséget is biztosíthatja nekik, hiszen nem csak borsodi munkáltatók és nyugdíjasok jelentkezhetnek náluk. Az intenzív kampányt a vállalkozások, intézmények irányába most fogják indítani, hogy minél többen megismerjék a nevüket.

A boltláncok többsége számít a nyugdíjas szövetkezetekre

Megkérdeztük a nagyobb boltláncokat, tervezik-e, hogy foglalkoztatnak nyugdíjas szövetkezeten keresztül. A Spar igennel válaszolt, s mint megtudtuk, még a tervezés fázisában vannak, de az egyeztetéseket már megkezdték. A Tesco is vizsgálja a nyugdíjas szövetkezetekkel való együttműködés lehetőségét, ám a pontos részletek kidolgozása szintén további egyeztetést igényel. A CBA kitért rá, hogy továbbra is jelentős a munkaerőhiány a kereskedelmi ágazatban és nehéz szakképzett, megfelelő szaktudással rendelkező munkaerőt találni szinte minden pozícióra. Úgy vélik, hogy a nyugdíjas szövetkezetek által közvetített munkaerő igénybevétele komoly segítség lehet az egész szektor számára. Mint írták, most is majd’ minden egységükben vannak nyugdíjas munkavállalók, és szívesen bővítenék körüket. Ennek érdekében már a törvény hatályba lépésekor felvették a kapcsolatot a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségével, valamint nyugdíjas munkaerő közvetítő-, illetve kölcsönző cégekkel, az egyeztetések náluk is folyamatosan zajlanak. A dm Kft. is foglalkozik a nyugdíjas szövetkezetek igénybevételének témájával, vizsgálják a foglalkoztatási formát és annak alkalmazási lehetőségét. A Lidl Magyarország is vizsgálja a vállalaton belüli lehetőségeket valamint a törvényi hátteret, ezek mérlegelése után fog dönteni. Jó kezdeményezésnek tartják az új foglalkoztatási formát, hiszen ezzel lehetőség nyílik a dolgozók számának bővítésére. Az Aldi csak annyit írt, hogy jelenleg nem foglalkoztatnak munkavállalót nyugdíjas szövetkezeten keresztül. A válaszadók közül egyedül az Ikea nem tervez egyelőre az új lehetőséggel. Mint válaszukban hangsúlyozták, ők az értékalapú kiválasztásban hisznek és nem tesznek különbséget sem korra, sem nemre való tekintettel, így a nyugdíjas szövetkezetekkel sem kommunikálunk proaktív módon. Viszont meglévő kollégáik megtartásánál az is szempont, hogy aki szeretne nyugdíj után tovább dolgozni, annak biztosítsák a lehetőséget.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Kovács Attila

Ajánlott videó

Olvasói sztorik